Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
XVII. FEJEZET Területi vízmérleg 1. BEVEZETËS 1.1 A témakör ismertetése Az életszínvonal emelkedésével és ennek feltételeként. illetve következményeként a városi és ipari települések koncentrációjának és a mezőgazdaság belterjességének fokozásával hazánkban is —épp úgy, mint világszerte — megnőtt az igény a víz iránt és ennek következtében fokozódott a víz- gazdálkodás jelentősége. Már több évtizede túl vagyunk a vizek kártételei elleni védekezés hősi korszakán és mind fontosabbá válik a vizek hasznosításának, a vízigények gazdaságos kielégítésének kérdése. Az igényeknek a közelmúltban bekövetkezett és várható növekedése láttára érthető az az aggodalom, hogy van-e és főleg: lesz-e elegendő meny- nyiségű és megfelelő minőségű vizünk a szükségletek kielégítésére. Hazánk vízkészlete területileg kedvezőtlen eloszlású. zömében néhány nagy folyó mellékére korlátozódik. A felszíni vízkészlet, amely kereken egy nagyságrenddel múlja felül a felszín alatti készletet, ezenkívül az időben is rendkívül szélsőségesen ingadozik. A nehézségeket fokozza, hogv felszíni vízkészletünket csekélv kivétellel külföldről kapjuk. így a környező államokban végrehajtott mesterséges beavatkozások érzékenyen érintenek bennünket; a vízigények többsége egyes — sokszor vízben szegény — területekre koncentrálódik; a vízigények növekedésével általában nő a vizek szennyezettsége; stb. Népgazdasági terveink sajátos adottságainkra épülnek fel: ezek között a víz, az ember életének és tevékenységének ez a nélkülözhetetlen létfeltétele, elsőrendű szerepet játszik. Hogy a vízgazdálkodási szakember ennek az alaDelvnek érvényt tudjon szerezni és így népgazdaságunk tervszerű, aránvos fejlődését a saját területén a lehetőségekhez képest legjobban biztosítsa, ismernie kell a természetes, a lekötött és a szabad vízkészleteket, illetve a hiányokat, vagyis mérleget kell készíteni és a mérlegre támaszkodva kell terveznie. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervnek ebben a fejezetében először az 1960. évi kiinduló állapotra jellemző, úgynevezett ..jelenlegi vízmérleget” tárgyaljuk. A vizsgálat gerincét a táblázatok alkotják. A szöveges rész a táblázat magyarázatára és értékelésére, a négy térképvázlat pedig annak szemléltetésére szolgál. Ez utóbbiak közül külön felhívjuk a figyelmet a 2.504 sz. térkép-vázlatra, amely — összefoglalva a különféle vízfajták vízmérleg-térképének lényegét — nagyvonalú áttekintést ad a vízhasználatok fejlesztési lehetőségeit illetően. Megjegyezzük, hogy ennél a térképnél nem gépiesen, hanem súlyozva összesítettük az előtte lévő 3 térkép számadatait: fokozott figyelemmel voltunk a koncentrált kitermelés lehetőségeire és a gazdaságosság követelményeire. A jelenlegi állapotot tárgyaló anyagot követi az ugyanezen elvek szerint összeállított 1980. évi ..összefoglaló vízmérleg (I960, évi állapot)” című 1:500 000 méretarányú, ..Vízmérleg a felszíni vizekre (1960. évi állapot)” című, a „Vízmérleg a talaj és partiszűrésű vizekre (1960. évi állapot)” című és a „Vízmérleg a karszt- és rétegvizekre (1960. évi állapot)” című 1:500 000 méretarányt! vízmérleg, majd a legnagyobb fogyasztó: az öntözés nagytávlati fejlesztésére vonatkozó néhány irányérték. A legszükségesebbnek ítélt fogalommeghatározásokat, illetve magyarázatokat az áttekinthetőség fokozása érdekében nem itt, hanem a vízkészletre vonatkozóan a 2.111, a vízigényeket illetően a 2.121 és magára a vízmérlegre vonatkozóan a 2.1 pontban adjuk. 1.2 A múlt és a jelen l.*l A VlZMÉRLEG-KÉSZlTÉSSEL KAPCSOLATOS MÚLTBELI TEVÉKENYSÉG A vízmérleg egyik oldalának, a vízkészleteknek feltárására irányuló munka a múltban gyakorlatilag a felszíni vizek, ezen belül is a nagy folvók mennyiségi viszonyaira korlátozódott. A feltárás rendszeres és módszeres kiterjesztése az egvséwes vízügvi szervezet létrehozásával П94Я1. mécdnkáhb a Vízgazdálkodási Tudnmánvos Kutató Tritóret felállításával Г1952) indult meg. Ettől kezdve nagy ütemben folyik a kisebb, de még számottevő vízfolyások bevonása a hidrológiai megfigyelésekbe, a talaj- és a karsztvízkutatás, a hidrológiai törvényszerűségek kutatása és vízkészlet számítási eljárások kidolgozása, a felszíni és felszínalatti vizek minőségi feltárása, a kutatási eredmények publikációja stb. 339
