Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
melyen át a drávai víziút az ország belsejével közvetlen és rövidebb összeköttetést nyer. A Dráva hajózhatóságához tehát Jugoszláviának lényegesen nagyobb érdekei fűződnek. A torkolattól Barcsig terjedő 155 km hosszú (hajózható) folyószakaszon hossz- és kiszolgált terület arányában a jugoszlávok érdekeltségi részesedése 64,5%, illetve 72%. Ezen érdekeltségi arány miatt várható, hogy jugoszláv részről a hajóút helyreállítási igénye a közeljövőben már jelentkezni fog. A drávai víziútnak különös jelentőséget ad az, hogy nemzetközi víziútba torkollik és azon keresztül az európai víziút-hálózattal közvetlenül összefügg. 2. A VlZIUTAK ÊS KIKÖTÖK FEJLESZTËSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ES A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területhez tartozó hajóutak és kikötők fejlesztési keretterv alapdokumentációk nem tárgyalják. Magyarország jelenlegi s távlatban létesülő belhajózási útjainak forgalmáról összeállított tanulmány a drávai vízi- úttal és rakodókkal egyáltalán nem foglalkozik. De nem tesz említést a Dráváról a MAHART 1962. évi fejlesztési tanulmánya sem. A fejezet összeállításánál ezért csak a következő alapadatokra, tanulmányokra és ismertetésekre támaszkodhatunk. a) A Dráva folyó általános szabályozási terve, melyet 203/1931. szám alatt a nagykanizsai M. kir. Folyammérnöki Hivatal készített. A tervezés alapjául szolgáló szondirtachigrafikus mederfelvétel a Dráva mederviszonyairól nyújt általános tájékoztatást. Hossz-szelvényéből a gázlómélységekre és a szabályozás eredményeire következtethetünk. b) Az eszéki m. kir. Folyammérnöki Hivatal 1887/88. évi drávai felméréséről készült helyszínrajz a folyó szabályozás előtti helyzetéről, a kikötők és rakodók helyzetéről nyújt felvilágosítást. c) „Emlékeztető a Dráva folyó szabályozásról” Puskás Rezső a nagykanizsai m. kir. Folyammérnöki Hivatal főnökétől kéziratban (1948). d) A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság adat- gyűjteménye, 1958. e) „Emlékirat a Dráva folyó szabályozása ügyében a soproni kereskedelmi és iparkamarához” 1871-ből, szerzője Kánitz Károly barcsi hajózási vállalkozó. f) A Mura—Dráva vízgazdálkodási feladatai, 1957. VÍZITERV, tanulmány. g) A 7. sz. Alsó-Duna völgyi vízgazdálkodási kerettervből a 4. sz. TVK területet kiszolgáló kikötők és rakodók anyagát a teljesség kedvéért ismertettük. h) Statisztikai évkönyvből és forgalmi adatokat ismertettük. Felsorolt tanulmányok a drávai hajózás kérdéseit összefüggően nem tárgyalják, hiányosak a szállított árukra, a szállítás irányára, a rakodók forgalmára vonatkozó régi adatok. Ezek egyedül alkalmasak jelenleg — forgalom hiányában — a keretterv célkitűzéseinek alátámasztásához. A várható forgalom megítélése, előzetes forgalmi tanulmányok nélkül csak általános következtetéseken alapulhat. Tanulmány tárgyává kell tenni továbbá a szabályozás várható hatását a hajózás szempontjából, az eddig végzett hasonló természetű munkák eredményeinek és következményeinek részletes feltárásával. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT ALAPELVEK A Dráva folyó országhatártól Barcsig terjedő 87 km hosszú szakaszának középvízszabályozása a III. fejezetben tárgyalt időrendben többcélú létesítményként valósul meg. A távolabbi jövőben gazdaságossá válhat a víziúton két helyen, Cunnál a 90 fkm-ben és Szentborbáson a 128,7 fkm-ben egy-egy 3,60 m esésű vízlépcső építése vízierő nyerés céljából. A középvízi mederszabályozás révén minden különösebb többlet munka és költség nélkül olyan megfelelő víziút fog rendelkezésre állni, melyen a hajózás a rendelkezésire álló hajóparkkal akkor is érdemessé fog válni, ha a szállítandó áru mennyisége aránylag kicsi. így a viziúttal kapcsolatban legfeljebb a rakodók s berendezéseink forgalom arányához mért fejlesztésének, létesítésének költségei merülnek fel. Vízlépcsők átépítése révén csatornázott folyószakaszon a hajózás feltételei tovább fognak javulni. A hajózsilipek költségei terhelnék. A hajózás határának kiterjesztése céljából előnyös a felsőbb szakaszokon tervezett babócsai és golai vízlépcsőknek is hajózsilippel való ellátása. A drávai belhajózás távlati forgalmának megállapításához előzetes forgalmi tanulmányt a MAHART nem közölt, ilyen az egyes közlekedési ágakról átterelhető tömegáruk mennyiségére vonatkozólag sem készült. Az ország belseje felé irányuló távolsági forgalomban a drávai víziút önköltségét minden esetben emeli a Dráva torkolatáig és onnan a Dunán felfelé jugoszláv területen megteendő kb. 140 km kerülő út, továbbá a kisebb merülésű és tonna tartalmú uszályok alkalmazásának kényszere, a szabályozatlan mederállapot esetén pedig a hajózás bizonytalanságából eredő többlet költség, amelyet a múltban 50%-kal felemelt díjtételekkel vettek számításba. Ezen okok miatt a vasút és hajózás díjtételei között a tarifakülönbség jelenleg igen 282
