Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
267 FATELlTÖIPAR A MÄV dombóvári talpfatelítő üzeme elsősorban mint szennyvíztermelő lép kapcsolatba a vízgazdálkodással. Szennyvizei fenoltartalmúak, ami a Kapos Dombóvár alatti szakaszát károsan szeny- nyezi. 290 TEXTILIPAR ROSTKIKÉSZÍTŐ IPAR A drávaszabolcsi kendergyár kenderáztató vizét a harkányi melegvízből kapja (Lásd: XIII. fejezet). A harkányi melegvíz gyógyászati hasznosításának fejlesztése során a kenderáztató vizét egyéb vízforrásból kell a gyárnak beszereznie. A kendergyár szennyvizét a Fekete-víz fogadja be, melynek alsó szakasza meglehetősen szennyezett vízfolyás (Lásd: IX. fejezet). 295 SELYEMIPAR A Mohácsi Selyemgyár közvetlenül a Dunából veszi ipari vizét és szennyvizét is oda bocsátja be. A mohácsi vízmérce 980-as vízállása felett a gyár egyes telepeit a régi szennyvízbevezető csatornán keresztül árvízkár érheti (lásd: III. fejezet). A megfelelő elzáróberendezés kiépítése a gyár feladata. 310 BŐR- ÉS SZŐRMEIPAR 311 BŐR- ÉS SZŐRMEKIKÉSZÍTŐIPAR A Pécsi Bőrgyár ipari vizét a Nagyárpádi vízfolyásból, továbbá a gyár által létesített mélyfúrású kutakból kapja. A Nagyárpádi vízfolyás vízhozama meglehetősen ingadozó. Szükség esetén a Pécsi-vízből is vesz ki kazántápvizet. Az ipari ge- rintvezeték kiépítése után a gyár napi 500 ms ipari víz igényével az ipari gerincvezetékre kapcsolható. Szennyvizeit a városi szennyvíztisztító telep tisztítja. 350—360 ÉLELMISZER-, ITAL- ÉS DOHÁNYGYÁRTÁS 353 HÜSIPAR 3531 Vágóhidak, húsfeldolgozás, zsírolvasztás A kaposvári hűtőház és vágóhíd ipari vizét a Kapósból kapja, szennyvizei tisztítatlanul ömlenek ugyanoda. A kaposvári szennyvíztelep kiépítése után a hűtőház, illetve a vágóhíd szennyvizei a szennyvíztelepre vezethetők. 356 CUKORIPAR A Kaposvári Cukorgyár a vízgazdálkodással mint szennyvíztermelő kerül kapcsolatba. A cukorgyári ún. savanyú vizek tisztítására szolgáló tározók ma már nem elegendők a savanyúvíz tisztítására, illetve kirothasztására. Ezek bővítéséről, vagy a savanyúvíz kémiai úton való tisztításáról gondoskodni kell. Különösen zavarja a cukorgyár szennyezett vize a MÁV dombóvári vízkivételét. 368 VÍZMÜVEK IPARI RÉSZLEGÉI A területen legnagyobb ipari vízmű a mohács—■ pécsi vízmű, amely vizét állandó jellegű szivattyún keresztül a Dunából nyeri Mohácson. A kiemelt víz mechanikai tisztításon megy keresztül, innen gyűjtőmedencébe kerül és magas- nyomású szivattyúk nyomják be a 700 mm belső átmérőjű csővezetékbe. A vezetéken ürítő tolózárak medrébe kerül. A mechanikailag tisztított víz Pécs vannak, melyeken keresztül a víz élővízfolyások határában az üszög! dombon épült tározókba kerül. A Pécsre beszállított vízmennyiség napi 40 ezerm3, ebből mintegy 10 000 m5 kerül víztisztításra (klórozás, stb.), és ivóvízellátás céljait szolgálja. В/ ÉPÍTŐIPAR 415 TERVEZÉS 451 ÉPÍTŐIPARI TERVEZÉS Az építőipari tervezés keretébe tartozó lakó- és ipartelepek telepítése és tervezése több vízgazdálkodási létesítmény megtervezését teszi szükségessé egyes területeken. A Duna-jobbparti terület Mohácstól délre, sőt Mohács város belsőségének az állomástól délre eső, továbbá keleti és déli, délkeleti része árvízveszélynek kitett terület. Tekintettel arra, hogy itt már telepítésre alkalmas területek vannak, ezért ezeken a részeken a jeges árvíz lehetőségeire való tekintettel a jelenlegi töltésmagasságot mintegy 70 cm- rel emelni kell, a szükséges árvédelmi biztonság elérése érdekében. A Duna-jobbparti belvízöblözet nagyjából a mohács—udvari úttól keletre terül el. Itt, kivéve a kölkedi magaslatot, telepítés esetén árvíz- és belvízveszéllyel kell számolni és ennek megfelelően töltéserősítési munkálatok is kell előirányozni a tervezés során. Hasonlóképpen fennáll a belvízmentesítés szüksége még a jelenlegi mező- gazdasági kultúra mellett is. A talajvizek Mohács környékén általában vasra agresszívek. A Dráva mentén ez idő szerint csak Tésenfáig épült ki országos árvédelmi vonal, amely Drávaszabolcsig a Dráva mentén, majd a Fekete- víz balpartján Tésenfáig húzódik. Szaporcától kezdve meglehetősen elhanyagolt, ismeretlen időben létesült töltés húzódik, kisebb- nagyobb megszakításokkal Tótújfalu és Drávata- mási határáig. Ez a töltés azonban megfelelő árvédelmi biztonságot nem nyújt. Az előbb említett és állami kezelésben lévő töltésvonal Drávaszabolcs—országhatár közötti szakaszán a talaj meglehetősen áteresztő, aminek következtében már kisebb, a töltés lábát 10—20 cm-rel meghaladó árvizeknél is_ a mentett oldalon buzgárok és felfakadások keletkezhetnek. Ugyanakkor ezen a területen szintén belvízveszély is van (lásd: III., IV. fejezet). A Drávától távol eső belvizes terület telepítésénél minden esetben előre ki kell kérni a területileg illetékes vízügyi szerv véleményét, részint a hely alkalmasságára, részint pedig az elvégzendő, illetve a tervezendő vízgazdálkodási tennivalókra vonatkozóan. 370
