Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
a) Ellátandó lakosság ivóvízigénye 1980-ban d) Folétesítmények : ff-* Pécs Mohács Komló 196 600 fő 50 000 fő 47 400 fő Községek (21 db) 21 050 fő 58 000 m’/nap 8 000 m’/nap 10 000 m3/nap 2 000 m’/nap 315 050 fő 78 000 m3/nap b) Ipari vízigények 1980-ban Minőségi Nyers összesen Pécs Mohács Komló Községek 7 500 m3/nap 3 000 m3/nap 2 000 m3/nap 500 m3/nap 60 000 m3/nap 30 000 m3/nap 4 000 m3/nap 5 000 m3/nap 67 500 m3/nap 33 000 тДпар 6 000 m3/nap 5 500 m3/nap 13 000 m3/nap 99 000m3/nap 112 000 m3/nap Az összes napi vízigény tehát 190 000 m3, melyből 91 000 m3 minőségi, 99 000 m3 pedig nyersvízigény. c) Vízbeszerzés A jelenlegi vízbeszerzéseknél — figyelembe véve azok jövőben más célokra történő felhasználását ('fortyogó), valamint vízhozamcsökkenését — a jövőben a következő víztermeléssel számolhatunk: 1960. 1980. Tortyogói vízmű 12 000 m3/nap — Pellérdi vízmű 5 000 m3/nap 10 000 m8/nap Tettyei forrás 4 000 m3/nap 1 000 m3/nap Pécsi kutak 2 000 m3/nap 2 000 m3/nap Mohács I. Dunai vízmű 50 000 m3/nap 50 000 m3/nap Komlói vízmű 8 000 m3/nap 8 000 m3/nap 81 000 m3/nap 71 000 m3/nap A jelenlegi vízművek fejlesztésével tehát 71 000 m3 vízmenyiség biztosítható a jövőben. A hiányzó 190 000 — 71 000 = 119 000 m3/nap vízmennyiséget új vízbeszerző helyek létesítésével keli fedezni, amelyek a következők: Mohács II. Dunai vízmű Borjádi tározó Hirdi kutak Orfűi tározó Tüskésréti tározó 50 000 m3/nap 42 000 m3/nap 4 000 m3/nap 8 000 m3/nap 15 000 m3/nap Űj vízbeszerzési lehetőségekből biztosítható 119 000 m3/nap Meglévő vízbeszerzési lehetőségekből biztosítható 71 000 m3/nap Regionális vízmű perspektivikus víztermelése összesen 190 000 m3/nap A fejlesztés során létesülő új víztermelő telepek vizének döntő többségét felszíni vízkészlet fogja — három tározóra, továbbá egy Dunára épített felszíni vízmű segítségével — szolgálni. A Mohács 11. Dunai vízmű 40 km hosszú távvezetékén át nyers (előülepített) vizet szállít Mohács, majd Pécs irányába. A Mohácsnak leadott nyersvízből 2x5500 m3 teljesítményű tisztítótelep tisztítja tovább a lakosság ivó-, valamint az ipar minőségi vizét. A községek részére kiszolgáltatandó 2000 m3 ivóvizet szinten e távvezetékről nyert és a 2x1000 m3 teljesítményű telepen tisztított vízből keli fedezni. A Borjádi tározó a Karasica patakon Borjád község közeiében fog létesülni. A 18 millió m3 térfogatú vólgyzárogatas tarozómedence létesítésének elsősorban Pécs varos vízellátása a célja. Tekintettel arra, hogy a pécsi üzemek nyersvizigényét elsősorban a 11. Mohácsi vízmű, továbbá a tüskésréti tározó fogják a jövőben biztosítani, a borjádi tározóból nyert víznek részben a lakosság ivó-, vészben pedig az üzemek minőségi vízigényét kell fedezni. A 2x21 000 m3 teijesitmenyü tisztítótelepet ennélfogva a 20 km hosszú távvezeték elejere célszerű telepíteni. Az Orfűi (Mecsekszakáli) tározó Komló többlet ivó- és ipari vizet fogja az Orfűi patakon létesítendő 2,5 millió m3 térfogatú vöigyzárogátas tározó vizéből fedezni. A tározóból nyers (eiöülepí- tett) állapotban érkező vízből 4000 m3/nap mennyiséget tisztítótelepekkel a lakosság, illetve az üzemek részére tovább tisztítani. Az erőmű mellett építendő tüskésréti tározó feladata az üzemek nyers vízigényének egy részét biztosítani. Komló 1980-ig nem kapcsolódik szervesen a Pécs—Mohácsi rendszer fönyomóvezeték rendszeréhez, melynek egyik ága Hosszúhetényig épül ki a 20 éves tervidőszakban. Amennyiben Komló távlati vízigénye 1980 után, de előtte is olymértékben emelkedne, hogy az Komló térségéből már nem elégíthető ki, úgy a hosszúhetényi—komlói fővezetékszakasz megépítésével Komló is bekapcsolható a mohács—pécsi rendszerbe, ahonnan már kielégíthető a messze távlat igénye is. A regionális vízmű főlétesitményeinek várható beruházási költsége (a Borjádi, Orfűi, Tüskésréti tározók költsége nélkül) 680 millió forint, melyből az ivóvízellátást 280 millió forint hányad terheli. A teljes kommunális beruházás a regionális vízműre kapcsolt városok és községek új létesímé- nyeinek költségeivel együtt mintegy 510 millió forint. Tekintettel arra, hogy a vízellátás biztonsága szempontjából előnyösebb több helyről a vizet beszerezni (s végső soron úgy is ez a követelmény) első kiépítési ütemként a pécsi ipari (tüskésréti) víztározót kell kiépíteni, valamint a Hosszúhetény körzetében, lévő helységek vízmüveit. Ezek kiépítése után a Borjádi tározó, valamint fokozatosan a 2x21 000 m3/nap kapacitású víztisztítómű és a kapcsolatos egyéb vízellátó berendezések megépítését javasoljuk. A borjádi víz olcsóbb, mint a mohácsi. 239
