Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
a II. világháború utáni időben számottevő hajózás nem volt. A folyamszabályozási munkák elvégzése után a hajózás lehetővé válik. Ezek a munkálatok azonban jelentős beruházást igényelnek és végrehajtásuk a szomszéd állammal való kapcsolatok függvénye ugyanúgy, mint a hajózás fejlesztése is. Ezeket kedvezőnek feltételezve, a folyamszabályozási munkák elvégzése után a gazdaságos víziszállítás biztosítható. Ivóvízellátás és csatornázás terén a múltbeli helyzet jellemzésére az összefoglalóban található adatok utalnak, melyek szerint közműves ivóvíz- ellátásban a városi lakosság 28%-a, míg a községekben csupán a lakosság 8,1%-a részesült. Jelenleg több törpevízmű építése folyik a területen. A jövőben jelentős fejlődést irányoz elő a terv részben a falusi ivóvízellátás, részben pedig a városi ivóvízellátás további fejlesztésével. Városi közműves vízellátásban részesülő lakosság 29,0%-ra, míg a törpevízművel ellátott lakosság számaránya 8,1%-ról 21,8% -ra nő. A csatornázás terén szintén jelentős lépés lesz az egyes járási székhelyek csatornázása, továbbá Kaposvár város szennyvíz- tisztító berendezésének megépítése. A lakosság jobb ellátását szolgálják a tervezett vízparti üdülési lehetőségek, amelyek részben a mohácsi Duna szakaszon, részben pedig mesterséges tavak létesítésével, illetve fürdőhelyek fejlesztésével adódnak. A terület vízgazdálkodási problémainak megoldásához nagy létesítményi beruházásokra nincs szükség, legfeljebb csak érintik azt a később megvalósuló dunai és drávai vízerőművek. 1.2 A népgazdasági ágak és a vízgazdálkodás kölcsönhatása A) IPAR 111 SZÉNBÁNYÁSZÁT 1111 Kőszénbányászat Pécs környékén Hosszúhetényben, Komlón jelentős szénbányászat folyik. A pécsi szénbányák aknáiból a bányász lakótelepek, egyrészét látják el ivóvízzel. A bányász lakótelepek részbeni ivóvíz- ellátását a jövőben is onnan tervezik. Egyes helyeken az alábányászás következtében süllyedések állnak elő, ezek a levezető csatornák működését a jövőben is befolyásolják (Pécsbányatelep, Komló). A szénbányászat meddőhányói jelentős hordaléktöbbletet okoznak, egyes helyeken pedig, mint Komlónál, a meddőhányónak helytelenül a Kaszárnya patak két partján való elhelyezése a kiömlött árvizek lefolyását nehezítette meg és a szennyvíz- telep elöntéséhez is hozzájárult. A szénosztályozók, illetve a szénmosók üzeme nagyfokú szennyeződést okoz. Így például a pécsi szénmosó szennyvize a Pécsi-víz teljes hosszában, sőt a befogadó Feketevízben is szennyez és jelentős feliszapolást okoz, eltekintve attól, hogy a mosóvízzel kifolyó széniszap tüzelésre is felhasználható lenne. (Lásd: V. IX. fejezet.) Az ipari vízellátás keretében gondoskodni kell a hosszúhetényi szénmosó vízellátásáról is, melynek igénye napi 5000 m3-re tehető és a mohácsi regionális vízműből elégíthető ki. A szénmosó során a mosóvízben maradó lebegőanyagok korszerűbb technológiával való leülepítéséről gondoskodni kell. (VIII. IX. fejezet.) 112 KŐOLAJ ÉS FÖLDGAZ KITERMELÉS A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen Ba- bócsa (Somogy megye) környékén van jelentősebb kőolaj és földgáz kitermelés. A fúrások öblítővizét a felszíni vizekből a Ba- bócsai Rinya és mellékágaiból fedezik. A kőolajkutatás során több kutatófúrás készült, amelyeknek vizét a községi fürdők céljára hasznosítják, így Barcson, Babócsán, Igaion és végül Csokonyavisontán. Ez utóbbi helyen feltörő víznek magas az ásványi anyag tartalma. Ezeknek a fürdőtelepeknek a fejlesztése különösen Csokonyavisontán feltétlenül szükséges már azért is, hogy a közegészségügyi követelményeket fokozottabban kielégítsék. 115 ÉRCBÁNYÁSZAT 1154 Nehézfémek érceinek bányászata A Pécs határában lévő Uránbánya területéről elfolyó vizeket levezető élővízfolyások medre rendezést nyert. Az ércdusításhoz jelentős vízmennyiségre van a bányának szüksége, amelyet a Tor- tyogói vízműből kap. A bánya a vízmű működésére és a nyugalmi vízszint magasságára ezideig károsan nem hatott. A jövőben is állandóan vizs- « gálni kell a víz minőségét (Lásd: IX. fejezet). A bányának önálló szennyvíztisztítása van, ahonnan a tisztított szennyvizek a meglévő kisvízfolyások medrében találnak lefolyást. Az ércdusítás során keletkező zagyot csővezetéken keresztül szállítják a Pécsi-víz völgyében létesítendő zagylerakó helyre. A zagylerakó helyen az előírt biztonsági intézkedéseket be kell tartani, illetve folyamatosan az előírt vízvizsgálatokat el kell végezni. 133 EGYÉB MEGMUNKÁLÖGÉPEK ÉS GÉPI BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA 1332 Könnyűipari gépek és berendezések gyártása Pécsett működő Sopiana gépgyár ipari vízellátása jelenleg ivóvízminőségű vízből történik. A fejlesztés során kívánatos lesz külön ipari vizet biztosítani a gyár részére. A gyár szennyvizét a városi csatornahálózat vezeti el. 135 KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK JAVÍTÁSA 1352 Autójavító ipar A XIV-es Autójavító Vállalat (Pécs) részére új telephely van tervbe véve. A szükséges ipari vizet a vízellátás fejlesztése során az új telephelyen az 368
