Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

termelvények elszállítása megdrágult. Különösen hátrányt jelent az ártéri erdők termelésénél és ér­tékesítésénél a víziúton való közlekedéstől való el­zárás. A drávai víziút az országhatár helyzeténél fog­va csak a két parti állam Magyarország és Jugosz­lávia kölcsönös megegyezése alapján használható. Jelenleg ilyen átfogó egyezmények nincsenek és nincs szabályozva a jugoszláv torkolati szakaszon át a Dunából való kapcsolat kérdése sem. Eseten­kénti engedély megadásától azonban a jugoszláv hatóságok nem zárkóznak el. Ugyancsak eseten­kénti engedélyt kell kérni a vízügyi igazgatóságok­nak arra, hogy ä jugoszláv állam területére eső mederrészeken áthajózhasson, az engedélyt egyes rövid szakaszokra és határidőre adják meg. 1.3 A víziutak és kikötők fejlesztésének szükségessége A víziközlekedés lehetőségeinek teljes kihaszná- lásval a tömegáru-forgalomnak víziútra való tere­lése hazánkban más közlekedési ágazatok teher­mentesítése és a szállítás olcsóbbá tétele érdekében kívánatos. A vasúti, vízi és közúti szállítási telje­sítmények részesedési aránya a teljes forgalom­ból a nyugati országokéhoz viszonyítva és a lehető­ségekhez képest a vízi közlekedésre kedvezőtlenül alacsony (7%). Ezzel szemben az európai országok­nál a víziszállítás részaránya 12%, Amerikában 16%. Nyilvánvaló, hogy az olcsóbb szállítási lehe­tőségek kihasználatlanul hagyása a termelést drá­gítja és a gazdasági versenyben hátrányt okoz. A víziszálítás nagy tömegű, gyors szállítást nem kívánó, nagy távolságú, a víziutak közelében fek­vő szállítási igények kielégítésére alkalmas. A szál­lítási önköltség alacsony, a vasúttal szemben 1/3, a közúttal szemben pedig 1/5. Tehát a szállítási körülmények kedvező fennforgása esetén a szállí­tási költségek csökkentése szempontjából a vízi­szállítási lehetőség kihasználása előnyös. A vasúti és közúti hálózat mái* most erősen túl­terhelt, ennek növekedése a közeli évtizedekben még nagyobb arányokban várható, viszont a ka­pacitások növelése nagyobb beruházásokat igényel. Ezzel szemben a víziutak fejlesztése a hajózási ér­deken felül, más vízgazdálkodási érdekből történt beruházásokkal kapcsolatban kisebb költséggel megoldható. A víziutak fejlesztésének szükségességét ezért nem egyedileg, hanem a komplex vízgazdálkodási létesítmény vizsgálata mellett lehet elbírálni. A drávai hajóút létesítése, illetve helyreállítása a Dráva mint természetes víziút ésszerű szabályo- zásval oldható meg. A mederszabályozás vízkár­elhárítási (árvíz-, belvíz-, partvédelem) és vízhasz­nosítási (öntözés, vízierő) érdekéből amúgyis szük­séges. A szabályozási munkák végrehajtása egy­szersmind a hajóút fejlesztését is szolgálják. A Dráva folyó szabályozási távlati tervében előirány­zott középvízi meder szabályozás után, 40 m szé­les, 2,5 m mély hajóút fog rendelkezésre állani, mely II. kategóriába tartozó víziútnak felel meg és 650 t-ás hajók közlekedését teszi lehetővé. A hajózás részesedési arányát a folyószabályo­zás költségeiben általában 20%-ra veszik. A Barcs­ig történő szabályozás 160 millió Ft költségből, 32 millió Ft terhelné a hajózást, és 87 km víziutat eredményez. A víziút a Dráva folyó alsó jugoszláv 68 km hosszú szakaszának közvetítésével a Duná­hoz, mint IV. kategóriájú nemzetközi víziúthoz kapcsolódik. A magyar víziúthálózattal való össze­köttetés a Dráva és Duna jugoszláv területén át kb. 140 km-es útvonalon keresztül biztosítható. A víziútra a jövőben átterelhető áruforgalom kimunkálása még nem történt meg. Elsősorban mezőgazdasági termelvények (gabona, tengeri, cu­korrépa, kender stb.), építési anyagok (drávai ka­vics, a barcsi faüzem árui, vízépítési terméskő, ro­zsé) forgalmára lehet számítani belhajózási kere­tek között. A tranzit forgalom jövőben; való rende­zése és meggyorsítása Magyarország és külföld felé irányuló szállítás lehetőségeit lényegesen ki­terjeszti. Az érintett 87 km hosszú Dráva szakaszon, a belforgalomban szállított mezőgazdasági termelvé­nyek víziútra terelhető mennyiségét — 10 km szé­les sávot és hektáronként 0,5 t árut feltételezve — közelítőleg 45 000 t-ában adhatjuk meg. A szál­lítás nagy része a rakodóval és jó vasúti, közúti kapcsolattal rendelkező Barcs felé irányulna, illet­ve innen történne. Gazdaságossági elgondolások tehát a drávai ha­józás létrehozását indokolják. A hajózás fejlesztésvel meg kell teremteni még, egyszerű keretek között, a nappali zavartalan ha­józást biztosító kitűző szolgálat alapjait is. A tömegáru-forgalom víziútra való terelésének nagyobb akadálya a rakodók hiánya. Létesítésük és a be- és kirakást, illetve átrakást megkönnyítő berendezések beállítása a szállítási idő és költsé­gek csökkentése a hajótér kapacitásának jobb ki­használása szempontjából szükséges. Hajók javítása és téli álláshelyének biztosításá­hoz a barcsi téli kikötő helyreállítása, kiszolgáló berendezések, szerelő épületek és javítóműhelyek, raktárak építése indokolt. Ipari rakodók létesítése a barcsi fűrésztelep, a drávaszabolcsi kendergyár, az erdőgazdaság részé­ről várható. A mező- és erdőgazdaság részére ra­kodók a szükségletnek megfelelő súlyponti helye­ken ideiglenes könnyű rakodó berendezések be­állításával létesíthetők. A nagyüzemi gazdálkodásból következő nagyobb és koncentráltabban jelntkező árutermelés és a szállítási igények várható megnövekedése szüksé­gessé teszi, hogy a belvízi közlekedés a jelenlegi­nél fokozottabb részt vegyen a forgalomban. Ilyen szempontból a drávai természetes víziútnak a bel­vízi forgalomba bekapcsolása és fejlesztése mielőbb kívánatos. A drávai víziút Magyarország és Jugoszlávia ha­tárain vezet és közvetlenül jugoszláv víziutakhoz csatlakozik. Fejlesztésének szükségességét a két állam érdekei döntik el. Felsorolt előnyök termé­szetesen jugoszláv . oldalon is jelentkeznek. Külö- - nősen megnő jugoszláv szempontból jelentősége a Duna—Száva-csatorna tervezett megépítésével, Зв 4 tvk 281

Next

/
Thumbnails
Contents