Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
tottuk meg a hiányosan kidolgozott ipari üzemek vízgazdálkodásának reális adatait. A kommunális vízellátás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszám fejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozza elő. A keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962 januárjában megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellátására a keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű, ipari üzemek jellemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ezen utóbbiaknál természetesen a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlíthatóság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembevenni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori stukturájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró képességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezőkben a keretterv adatait folyamatosan helyesbíteni és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomítani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése érdekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhetetlen. Ennek érdekében további hidrológiai, hidrogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell elvégezni, különös tekintettel a felszínalatti vízkészletek pontos megállapítására. Feltétlenül szükséges mind az üzemeltetés, karbantartás, mind pedig a fejlesztés szempontjából, hogy meglévő vízmüveinkről, azok csőhálózatáról, műtárgyairól, szerelvényeiről pontos feltárások, adatok álljanak rendelkezésre. Ezt a visszamenőleg elvégzendő feladatot elsősorban a községi és törpe- vízműveknél kel pótlólag végrehajtani, ahol ezen adatok nagyrészt hiányzanak. A törpe és kisvízműveinknél jelenleg gyakran tapasztalható üzemeltetési nehézségek és hibák kiküszöbölése érdekében megyei szinten megfelelő számú és szaktudású szakemberrel rendelkező vállalatot kell létrehozni, melyek a körzetükbe tartozó vízművek üzemeltetésében irányító és ellenőrző szerepet töltenek be. Hasonló jelleggel megyei közműépítő és karbantartó vállalatok szervezése is szükséges. A vízművek higiénikus, üzembiztos és gazdaságos üzemeltetése érdekében a jövőben megfelelő számú és szaktudású kezelő és karbantartó szakkáderek kiképzése elengedhetetlen. A törpevízművek száma a jövőben rohamosan növekszik. E vízművek gazdaságos és olcsó beruházása érdekében a leggyakraban előforduló víztermelő és vízkezelő gépi berendezéseket olcsó és korszerű típusgyártmányokként kell forgalomba- hozni. hasonlóképpen tipizálni, illetve szaványosi- tani kell a legyakrabban előforduló műtárgyakat is (kutaknák, szivattyú és nyomásfokozó gépházak, mély- és magasszintű tárolómedencék, víztornyok stb.). Biztosítani kell a jól bevált hidrolóbuszok bizonyos korszerűsítése utáni újabb űrméretekben történő nagymennyiségű gyártását. A jövőben jelentősen megemelkedő csőigény kielégítése érdekében fejleszteni kell a hazai csőgyárak gyártási kapacitását mind mennyiségi, mind minőségi vonalon, ugyanez vonatkozik a szerelvények gyártására is. A külföldön jól bevált műanyagcsövek gyártására hazai üzemeinknek is be kell a jövőben rendezkedniük. A központi vízművek, továbbá egyes törpevízműveknél törekedni kell a jövőben a teljes, vagy részleges automatizálás biztosítására. Az ehhez szükséges műszerek és berendezések gyártására a műszeriparnak fel kell készülnie. A vízpazarlás elkerülésére, továbbá a termelt és kiszolgált víz felhasználásának ellenőrzésére a vízműveket kellőszámú és megfelelő minőségű vízmérőberendezéssel kell felszerelni. A vízművek jelenlegi vízmérő-ellátottsága igen alacsony. Az elmaradottságot csak jelentékeny mennyiségű víz- mérőberendezés forgalombahozatalával és beépítésével lehet megszüntetni. Az ipari üzemek vízfogyasztásának állandó ellenőrzése céljából meg kell szervezni az üzemek rendszeres — mérési adatokon alapuló — bejelentési kötelezettségét. A jelentősebb üzemekben oly — lehetőleg — mérnöki képesítéssel rendelkező szakembereket kell megbízni az üzemek vízgazdái kodási kérdéseinek kézbentartásával, akik az üze men belüli tervszerű és gazdaságos vízfelhasználást ellenőrizni és biztosítani tudják. A technológiai fegyelmet ki kell terjeszteni az üzemek vízgazdálkodására is. Valamennyi ipari tárcánál megfelelő számú és képzettségű vízügyi szakembert kell alkalmazni a vízgazdálkodási kérdések intézésére. Az ivóvízművekhez hasonlóan az ipari vízműveknél is szükséges, hogy a meglévő berendezésekről, műtárgyakról, pontos feltérképezés álljon rendelkezésre, melyet a fejlesztés, bővítés során kialakult állapotnak megfelelően folyamatosan ki kell egészíteni. A vízszegény területre telepített üzemekben fo244
