Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
À fenti értékek lényegesen nagyobbak, mint a jelnlegi körülmények között még gazdaságosnak ítélt hasonló teljesítményű vízerőművek kb. 25 000 Ft/kWó, illetőleg 2,50 Ft/kWó fajlagos beruházási költsége. Kivétel a gólai vízerőmű, amelyik kb. a gazdaságosság határán van, azonban a magyar— jugoszláv határ miatt ebből a legkisebb Magyar- ország vízerőhasznosítási részesedése. A tervezett vízerőművek kiépítése nem javítja a Dráván a hajózást, csak az öntözési lehetőségek lényeges megjavítását eredményezi a Dráva mentén. A komplex hasznosítások figyelembe vételével a fenti fajlagos beruházási költségek azonban lényegesen javulhatnak, a nagy összegű beruházások gazdaságosabbá válhatnak. Az eddig végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a gólai üzemvízcsatomázás és a babócsai folyami vízerőművek gazdaságossági mutatói a legkedvezőbbek és a 20 éves fejlesztési időszak, 1960— 1980 után ezek megvalósítása kerülhet előtérbe. 2.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Törpe vízerőművek létesítését nem tervezzük, mert sem igény, sem gazdaságosan megvalósítható lehetőség a területen nincsen. 2.33 A HIDRAULIKUS ENERGIATÁROLOK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Hidraulikus energiatározók építését nem tervezzük. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Az előzőek alapján megállapíthatjuk, hogy a Dráva folyó Magyarországgal határos szakaszán a jelenlegi adottságok figyelembevételével vízerőművek építése a 20 éves fejlesztési tervidőszakban még nem kerül megvalósításra, a szükséges igények sem merültek fel. Megjegyezzük, hogy a költségszámításokhoz felvett alapadatokban a feltárások hiánya miatt sok bizonytalanság van és így az eredmények csupán tájékoztató jellegűek, illetve tájékoztató értékként fogadhatók el. A számított fajlagos beruházási értékek komplex vízhasznosítások esetében jelentősebb mértékben változhatnak. Nagyobb költség- csökkenés várható még, amely az építési költségeknek az építési technológia fejlődésével, továbbá a fejlesztés alatt álló és 20 éves távlatban esetleg már alkalmazható csőturbinák építésével jelentkezik. Az előbbi pontokban kimutattuk, hogy törpe vízerőművek létesítése csak komplex hasznosítás esetében lenne gazdaságos, mert kevés energiát szolgáltatnának, azonkívül megépítésük esetében vasúti pályaszakaszok és fontos közlekedési útszakaszok kerülnének víz alá. Ezek áthelyezése a beruházási költségeket lényegesen megemeli. Hidraulikus energiatároló létesítésére csak Pécsett a Mecsek déli oldalán van magassági adottság. A karsztos geológiai viszonyok, a nagy területi igény és a tápláló Pécsi-víz csekély vízhozama ezt a lehetőséget még erősen korlátozza. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A vízerőhasznosítással kapcsolatban 1980-ig elsősorban a Dráva folyó csatornázását, valamint a létesíthető vízerőművek tervezését kell továbbfejleszteni. Az előző pontokban ismertetett 4 drávai vízerőművet a magyar fél tervezte meg. A jugoszláv fél részéről ezen a szakaszon eddig nem terveztek vízerőművet és tudomásunk szerint nem is mutatnak érdeklődést a magyar fél tervei iránt. 1980-ig Magyarország és Jugoszlávia közötti tárgyalásokon kell a Dráva folyó csatornázását, valamint a létesíthető vízerőművek megvalósításának problémáit tisztázni. Tanulmányterveket kell készíteni, hogy a területen a törpe vízerőművek létesítése komplex hasznosítás (vízellátás, illetve mezőgazdaság célját szolgáló tározó) esetében gazdaságosnak mutatkozik-e.