Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
I ipari gerincvezetékből kell az üzem részére biztosítani. 140 VILLAMOSGÉPIPAR 144 VILLAMOSIPARI GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK JAVÍTÁSA Kaposvár város területén működik a Transzvill Vállalat egyik üzeme, amely ciánszennyezésű vizet ereszt be a Kapos folyóba. A cián leválasztó berendezésre vonatkozóan kísérletek folynak, a gyár szennyvizének a kaposvári szennyvízcsatornába való bekötése esetén is külön kell gondolkodni arról, hogy a gyár, illetve az üzem szennyvizét a ciántól külön berendezéssel tisztítsa meg, mert különben lehetetlenné teszi, ületve akadályozza a Kapos-víz öntözésre való felhasználását. (Lásd: IX. fejezet.) 191 VILLAMOSENERGIAIPAR 1911 Villamosenergia termelés A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen három nagyobb hőerőmű van, az egyik a komlói, a másik pedig a pécsi régi és az új erőmű. A komlói Hőerőmű a Kaszárnya-pataktól kapja a kazán- tápvizét, a vízkivételi berendezés és szivattyútelep Magyarszék határában van,ahonnan nyomócsövön keresztül jut a víz az erőtelephez. Ez a víz erősen szennyezett, mert Komló város szennyvíztisztító berendezése nem elegendő a megnövekedett szennyvíz tisztítására. Komló város részére új szennyvíztelep építését irányozza elő a terv. (Lásd: IX. fejezet). A pécsi régi hőerőmű a jövőben távfűtési hőközpontként fog működni, vízellátása fejlesztést nem kíván. A pécsi új hőerőművet a mohács—pécsi vezeték látja* el vízzel, a napi vízfogyasztása, 22 ezer m3. Az erőmű 200 MW-ra fog kiépülni, a vízigény ennek megfelelően jelentősen megnő. A szükséges ipari víz biztosításáról a mohácsi második vezeték építése útján gondoskodni kell. Az erőmű hamuját hidromechanizációs úton szállítják a zagytérre, ehhez jelenleg szintén Duna-vizet használnak. A pécsi szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése után az erőmű 13 ezer m3 napi vízmennyiséget kap a szennyvíztelepről, amit elsősorban a hamu, illetve zagyszállításra használ fel. A zagytér kiépítése során a Pécsi-víz jobbpartján lévő torrens vízfolyások medrét — Balokányi árok, Tettyei-árok — át kell helyezni. A zagy lerakódása után a zagytároló medence közepén elhelyezett aknán keresztül a víz egy központi nyomótelepre jut el zárt csatornán keresztül és a zagyszállításra felhasználható lesz (Lsád: VIII., IX. fejezet). A szélerózió elleni védelmül a betelt zagytározó tavak felszínét földréteggel kell leteríteni. 210 ÉPÍTŐANYAGIPAR Tégla-, cserép- és tűzállóanyagipar A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen több tégla- és cserépgyár van, ezeknek vízfelhasználása, illetve vízellátása saját víznyerő helyről történik. Ott, ahol a nyersanyagot nem domboldalról, hanem gödörből bányásszák és a kitermelés mélysége a talajvízszint alá megy, ott az anyaggödörből mint helyi vízből kisebb permetező öntözések létesíthetők. A magyarbólyi és a baksai téglagyárnál a domboldalból, illetve a magasabb terepről lefolyó csapadékvizek, főleg záporvizek ellen védekezni kell, mert mindkét helyen zápor utáni elöntés következett be és a nyers téglában számottevő kár keletkezett. 213 MÉSZ- CEMENTIPAR 2133 Klinkerégetés és cementgyártás A Beremendi Cementgyár nyersanyagát a gyár közelében lévő mészkőhegyből nyeri. Az agyag kitermelésnél karsztvíz fakadt fel. A bánya területén az üzem zavarása nélkül kiépített karsztaknákból termelt vízből tervezik megoldani Beremend község ivóvízellátását (Lásd: VIII. fejezet). A gyárat saját kútból látják el vízzel. A felszabadulás előtti és az I. világháború előtti időben a gyártól iparvasút vezetett a Dráva-partig, ahonnan hajóval szállították a cementet a Dráva és Duna menti felhasználási helyekre (Lásd: XI. fejezet). 215 FINOMKEBÁMIA ÉS CSISZOLÚKORONG IPAR 2152 Műszaki és háztartási finomkerámiák gyártása A pécsi Zsolnay gyár jelenleg ivóvízminőségű vizet használ ipari vízként. A pécs—mohácsi vezeték méretezésekor a Zsolnay gyár igényét is figyelembe vették. Az ipari gerincvezeték kiépítése során ipari vízminőségű vizet fog kapni ipari célra és ezzel mintegy 600—800 m3 napi ivóvíz minőségű víz szabadul fel. 229—230 VEGYIPAR 222 VÁROSI GÁZGYÁRTÁS A pécsi gázgyárnál jelentős fenolmennyiség kerül a szennyvízbe, ezért a vízügyi hatóság külön határozatban kötelezte a fenoltartalmú szennyvizének elszikkasztására. Az új pécsi szennyvíztisztító telep kiépítése után is a gázgyári szennyvizek fe- noltalanítását a gázgyárnál, illetve a kokszműnél kell megoldani (Lásd: IX. fejezet). KEMÉNYÍTŐ GYÁRTÁS A pécsi Agrária Keményítő-gyár mint szenny- víztermelő jön kapcsolatba a vízgazdálkodással, szennyvizeit a pécsi szennyvíztelep veszi fel. 260 FAIPAR 261 FŰRÉSZ — LEMEZIPAR A területen Mohácson van farostlemezgyár. A Dunán kikötője van, ipari vizét a mohács—pécsi vízműből kapja, a gyárnak külön szennyvíztisztító berendezése van. 47 4 TVK V, 369
