Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

A megyei tanácsok vb. szakigazgatási szervei (osztályai) a tanácsi hatáskörbe utalt helyi jellegű vízgazdálkodási feladatok végzését irányítják. Ezek a feladatok:

— az árvíz és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatának ellátása,

— a helyi vízrendezés azokon a területeken, ahol vízgazdálkodási társulat nem működik,

— a helyi vízkárelhárítás és belsőségi csapadékvizek elvezetése,

— a vízellátás, csatornázás helyi hévízhasznosítás továbbá a tanácsi kezelésbe tartozó fürdők ügyei,

— az öntözőtelepek, halastavak kijelölése, építés, üzemelés, felügyelet (mezőgazdasági osztály feladatkörében),

— vízitársulatok szervezésében közreműködés — mezőgazdasági termelési szempontból azok felügyelete.

Víz- és csatornamű vállalatok (Pécsi Vízművek, Komlói Víz- és Csatornamű Vállalat, Kaposvári Víz- és Csatornamű Vállalat) feladata a lakosság ivóvízzel való ellátása (szolgáltatás) és a csatornázási munkálatok végzése és az üzemelés ellátása, valamint építkezések végrehajtása. A víz- és csatornamű vállalatok közvetlen felügyeleti szerve a megyei tanács vb. építési és közlekedési osztály. Főfelügyeleti hatóság az OVF.

Vízgazdálkodási társulatok feladata a helyi jellegű vízrendezési és vízhasznosítási feladtok ellátása. Felügyeleti, szervük a Vízügyi Igazgatóság. Mezőgazdasági tervezés szempontjából a megyei tanácsok mezőgazdasági osztálya. Működésük felett a főfelügyeletet az OVF gyakorolja.

Fejlődés és a szervezet átalakításának irányelvei:

A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület hegyes, dombos, rövid völgyekkel erősen tagolva. A terület jelentős mezőgazdasági, bányászati és ipari szempontból is. Erre tekintettel fontos a vízgazdálkodási feladtok megoldása és a távlati tervben kijelölt munkák kivitelezése. A terület sűrűn lakott, tehát jelentős a lakosság vízzel való ellátásának fejlesztése, továbbá a mezőgazdaság fejlesztése érdekében a Kapos, Völgységi patak és a Fekete-víz rendezése, halastavak, tározók építése.

Ezenkívül jelentős az árv,zvédelmi munkák mennyisége a mohács—kölkedi részen, valamint a Dráva szabályozása nemzetközi vonatkozás miatt.

A jövő feladatai megkövetelik, hogy a vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodást olyan szerv végezze, amely a területen a vízgazdálkodási munkálatok irányítója, ellenőrzője és az állami irányelvek megvalósítója.

Ennek érdekében:

1. meg kell teremteni a vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás alapjait;

2. ki kell alakítani a vízgazdálkodási központot;

3. meg kell határozni a fejlődés ütemét, nagyságát és összefüggéseit figyelembe véve az állami vízgazdálkodás szerveinek és a tanácsok tervszerű együttműködésének alapjait;

4. ki kell alakítani a Vízügyi Igazgatóság építő és üzemelő szervezetét;

5. elő kell készíteni a vízgazdálkodási társulatokat a vízgazdálkodási építő és üzemelő munkálatok hatékonyabb ellátására;

6. a szakaszmérnökségeket be kell vonni az államigazgatási feladatok ellátásába (felügyelet ellátásában való közreműködés, stb.).

A fenti irányelvek megvalósítása teszi lehetővé, hogy olyan, a vízkészletgazdálkodás alapján álló vízgazdálkodási központ alakuljon ki, amelynek fő feladata a vízgazdálkodás tervezése, a gazdálkodás lebonyolítása, a hatósági feladatok ellátása, az építési és üzemi munkálatok felügyelete és ellenőrzése, a tényleges ár- és belvízvédekezés irányítása.

2. KUTATÁSI FELADATOK:

A vízgazdálkodás feladatai: a vizek kártételeinek elhárítása, a vízkincs megőrzése és a társadalom részére leghatékonyabb kihasználása már magukban rejtik, hogy ehhez a gazdálkodáshoz a gazdálkodás tárgyának, a víznek, mint természeti adottságnak, minél tökéletesebb ismerete szükséges. Minél nagyobbak a vízzel való gazdálkodás követelményei (a társadalom előrehaladása miatt) és minél bonyolultabb lesz a gazdálkodás, annál mélyrehatóbbnak kell lenni a tudományos kutatás minden módszerét igénybevevő ismeretfeltárásnak.

A kutatási feladatok előbb csak mint a felszíni, majd a felszínalatti vizekre vonatkozó adatfeltárások jelentkeztek a fontosabb vízfolyások és területek hidrológiai adataira — a vízállás, vízhozam és ezeket befolyásoló egyéb adatokra — vonatkozóan. A vízgazdálkodás feladatainak megoldásához azonban nemcsak adatokra van szükség, hanem hidrológiai és ehhez kapcsolódó meteorológiai, geológiai és morfológiai kutatásokra is. A hidrológiai adatgyűjtést és alapkutatásokat a Keretterv időszaka előtt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), valamint ennek elődje, a Vízrajzi Intézet és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) vízépítéstani tanszékei, míg az alkalmazott kutatásokat előbbiek, valamint túlnyomóan a VÍZITERV, MÉLYÉPTERV, UVA- TERV és FTI végezte.

A Kerettervet megelőző időszakról azoknak, a Területekre vonatkozó hidrológiai alap- és alkalmazott kutatásoknak a címjegyzékét és adatait, melyeknek összefoglaló jelentéseit — az egyes intézményeknél rendelkezésre állanak — az elvi és módszertani tanulmányok, valamint az egészen helyi jellegű vizsgálatok kivételével — a 13 TVK- nak megfelelő bontásban Csermák Béla: Hidro357