Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
lógiai Kutatások számbavétele (1951—1961) VI- TUKI kiadvány (1962) tartalmazza. Ezek a kutatási eredmények — a kiadvány csoportosítása szerint — az egyes Területek felszíni vizeire és vízrendezéseire (I), földalatti vizeire és forrásaira (II), a vízháztartás, vízgazdálkodás és tervezés kérdéseire (III), a felszíni (IV) és felszínalatti (V) vizekből való vízellátására és a geohidrológiai kutatásokra (VI) vonatkoznak. A számbavétel szerint valamennyi területre érvényesek az alábbi fontosabb és általános kutatási eredmények, melyek a belvízrendszerek tervezésére, a különböző valószínűségi árvízszintek meghatározására, az árhullámok előrejelzésére, a töltésezett folyóink hullámtereinek rendezésére, a talajvízszint térképezésére, a talaj vízszinala- kulás és talajvízáramlás törvényszerűségeire, a talajvízkészlet számbavételére, a különböző vízgazdálkodási létesítmények: öntözés, vízlépcsők, vízellátás, talajvízre való hatásának vizsgálatára, a talajvízállás előrejelzésére, az ország hasznosítható karsztvízkészletére, a bányavizek nyilvántartására és a bányaüzemek karsztvízkészletére való hatásának vizsgálatára, forráshozamok előrejelzésére, a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgálatára, az ország vízkészletének megállapítására, a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervére, az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a Tisza völgy öntözési kerettervére, a talajvízdusításokra, a talajvízből való öntözések lehtőségeinek feltárására. a geohidrológiai talaj- és karsztvíztérképezésre, a mélységi geohidrológiai térképezésre, a víztáro- zási lehetőségek feltárására, a hazai árvédelmi vonalak geohidrológiai felvételére, az árvédelmi gátak szivárgás vizsgálataira és a Duna komplex hasznonításának kérdésére vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még számos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei a Kereterv végrehajtása szempontjából igen fontosak. Ezek a felszíni és felszínalatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, a különböző ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehetőségek feltárásra vonatkoztak. Magán a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen a VITUKI, VÍZITERV, MÉLYÉPTERV, UVA- TERV, FTI. BÄNYATERV végeztek olyan kutatási és kutatójellegű munkákat, melyek a Keretterv munkáinak alapjai lehetnek. Ezek a vizsgálatok főképpen a komlói Kaszárnya patak, a Pécsi-víz, a Feketevíz árvizeinek meghatározására, a Kapos völgy, a Kaszárnya és a Mánfai patak, valamint a hird— hsszúhetényi vízfolyás, a Kajdacs—Zsid patak, a Bükkösdi-víz szabályozására, Pécs város különböző részeinek hvízlevezetésére és több-kisebb vízfolyás vízrajzára. Baranya északi és Tolna megye déli részének hidrogeológiájára, a Mecsek vízgazdálkodására és a Pécsi medence vízháztartási vizsgálatára, a pécsvidéki bányák és pécsúj hegyi szénmosó vízellátására, a Komló környéki víztározásokra és a mánfai vízdusításra, a terület helységeinek vagy ipartelepeinek felszínalatti vizekből való teljes vagy részleges vízellátása (Kaposvár és különböző ipartelepei, Komló, Bános, Sikonda, Dombóvár, Szalatnak, Tamási, Hosszúhetény, Pécsvárad, Hird, Véménd, Szebény, Boly, Pócsa, Máriagyűd, Villány, Nagyatád, Bakonya, Górica, Kétújfalu, Sellye, Vajszló— Angyalóc, Harkány, Pécs—Tortyogó, Vasas, Hetve- hely), a Dráva völgy felszínalatti vizekből való öntözéseire, az Orfű völgyi víztározóra, a mánfai vízdúsításra, az Orfű—Tekeresi duzzasztók alapkőzeteinek vizsgálatára vonatkoznak. Az egyes Területi Kerettervek végrehajtásához szükséges kutatások — a hidrológiai kutatások mellett — mind élesebben, mint a műszaki beavatkozásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeznek. Azok a feladatok, melyek az egyes területeken a Keretterv időszakában a kutatómunka jövő feladatait adják: az egyes kisebb vízgyűjtőterületek összefüggő egységes rendezési terveinek kidolgozása, a talaj-, karszt- és mélységi vízkészletek és hasznosan kitermelhető mennyiségeiknek megállapítása, a vízkészletgazdálkodás kialakítása, a vízgazdálkodási létesítmények legbiztosabb és leggazdaságosabb megtervezése, az árvízvédekezés, belvízgazdálkodás, öntözés, vízerő- hasznosítás stb. A Keretterv végrehajtásához szükséges további adatgyűjtést és sűrítést, valamint kutatást — az egyes területekre decentralizáltan — a vízügyi igazgatóságok hidrogeológusainak, vízkémiai laboratóriumai és a jövőben alkalmazandó geohidroló- gusainak is végezni kell az országos szervvel, a VITUKI-val együtt és az ő koordinációja mellett. A kutatások során országosan, de a területekre vetítetten is, az alábbi súlyponti feladatcsoportok jelentkeznek: a vízminőségi kutatás kiszélesítésére és a rendelkezésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, a vízszükségletek fedezése érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálkodás, vízrendezés, öntözés, folyószabályozás, vízerő- hasznosítás) kapcsolatos kutatások fokozása, a vízépítési és építőgépekkel kapcsolatos kutatás kiszélesítése, a területek nagyobb vízgazdálkodási létesítményeinek (vízlépcsők, vízművek, öntözőrendszerek, műtárgyak, belvízmegfigyelő területek stb.) előmunkálataival, építésével és üzemével összefüggő laboratóriumi és helyszíni kísérletek. A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület vízgazdálkodási munkái során — eltekintve a vízgazdálkodás egész területét, tehát a Területet is érintő alap- és alkalmazott kutatásoktól — a fontosabb kutatási kérdések az ármentesítás, a folyamszabályozás, a vízrendezés, az öntözés és a vízellátással kapcsolatban merülnek fel. A terület középrészét a Mecsek hegység karsztos kőzetei dominálják, a dombos és síkvidékeinek vízfolyásai észak358
