Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A jövőben tehát a vizek szétosztásánál, a vízkészlet gazdálkodásnál, tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyasztók minőségi igényeiknek megfelelő vizet kapjanak és a különböző vízhasznosítók igényeit úgy lehessen kielégíteni, hogy egyik a másikat ne zavarja.

A jelen helyzet alapján kimondható, hogy a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen olyan csatorna és tisztítóberendezés nincs, amely jelen formájában a távlati igényeknek megfelelne. A legsúlyosabb a helyzet a nagyvárosokban, Kaposváron, Pécsett és Komlón, de hasonlóan megoldandó azokon a településeken, ahol nagyobb ipartelep szennyezi

az amúgy is kicsi recipienst. Egészségügyi szempontból a Kaposváron és Szigetváron meglévő állapot felszámolása elsődleges, különös tekintettel a Malom-árok fekáliás szennyezettségére.

Kaposvári házi szennyvíz a Malom-árkon keresztül a kaposvári cukorgyár ipari vízkivételét befolyásolta károsan. A Kaszárnya patak ammónia tartalmú vize a Komlói Erőmű vízellátását állította nehézségek elé.

A meglévő szennyvíztisztítók állapota sehol nem megfelelő, valamennyi felsorolt településen új kor szerű tisztító létesítésére van szükség.

2. A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület múlt és jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra:

a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közműellátottságáról és azok jellemzőiről;

az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958 ban készített monográfia az ipari létesítmények szennyvízkezelésének helyzetéről ;

a Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok;

a helyszínen végzett felvételek útján nyert adatok;

a felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI végzett 1960-ban, az első és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan vízvizsgálatokat, mely anyag tartalmazza a vízfolyásokba kerülő szennyvizek közegészségügyi kihatásait is.

A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok városi- és községrendezési regionális és közművesítés! (vízellátás-csatornázás) tanulmány, illetve kiviteli tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázására és szennyvíztisztítására, továbbá nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldására egyedi tervek készültek az előzőkben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra.

A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén

várható szennyezettségi állapotára vonatkozóan a VITUKI közöt adatokat.

2.12 A TERVEZÉSNÉL FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra is előirányzott területeket. A megvalósítás sürgősségi sorrendjét meg kell adni.

— A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott területen a szennyvízcsatorna hálózat és lehetőleg a szennyvíztisztító berendezés is.

— A házi- és ipari szennyvízkezelés együttes, illetőleg elkülönített kezelését gazdaságosság alapján kell megvalósítani.

— Az egymáshoz közel fekvő települések szennyvizeinek kooperatív kezelésére kell törekedni.

— Általában elválasztó rendszerű csatornázási kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt esetben szabad alkalmazni.

— Törpevízműves és közkutas településeknél a közintézmények szennyvízelvezetését lehetőleg a település végleges közműrendszerébe beilleszkedve kell megvalósítani.

— A közcsatornákra veszélyes ipari szennyezéseket az ipari üzemek területén úgy kell megtisztítani, hogy azok a közcsatornákba bevezethetők legyenek.

— Üdülőhelyeken a szennyvízelvezetés különös körültekintéssel valósítandó meg.

— Megvizsgálandó az ipartelepek vízforgatásának a szennyvíz elvezetésére és tisztítására gyakorolt hatása.

— Adottságok esetén több ipartelep ipari szennyvizének közös elvezetéséről, tisztításáról és befogadóba való bevezetéséről gondoskodni kell.

— Ahol a szennyvizeknek ipari célokra való fel- használására adottságok vannak és az ipari vízigény a szennyvizekből kielégíthető, a szennyvizeknek ilyen célokra való felhasználására törekedni kell.

— Különleges szennyeződésű ipari szennyvizeket

256