Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Az előzőekben említett ipartelepek szennyvizeiket közvetlenül és tisztás nélkül a Pécsi-vízbe vezetik. A Pécsi Kokszművek fenolos jellegű gázvizeinek elvezetésére üzemen belüli gyűjtőcsatornarendszert, továbbá fenolos átemelő telepet létesített, amelynek segítségvei jelenleg szennyvizeit a Pécsi Szénbányászati Tröszt salak és palahányó- jára nyomatja. Azonban ez az elszikkasztási módszer nem ad kielégítő tisztítást és a csurgalékvizak még jelentős fenoltartalommal kerülnek a befogadóba. A városi csatornahálózat teljes elvezetése gravitációs, átemelés csak a tisztítótelepen van. A szennyvíziszapot korszerű kirothasztás után mezőgazdasági célokra hasznosítják. A termelt napi biogáz mennyisége 1800 köbméter. A telep igényeinek levonása után ebből a mennyiségből még napi 1000—1200 köbmétert a városi gázmüvekhez fognak továbbítani a hálózatba bekeverés végett. A szennyvíztisztító telep méretezésénél 1937—38- ban 40 000 fő lakosra számoltak, azóta az ülepítőtér már elégtelennek bizonyult, következésképpen a tisztítás hatásfoka nem megfelelő. Ez káros a befogadóra. A csapadékcsatornázás helyzete a következő: A várost 6 gyűjtőterületre osztották, amely ösz- szesen 1290 hektár vízgyűjtő felületről szállítja a csapadékvizet. A tervezett csatorna hossza 20 400 m, ebből jelenleg 9500 m készült el és ennyi is üzemel. Tehát a csapadékelvezetés programja 50%- ban valósult meg. A csapadékcsatornák legnagyobb szelvénymérete 300/189 cm, a maximális elvezethető vízhozam 12 m3/s. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 24 800 m3/nap: ebből 23 700 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 600 m/3nap mennyiséget teljesen, 9850 m3/nap-ot pedig részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke általában nem kielégítő. A kibocsátott 11 710 m3/nap káros szennyvíznek mindössze 29%-a kerül tisztítás alá. Befogadó zömmel a Pécsi-víz. A közcsatomahálózatba 6000 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvizet vezetnek be. Pécs térsége A Pécs környéki bányák és üzemek összes ipari vízkibocsátása 4000 m3/nap: ebből 3700 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szeny- r.yezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 1500 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke általában nem kielégítő. A kibocsátott 1700 m3/nap káros szennyvíznek mindössze 56%-a kerül hatástalanítás alá. A Pécs környéki bányaüzemnek önálló tisztító be-rendezése van István-aknán és Széchenyi-aknán, mindkét helyen biológiai tisztítóberendezés napi 300 m3 kapacitással. Hasonló berendezés van a közigazgatásilag Komlóhoz tartozó III-as és Béta-aknán is. Közigazgatásilag a bányaüzemek Pécshez, illetve Komlóhoz tartoznak. Komló A város összlakossága jelenleg 24 850 fő. Ebből belterületi lakos 24 030 fő. A csatornahálózat elválasztó rendszerű. Létesítése 1951-ben kezdődött el. Jelenleg a szennyvízcsatorna-hálózat hossza 37,6 km. Az összlakosság 74%-a részesül a szennyvíz- csatorna hálózat használatában. A napi szennyvíz- kibocsátás 4300 m3/nap, ebből a nem szennyezett víz mindössze 200 köbméter. Ipari szennyvíz 650 m3/nap. Különleges szennyezettségű szennyvíz a településen nincs. A szennyvizeket biológiai tisztítóberendezésben a Városi Víz- és Csatornaművek tisztítja. A tisztítás foka nem kielégítő, ami részben a túlterheléssel, másrészt a nem megfelelő ellenőrzéssel magyarázható. A város csatornarendszere véglegesnek tekinthető, a szennyvíztisztító telep azonban csak ideiglenes megoldás. A városon belül egyedi csatornarendszere van az úgynevezett felvonulási falunak, ahol több kisebb iparüzem (jéggyár, húsfeldolgozó, AKÖV, Cementipari Vállalat) fekáliás és ipari jellegű szennyvizei külön tisztító és elvezető rendszerbe kerülnek. Ez utóbbinak állaga és tisztítása nem megfelelő és ezért a közeljövőben felújításra kerül. A szóban lévő csatornaszakasz teljesítménye nem éri el az 500 m3/nap értéket, miértis külön műszaki részletezésével nem foglalkozunk. Komlón városi csatornahálózat gravitációsan működik, átemelés csak a tisztítótelepen van. A szennyvíztisztító telep 10 000 lakosra méretezett és 2 db 5000-es egységből áll. Tehát a csatornába kapcsolt létszámhoz — 17 800 fő — képest működése és kapacitása elégtelen. A tisztított szennyvíz a Kaszárnya patakba kerül, amely kisvízfolyás és így megfelelő higítási tényezővel számolni nem lehet. A szennyvíziszap hasznosításra kerül. A tisztítómű korszerű iszap- rothasztóval rendelkezik. Gáztermelés van, amely egyrészt a rothasztótér optimális hőmérsékletének, másrészt a telep egyéb fűtési igényeinek kielégítésére szolgál. A kirothasztott szennyvíziszap tőzeggel keverve mezőgazdasági értékesítésre kerül. A berendezés állaga jó, az állandó üzem biztosított. A túlterhelés következtében azonban a tisztítási hatásfok nem kielégítő. A város ipartelepei közül az említett külön rendszert kivéve valamennyinek szennyvize a csatorna- hálózatba kerül. Ez alól csak a bányavizék képeznek kivételt, amelyek közvetlenül a befogadóba távoznak. A főgyűjtő átmérője 40/60 cm-es. A bekötések száma 1018, ebből kifejezetten házi bekötés 855. A csapadékcsatorna hossza 16 km, a legnagyobb szelvény 40 cm. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 2900 m3/nap: ebből 1900 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 600 m3/nap mennyiséget teljes mértékben tisztítanak. A kibocsátott 560 m3/nap káros szennyvíz nem kerül hatástalanítás alá. 251
