Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
c) Cuni vízerőmű Földmunka 3,4 millió m' 66,1 millió Ft Vasbetonmunka 123 millió m' 139,9 millió Ft Kőmunka 37 ezer m3 9,9 millió Ft Magasépítési munka 40 ezer m" 20,0 millió Ft Vasszerkezeti berendezés 2,5 ezer to 56,4 millió Ft Gépészeti berendezés 1,5 ezer to 89,2 millió Ft Villamos berendezés 22,8 millió Ft Egyéb munkák 54,0 millió Ft összesen: 473,2 millió Ft Egyéb munkák után 15%, a többi tételek után 30% (felvonulási stb.) tart. összesen: 136,8 millió Ft A teljes beruházási költség összesen: 610,0 millió Ft Az egyes munkák között a vízlépcsőhöz tartozó parti létesítmények (irodaház, műhelyek, raktárak, lakótelep, belső utak) a nagyfeszültségű alállomás, átlagosan 10 km távvezeték, 5 km bekötőút, 2 km folyószabályozás, továbbá az üzemvízcsatornát keresztező közutak és csatornák hidjai, illetőleg búj- tatói szerepelnek. A földmunka költségei között szerepel a munkagödör talaj vízszint-süllyesztés (kutak építése és szivattyúzási üzem) költsége is. A duzzasztás káros hatásának elhárítása a feltárási adatok hiánya miatt csak becsülhető. A legnagyobb árvízszint magasságú duzzasztás miatt a Dráva széles hullámtere víz alá kerül, ezért árvédelmi töltések építendők a duzzasztás határáig. Folyamszabályozási művek magasságát a duzzasztott folyószakaszon a középvízi meder össze- szorítása érdekében emelni kell. A vízlépcsők alatt várható kimélyülések káros hatása ellen a szabályozási művek megerősítendők. A meder beágyazódását a vízlépcsők megépítése előtt, a folyó középvízi mederszabályozásával mindenképpen el kell érni. Külvízfolyások és belvízcsatornák torkolati szakaszán káros duzzasztás nem jelentkezik, mert a vízlépcsők kiosztása során ezek a beömlések figyelembe lettek véve. A duzzasztással megemelt káros talajvizek elvezetéséről azonban lecsapoló csatornarendszer kiépítésével kell gondoskodni. Öntözési lehetőségeket a tervezett duzzasztás kedvezően növeli, a régi morotvák vízellátása, azok halastóként való hasznosítása is szóbaj övhet. A folyócsatomázás a Dráva víziút fejlesztését is szolgálja. A vízlépcsők építési anyagát víziúton volna célszerű szállítani, ezért a hajóútat az építési időre — folyamszabályozási módszerekkel — meg kell javítani. Barcsig II. kategóriájú hajózó utat kell biztosítani, a vízlépcsők mellett hajózsilipek ennek megfelelő méretekkel létesítendők. A kishajózás érdekében kívánatos a babócsai és gólai vízlépcsőknél a hajózsilip építése. 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE Törpe vízerőművek létesítése a kisvízfolyások csekély energiakészlete miatt csak komplex hasznosítás (vízellátás, illetve mezőgazdaság céljára tervezett víztároló) esetében volna gazdaságos. Ezért megvizsgáltuk a tervezett két legnagyobb víztárolót vízerőhasznosítás szempontjából is. A Nagy- koppány vízfolyáson Koppányszántó község határában tervezett 15 millió ms-es víztárolóból 7 m hasznosítható geod. szintkülönbség mellett 0,600 mVs kiépítés esetén mintegy 40 kW törpe vízerőművet lehetne létesíteni. A Karasica vízfolyásra Borjád határában tervezett 19 millió m’-es víztárolóból szintén 7 m hasznosítható vízmagasságnál 0,700 m’/s kiépítés esetén mintegy 50 kW törpe vízerőmű kiépítése jöhet számításba. Törpe vízerőművek építésére eddig igény még nem jelentkezett. A fent ismertetett tározók megépítése esetén a törpe vízerőművek kiépítésére további műszaki és gazdasági vizsgálatot kell végezni. 2.23 A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZŐK KERETTERVE A Pécsi Hőerőműben termelt elektromos energia egyes időszakokban fel nem használt mennyiségével a Mecsek 300—500 m szintű magaslatán elhelyezett hidraulikus energiatárolót lehetne üzemeltetni. Az energiatároló feltöltéséhez szükséges vizet a Pécsi-víz szolgáltatná. A hidraulikus energiatározó megvalósításának lehetőségét csak további tanulmánytervek és gazdaságossági számítások alapján lehetne eldönteni. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A vizsgálatok eredményeképpen a Drávára tervezett egyes vízerőművekre az alábbi fajlagos beruházási költségmutatókat kaptuk: Ft/kW Ft/kWó Gólai üzemvízcsatomás vízerőmű 26 000 3,80 Babócsai vízerőmű 24 000 3,50 Szentborbási vízerőmű 37 000 5,40 Cuni vízerőmű 45 000 6,50 271
