Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A közcsatorna-hálózatba 650 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvizet vezetnek be. Kaposvár 1905—10 években indult meg az elválasztó rend­szerű csatornahálózat építése. 20 000 főre tervez­ték, maximálisan 2500 m3/nap szennyvízmennyiség figyelembevételével. A városon keresztül folyó Ka­pos és Malom árkok egyaránt a gravitációs mély­pontot képezik. Ennek következtében egy átemelő­telep létesült, ahonnan 200 mm átmérőjű nyomó­csövön folyik a szennyvíz a tisztítótelepre. A fő­gyűjtő átmérője 60/90 cm. A nyomócső hossza 3440 fm. Az összes szennyvízcsatorna hossza 24,8 km. A nyomócsövön keresztül 2300 m3/nap szennyvíz- mennyiség továbbítható. A Malom-ároknál 2 db záporkiömlő van beépítve arra az esetre, ha az át­emelőtelep nem győzi a szennyvízszállítást. Tekin­tettel a város erősen megnövekedett létszámára ez az utóbbi állandóan üzemel. 1000 m3/nap szenny­víz terhelésre tervezett szennyvíztisztító telep an­nak idején korszerű mechanikai és biológiai tisztí­tóberendezéssel lett ellátva. Jelenleg a város lakossága 43 458 fő, amelynek 70%-a részesül közműves vízellátásban, míg 45%-a szennyvízcsatornázással ellátott területen lakik. A vízművek által szolgáltatott víz 52,2%-a kerül a csatornába; a fennmaradó 41,8%-a a nem csator­názott, de ivóvízhálózattal ellátott területen ürgöd rökben távozik. Csatornával ellátott lakoslétszám 18 880 fő, levezetett szennyvízmennyiség összesen kb. 3300 m3/nap. A közmű vascsatomájába bevezetett szennyvíz- kb. 10%-a nem szennyezett. A szennyvíz 08%-a házi, 27%-a ipari jellegű szennyeződésre utal. A közcsatorna üzeménél különös nehézséget je­lent a kórház, amely napi 300—400 m3, részben fer­tőző szennyvizet termel. A szennyvízcsatorna állaga jó, azonban méretei a megnövekedett lakossság igényét nem elégítik ki. A nyomócsőben több helyen lerakódások lehetnek, mert a szállítandó szennyvízmennyiségnek maxi­málisan 25%-át tudja csak szállítani. A szennyvíztisztító telep ma már csak részleges tisztítást végez. A csepegtetőtestek teljesen korro­dálódtak. Egyenletes elosztás a cseppegtetőtesteken nincs és így biológiai hártya kialakításának fel­tétele is hiányzik. Biológiai tisztításról egyáltalán nem lehet beszélni. A kirothasztott iszap tőzeggel összekeverve me­zőgazdasági értékesítésre kerül. A csapadékcsatorna 30 km hosszú, korszerűtlen feliszapolódott és a legtöbb helyen használhatatlan állapotban van. Szelvénymérete 50—100 cm között változik. A városi ipari üzemei közvetlen a befogadóba bocsátják szennyvizeiket megfelelő tisztítás nélkül. Ezek a Cukorgyár, Tejipari Vállalat, Baromfifel­dolgozó és Vágóhíd. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 35 700 m3/nap: ebből 34 450 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 25 000 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak, a tisz­títás mértéke azonban nem kielégítő. A kibocsátott 8770 m3/nap káros szennyvíz nem kerül tisztítás alá. Befogadó a Kapos. A közcsatornahálózatba 900 m3/nap tisztítatlan ipari szennyvizet vezetnek be. 1.2X2 Kis csatornaművel ellátott települések Mohács A csatornarendszer kiépítését 1951-ben kezdték el. A csatornahálózatba kapcsoltak száma 3480 fő, az összlakosság 22%-a. A csatornarendszere egye­sített. A legnagyobb szelvény 225/225 cm, max tel­jesítménye 6 m3/s. A napi szennyvízmennyiség je­lenleg 200 m3. Egyelőre csak fekáliás jellegű szennyvizek kerülnek a csatornába és csapadékvíz nem, mert a dunai kitorkollás csak ideiglenes kis­méretű szennyvízátemelő szivattyúval van megold­va. Ez a szivattyú a nagy tárolóképességű csatorná­ban összegyűlő szennyvizet időnként a védtöltéser. át a Duna medrébe nyomja, közvetlen parti kitor- kolással. Miután a mederbe nyúló 200 mm átmé­rőjű nyomócsövet időközben horgonyzó hajók fel­szedték, nincs biztosítva a sodorvonalban történő szennyvízbevezetés. A csatorna összhossza 8 km. Kommunális szennyvíztisztítás eddig nem épült ki, mert a csekély mennyiségű szennyvízbeveze­tés miatt a Duna öntisztító ereje szennyvíztisztító telep létesítését a jelenben nem szükségelte. A csa­tornaszakasz véglegesnek tekinthető, az átemelő­telep bővítése azonban feltétlenül szükséges. Az ipar helyzete jelenleg: Mezőgazdasági Gép­gyár, Farostlemezgyár. Textilipari üzemek (festés nélkül). Összipari szennyvízkibocsátás 7000 m3/nap, mely részben ülepített, szerves rothadó, esetenként fenolt tartalmazó szennyvíz. Részlegesen tisztítva 6050 m3/nap, a tisztítás mértéke azonban nem meg­felelő. Villány A villányi ipartelepek és közintézmények ellátá­sára 1958—59-ben egy csatornarendszer és egy szennyvíztisztító telep létesült. Sajnos a szennyvíz­társulás tagjai a műszaki adatok felvételénél ki sebb értékeket vallottak be a ténylegesnél, aminek következtében a berendezés túlterhelt és működése elégtelen. Az összes lakosságnak jelenleg 20%-a ré­szesül. vízellátásban és 10%-a lakik szennyvízcsa­tornázással kiszolgált területen. A vízművek által szolgáltatott víz 40-%a jut a csatornahálózatba szennyezett és fekáliás víz formájában. A csatorna hossza 1000 fm. Legnagyobb szelvénye 0 30 cm. Átemelés csak a szennyvíztisztító telepen van. A, tisztításra 50 m3/nap kapacitású, nagyterhelésű bio­lógiai csepegtetőtest és berendezés szolgál. Maxi­mális terhelés 150 m3/nap. A tisztított szennyvíz a Malom-árokba távozik, amely mintegy 2 km után a Karasicába torkollik. összlakosság száma: 2777 fő. Tartósan a község­ben elhelyezettek (internátus, szálloda) száma 300 252

Next

/
Thumbnails
Contents