Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A Dráva-környék és a Mohácstól északra fekvő terület vízigényes iparok számára kedvező, ugyanitt a szennyvízelvezetés problémája is egyszerűbb. A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület domb- vidéki részén elsősorban a völgyek betelepítésénél kell figyelemmel lenni a vízgazdálkodási szempontokra, ama a tényre, hogy lakótelepen vagy ipartelepen a viszonylag rövid ideig, 2—8 óráig tartó vízelborítás is komoly zavarokat okoz. A komlói Kaszárnya patak völgyébe eső telepítéseknél nem vették figyelembe a patak árvízhozamait és ennek következtében gyakorta kerül elborítás alá a tanácsház, pártszékház környéke és utólag kellett mintegy 32 m3/s árvízmennyiség levezetésére alkalmas zárt csatornát építeni. A vasút alatti részen az eredetileg 16 m3 vízemésztésű csatomaszelvény elégtelen és külön árapasztó csatomaszelvényt kell építeni. Hasonló a helyzet Pécsett is, ahol a Meszesi árok völgyében települt a kerületi tanácsház, csaknem minden zápor alkalmával a kiömlő víz elönti az épület alagsorát. Völgyfenéki beépítés tervezése során ezért részben a terület bizonyos fokú feltöltéséről, részben pedig a vízfolyás 1%-os gyakoriságú árvízmennyiség levezetésére való kiépítéséről kell gondoskodni. Hegyek, illetve dombok lábánál fekvő településeknél meg kell szervezni a telenülés vízkár elleni védelmét, mert különben a leérkező víz a település utcáit zápor alkalmával elborítja (lásd: Pécsvárad, Siklós, Hosszúhetény stb. településeket). Ezeken a helyeken kívül elválasztórendszerű csatornahálózattal, továbbá övcsatornával kell a mentesítésről gondoskodni. A vízellátásnak a felszíni vizekből való megoldása a Duna és a Dráva mentén a legkedvezőbb, ezektől távol eső teleneket nagyobb vízigény esetén csak regionális vízművekkel vagy pedig a kisvízfolyások vizének alkalmas helyen való tározásával lehet célszerűen ellátni. A vízbeszerzés Pécstől eltekintve, illetve részben Pécsett is, de a terület más tel énül ésénél is jelenleg elsősorban mélyfúrású kutakból történik. PL: Komlón a mánfa—budafai és a liget—oroszlői völgyben létesített, Komlótól viszonylag távol eső területről szerzik be az ivó- és ipari víz túlnyomó részét Fejlesztés során kívánatos lesz a tározási lehetőségeket is figyelembe venni. Kaposvár környékén is nagyobb mennyiségű ipari víz csak Kaposvártól délre, illetve északkeletre eső kisvízfolyások völgyében létesített tározókból nyerhető. A Barcstól északnyugatra fekvő Dráva menti részeken, a drávai síksághoz tartozó területen, a talajvíz magas. A szennyvíztisztító berendezések elhelyezésénél, illetve tervezésénél szintén figyelembe kell Venni a felszíni vízborítás elleni védelmet, mert a kisvízfolyás kiömlő árvize helytelen telepítés mellett a szennyvíztisztító telepet elborítja és nagyfokú szennyezést visz magával az alsóbb szakaszokra, ami különösen a vízfolyás mentén fekvő községekre jelent súlyos közegészségügyi ártalmat. Itt is a komlói szennyvíztelep példájára lehet hivatkozni, mint elkerülendő esetre (lásd: IV., V., VIII., IX., XII. fejezet). 490 VÍZÉPÍTÉS (VÍZRENDEZÉS) összefoglalását lásd a jelen fejezet 2. pontjában. С/ MEZÖGAZDASÄG ÉS ERDÖGAZDASÄG 510 Állami mezőgazdaság 512 ÁLLAMI GAZDASÁGOK (A. G.) A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen az ÁG-ok igen szoros kapcsolatban vannak a vízgazdálkodással. Az állami gazdaság területén jelentős belvízcsatorna-hálózat húzódik, köztük többségében III. kategóriájú csatorna, amelynek a fenntartása az illetékes termelő szektor feladata. A bólyi gazdaság sátorhelyi üzemegységénél, továbbá a Siklós—Villányi Állami Gazdaságnál, a Bogád- mindszenti, a Görösgali ÁG-nál elsősorban belvízrendezési problémák jelentkeznek, míg a domb vidéki részeken a vízgyűjtőterület rendezési, errózió elleni védelmi munkákkal elsősorban a Zengőaljai ÄG lovászhetényi üzemegysége foglalkozik, de hasonló feladatok vannak a bikali gazdaságnál is. A Rinya vízgyűjtőterületén fekvő állami gazdaságoknak szintén jelentős vízrendezési problémái vannak, így jelentős vízrendezési feladatok várnak megoldásra a Lábodi Állami Gazdaságnál, továbbá a kutasi üzemegységnél. A területen lévő állami gazdaságok egy részének nagy lehetőségei vannak az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, itt elsősorban a terület déli részén lévő bólyi, bogádmindszenti és Siklós—Villányi ÄG-t kell megemlíteni, amelyek elsősorban drávai, illetve dunai holtágakból vagy közvetlenül a Drávából és Dunából rendelkeznek öntözési lehetőségekkel. A távlatban nagyobb arányú öntözésfejlesztéseknél külön öntözőfürtök kiépítése válik majd szükségessé, mint például a mohácsi öntözőfürt, amely egyben a területileg kapcsolódó mezőgazdasági tsz-ek öntözését is megoldja; A dombvidéki gazdaságok elsősorban a helyi vizek felhasználásával és kisebb tározókból létesíthetnek öntözéseket. Az állami gazdaságok a dombvidéki részeken jelentős halastógazdálkodást is folytatnak. Ezek közül a Bikali Állami Gazdaságot (Bm. Sásdi járás) kell megemlíteni, amely a területen levő vízfolyások völgyfenéki részein lévő halastó lehetőségeket legnagyobb mértékben kihasználta, és jelentős halhozamot ért el (14—17 ha). Ügy az öntözési, mint a vízrendezési feladatok ellátásánál az állami gazdaságok társulatba is léphetnek különösen ott, ahol a felszínföldrajzi és vízrajzi adottságok állami vagy termelőszövetkezeti telepeket fognak egy vízrajzi egységbe. Külön kell szólni az ÁG-majorok vízellátásáról, amely egyes helyeken meglehetősen elhanyagolt — pl. Majláth-puszta (Bogádmindszenti ÁG). — A vízellátás fejlesztésével, a belterjesség fokozásával meg kell oldani a majorok és a hozzátartozó lakótelepek vízellátását és szennyvízelvezetését is. 371
