Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
helyszíni adottságok figyelembevételével lehetőleg a keletkezési hely közelében létesített vagy létesítendő berendezésben kell hatástalanítani. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELMÉBEN A legnagyobb jelentőségű feladat a vízügyi szervezeten túlmenően az egészségügyi szervekre hárul. Ezen belül az OKI és a területi KÖJÁL-ok vannak hivatva intenzíven fellépni a tisztaság védelme érdekében. A közigazgatás helyi szervei is sokat tehetnek a maguk területén. A vizek tisztaságvédelme ma már törvény, amelynek végrehajtása minden jogi vagy természetes személy kötelessége. 2.2 A települések, ipartelepek csatornázásának és a vizek tisztaságának keretterve 2.21 A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK KERETTERVE A 20 éves tervidőszak végén, 1980-ban a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen előreláthatólag 822 865 fő lesz. Csatornázással ellátott lakosok száma 382 100 fő, tehát az ellátottság a jelenlegi 16 %-ról 46,4%-ra fog növekedni. A csatornaművek által elvezetett összes szennyvízmennyiség 119 750 m3/nap, ebből 43 700 m3/nap ipari eredetű. A teljes szennyvízmennyiség megfelelő mértékű tisztítás ala kerül. A csatornahálózatok összhossza (az üzemi lakótelepekével együtt) a jelenlegi 237,6 km-rői 1980-ra 597,5 km-re növekedik, melyből 445 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna. A tisztított kommunális szennyvizek mezőgazda- sági hasznosítása során 5850 m3/nap mennyiség öntözés révén kerül felhasználásra. A települések csatornázása és szennyvíztisztítása előirányzott fejlesztésének beruházási költsége 606 millió forint. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása a jelenlegi 0,92 m3/s-ról 1980-ra 1,88 m3/s mennyiségűre fog növekedni: ennek 80%-a ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetten (hűtővizek, stb.) Az összes vizkibocsátás 27%-a kommunális szennyvíztisztító telepekre jut; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 9%-a részeges, 47%-a teljes tisztítás alá kerül. A fennmaradó 17%-a pedig, mint nem szennyezett vízkibocsátás, közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek 0,53 m3/s (46 000 m3/nap) mennyisége teljes egészében hatástalanítva lesz. A 20 éves iparfejlesztés folyamán a területen létesülő, Ш. bővített ipartelepek száma előreláthatólag 67 lesz. Az új és a meglévő, de szennyvíztisztító berendezéssel nem rendelkező ipari létesítmények csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására fordítandó beruházási költség Összesen 402 millió Ft. A terület ipari létesítményeinek lakótelepein a fejlesztési időszak végén, 1980-ban a tervek szerint 24 600 fő lakoslétszámot kell ellátni csatornázással és szennyvíztisztító berendezésekkel. Beruházási költség 25 millió forint. 2.211 Központi csatornaművel ellátott települések Pécs ’ A város lélekszáma 1960-ban 114 713 fő « várható lakoslétszám 1980-ra 196 000 fő. Jelenlegi csatornahálózat hossza 98 km, a csapadékcsatorna 9,5 km. Az elválasztó rendszerű csatornahálózat bővítése szükséges, 1980-ig 1300 hektár csatornázott területtel kell számolni. Ugyanakkor a csatornázandó területre eső lakoslétszám 1980-ban 186 000 lesz, ez akörülmény 95%-os ellátottságot jelent. A csatornahalózat 80/120, 60/90, 40/60, 30/45, 20/30-as, részben helyszínen készített, részben elő- legyártott csövekből készítendő 60 Km Hosszúságban. A szennyvíztisztító telep jelenleg mechanikai tisztítást végez 6000 m-nap kapacitásra épitett iszaprothasztással. 1980-ra uj szennyvíztisztító telepet Keli létesíteni, amelyet a jelenlegi mellett lehet elhelyezni. Az üj telepnél iigyeiemoe Kell venni, hogy a tisztítandó szennyvízmennyiség 38 000 irrvnap názi eredetű és 13 000 mi/nap ipari eredetű, összesen 53 OuO minap szennyvíz. A befogadó a Pécsi-víz, amely igen Kis viznozamú pataK, Követ- Kezesképpen teljes biológiai tisztításra van szüK- ség. , _j A város vízgazdálkodásának a legjobb megszervezésére van szükség. Ennek érdeKében ki kell építeni 1980-ig a tisztított szennyvizek ipari hasznosításának műszaki megoldását. A biológiailag tisztított szennyvíz utókezelését kell megoldani tározás útján. Erre a célra kialakítandó a Tüskésréten egy iparivíz-tározó, A csapadékcsatornázás jelenlegi helyzete: 9,5 km csapadékcsatorna legnagyobb szelvénye 300/189 békaszáljszelvény, 19ö0-ig kiépítendő 25 km hosszban. __ I___ Be ruházási költségek: Csatornázás 65 millió Ft Átemelőtelepek és nyomóvezeték 2 millió Ft Szivattyútelep 96 millió Ft Szennyvízcsatornázás és tisztítás 63 millió Ft Csapadékvíz csatornázás 47 millió Ft A város új, illetve bővített ipartelepeinek száma 25. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vizkibocsátás 53 000 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennnyeződésű 30 500 m3/nap, a többi szennyezet- len. Közcsatornahálózatba jut 13 000 m3/nap; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 18 500 m3/nap mennyiség teljes tisztítás alá kerül. A nem szeny- nyezett vízkibocsátásból 21 500 m3/nap közvetlenül 33 i TVK 257
