Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
hogy az utak ne váljanak később vízmosásokká, ez különösen akkor fordul elő, ha nem gondoskodunk az útmenti árkok megfelelő eséscsökkentő lépcsőzéséről. A tábla belsejébe eső alacsonyrendű csatorna- hálózatot csak akkor lehet megszüntetni, ha annak a táblásítás és a vízrendezés szempontjait is kielégítő új helye található, vagy rendelkezésre állnak olyan mezőgazdasági gépek, amelyek segítségével, különösen síkvidéki területeken, az ideiglenes levezető csatornák kihúzhatok. A mezőgazdasági tervezés során figyelembe kell venni a vizek hasznosítását is. Dombvidéki területeken elsősorban a völgyben lévő tározási lehetőségeket és az egyéb létesítményeket annak figyelembe vételével kell tervezni, hogy később se akadályozza a víztározók kiépítését. A majorok helyét belvízmentes területen kell kiválasztani, illetve tervezni, ahol pedig ez nem lehetséges, meg kell tervezni a majorhely víztelenítését, szükség esetén alagcsövezést is. A mezőgazdasági üzemek telepítésénél figyelembe kell venni a vízbeszerzés és az ivóvízellátási lehetőségeket, mert ezek nem kellő figyelembe vétele később költséges nagy beruházással járó létesítményeket igényel. A vízellátással kapcsolatban meg kell tervezni a mezőgazdasági üzemben keletkező szennyvizek tisztítását és megfelelő elhelyezését. D/ SZÁLLÍTÁS és hírközlés 610 VASÜTI SZÁLLÍTÁS A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen a dombvidéki vasútvonalakat általában a vízfolyások völgyében vezették, ennek következtében ki voltak téve a kisvízfolyások árvízi elbontásainak. Árvizek elleni védelmül a pécs—budapesti fővonal bükkösd —hetvehelyi szakaszával párhuzamosan haladó Bükkösdi vizet a MÁV az 1%-os árvízmennyiség levezetésére saját költségén kiépítette, a kaposvár —szigetvári vasútvonal egy szakaszát pedig ugyancsak ugyanezen okból áthelyezi. A vasút töltései megváltoztatják a lefolyási viszonyokat, ezért a vasutat megfelelő vízilétesítmények, továbbá hidak és csőátereszek létesítésére kötelezték. A vasútvonal-fejlesztések, továbbá a pályafelújítások módot adnak az elégtelen nyílású hidak és csőáteresztők átépítésére. A MÁV számos vízkivételi hellyel rendelkezik. A. szükséges kazántápvizet mélyfúrású kutakból és felszíni vizekből veszi. Legjelentősebb a dombóvári vízkivétele, ahol a Kapos folyón duzzasztó zsilipje, és mechanikai víztisztító berendezése van. Ezt a vízkivételt a kaposvári Cukorgyár szennyvize sok esetben zavarja, amennyiben az onnan kibocsátott szennyező anyagok több esetben okoztak zavart a MÁV vízhasználatánál. Ez is szükségessé teszi, egyéb szempontok mellett, a kaposvári cukorgyár szennyvíztisztításának megoldását. 640 VÍZI SZÁLLÍTÁS 641 HAJÓZÁS Múltban, különösen az I. világháború előtti időben, a Dráva-torok és Barcs között jelentős hajózás volt. Barcson kikötői raktárak vannak, jelenleg azonban a hajózás szünetel. Megindítása részben folyószabályozási beavatkozások, rçszben a nemzetközi kapcsolatok függvénye. 660 HÍRKÖZLÉS A hírközlésnek elsősorban az árvédelemmel és a belvízvédekezéssel, továbbá a helyi vízkárelhárítással van szoros kapcsolata, tekintettel arra, hogy a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen a vízügyi szolgálatnak jelentősebb árvízvédelmi és belvízvédelmi telefonhálózata nincs. A hírközlés a postai távbeszélőn és távíró-vonalakon bonyolódik le amellett, hogy a napi vízállás jelentések, továbbá az árvízi vízjelzések is a postai hálózaton keresztül jutnak el az árvédekező szervekhez. Ares belvízvédekezés esetén ennek érdekében a posta állandó ügyeleti szolgálatot tart a veszélyeztetett területeken. 690 EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZERVEK 693 Közlekedési tervezés Közlekedési tervezésnél, tehát utak, vasutak tervezésénél az árvízvédelem, a vízrendezés és a víz- hasznosítás érdekeit figyelembe kell venni. Az utak, vasutak töltése, bevágása a víz addigi természetes lefolyását bizonyos fokig megváltoztatja, ezért a tervezésnél biztosítani kell a vizek zavartalan lefolyását, azaz megfelelő nyílásméretű hidakat és áteresztőket kell építeni a vizek út és vasút alatti továbbvezetésére. Figyelembe kell venni a völgyekben haladó út és vasútvonalak tervezésénél a vízfolyások árvíz- szintjét, hogy árvíz esetén az utakon, illetve vasutakon forgalomkiesés ne legyen. A folyómenti vasútvonalaknál pl. pécs—nagykanizsai vasútvonal Dráva menti szakaszán a múltban is megfelelő partbiztosítási és folyamszabályozási műveket kellett tervezni és létesíten a vasútvonal védelme érdekében. A Dráva mentén az útvonalakat árvíz- védelmi lokalizáció céljára veszik igénybe. Ezeknek az utaknak a korszerűsítésénél, tervezésénél ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni (lásd: III, IV, V. fejezet). Е/ LAKÄS ÉS KOMMUNÁLIS ELLÄTÄS 810 KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS A kommunális ellátás terén elsősorban az ivóvíz- ellátás és a csatornázás az a vízgazdálkodási tevékenység, amelyekkel ennek az ágazatnak kapcsolata van. A terület falusi ivóvízellátása meglehetősen elhanyagolt volt, ennek az elmaradottságnak a behozására jelentős számú törpevízművet tervez a TVK. 811 Víz-, csatornaművek és fürdők. A víz- és csatornaművek a vízgazdálkodás jelentős ágát képviselik. A feladat elsősorban az ivóvízbeszerzés általános irányelveinek megállapí373
