Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

Amennyiben a borjádi vízmű megépült, úgy csökkenteni lehet a Mohácsról Pécsre szállított víz mennyiségét, melyet ezután Mohács vízellátására lehet beállítani.

A 42 000 m3/nap mennyiségű borjádi víz fokozatban történő bevezetésével a Pécs városra vetített távlati igény közel kielégíthető. A pécsi kút- művek bővítését csak az időre kell betervezni, amíg a borjádi vízmű megépül. Ugyancsak az első ütemben kell megépíteni a Mohácsi vízmű 2x5500 m3/nap teljesítményű tisztítóművét is, mely a város minőségi vizét biztosítja. Ennek második 5500 m3-es lépcsője a későbbiek során fokozatosan fellépő igények jelentkezése idején építhető meg.

Tekintettel arra, hogy Mohácson a jelenlegi felszíni vízmű 40 000+10 000 m3/nap mennyiségű vizet termelhet, a borjádi tározó megépítésével ■(+42 000 m3/nap) a víz elosztását ésszerűbben és gazdaságosabban lehet majd megoldani.

Második ütemben a Mohács II. 50 000 m3/nap teljesítményű vízmű megépítését javasoljuk, esetleg teljes mértékben minőségi víz szolgáltatására. (Ez esetben természetesen az előbbiekben javasolt 2x5500 m3/nap teljesítményű Mohácsi tisztítómű elmarad.) • Ebből láthatók el a községek, valamint a további pécsi és mohácsi vízigények is. Lehetséges, hogy a távlatban a minőségi és ipari igények aránya is megváltozik a jelenlegihez képest.

A következőkben a regionális vízműre kapcsolódó városok vízellátását ismertetjük rövid összefoglalásban.

. Pécs város perspektivikus minőségi igénye 65 500 m3/nap, melyből 58 000 m3 a: lakosság, 7500 m3 pedig az üzemek minőségi igénye. A jelenlegi vízművekből („P”, Tettye, kutak) a jövőben napi 13 000 m3 biztositliató; a hiányzó vízmennyiséget részben a borjádi tározó tisztított vizéből, részben a mohács.—pécsi távvezetékekből kell pótolni. A víz belső elosztására a tervidőszak végén 420 km hosszú csőhálózat, a különböző ellátási zónák hálózati nyomásának, valamint víztartalékának biztosítására összesen 24 100 m3 tározótérfogat szükséges. Ennek érdekében 1980-ig a meglévő berendezéseken felül 50 km hosszú csőhálózatot, továbbá 9 db, összesen 14 100 m3 térfogatú tározőmedencét (2x5000, 2x1000, 3x500, 2x300 m3-es) kell kiépíteni. Az egy főre jutó fajlagos napi ivóvíztermelés a jövőben 300 liter.

Komló város minőségi vízigénye napi 12 000 m3, melyből 10 000 m3 a lakosság, 2000 m3 pedig az üzemek minőségi igénye. A jelenlegi vízmű víztermelését — további kutak folyamtos telepítésével — 8000 m3 kapacitási szinten kell tartani, a Hiányzó 4000 m3 mennyiséget pedig az Orfúi tározóból nyert víz tisztításával kell pótolni. A meglévő hálózatot 125 km-ről 160 km-re kell bővíteni, à tározótérfogatot pedig további 2x1000 m3 tározó- térfogat-növeléssel 7000 m3-re kell a jövőben emelni. Az egy főre jutó napi fajlagos ivóvíztermelés 210 liter lesz, ami a város jövőbeni színvonalát tekintve megfelelő.

Mohács város perspektivikus napi minőségi vízigénye 11 000 m3, melyből 8000 m3 ivóvíz, 3000 m3 pedig ipari vízellátási célokat fog a jövőben szolgálni. A teljes vízmennyiséget a mohács—pécsi távvezetékről kell biztosítani, s a 30 000 m3 meny. nyiségű nyers ipari vízzel együtt közös főnyomóvezetéken át a távvezetékről a városba juttatni. Az érkező 41 000 m3 nyersvízből 30 000 m3 mennyiségű víz ipari vezetéken keresztül jut el az üzemekhez, míg 11 000 m3 teljes tisztítás után az ivóvízmű elosztóhálózatába kerül. Az új vízmüvet 50 km hosszú elosztóhálózattal, továbbá a tározás és az üzemi nyomás biztosítására 2 db 1000 m3-es tározómedencével kell megépíteni. Az egy főre jutó fajlagos napi víztermelés 160 liter.

2.212 Városi és községi vízművek

A továbbiakban az új és bővített önálló központi vízművek főbb vízgazdálkodási adatait ismertetjük.

Kaposvár. A fejlesztés során ellátandó lakosság száma 78 900 fő, a perspektivikus napi vízigény 21 000 m3. A jelenlegi 5 vízműtelepről kitermelhető vízmennyiséget tekintetbe véve a jövőben 14 000 m3 többletvízmennyiség beszerzéséről kell gondoskodni, ami a város nyugati, illetve keleti részére cső- és mélyfúrású kutak telepítésével oldható meg a leggazdaságosabban. Erre alkalmas a II. számú Cseri úti vízműtelep, melynek térségében kb. további 4000 m3/nap vízmennyiség beszerzésére van lehetőség. A Fácánosi és Császárréti vízműtelepek bővítése révén 1000 m3/nap többletvízmennyiség nyerhető. A város keleti részén a Kapos völgyében különböző szintekre telepített mélyfúrású kutakból kb. 9000 m3/nap ivóvízminőségű víz termelhető ki. A víztermelési kapacitás bővítése mellett 2 fővezetékhálózat fejlesztése is szükséges. A lakosság kiszolgálására mintegy 40 km hosszú új vezetékhálózat fektetését is be kell ütemezni. A későbbiek során a jelenleg rendelkezésre álló 1000 m3-es tározó kevésnek bizonyul, ezért 2 db 1500 m3-es új' medence építése szükséges. Az ipari vízelvonás 3000 m3, az egy főre jutó fajlagos ivóvíz- termelés 230 1/nap.

Nagyatád lakosságának és ipari üzemeinek együttes napi perspektivikus vízigénye 4730 m3. A jelenlegi intézményi és üzemi kutak vízfeleslege 500 m3. A hiányzó vízmennyiség pótlására a hidrogeológiai szakvélemények alapján 6—8 db fúrt kút létesítése szükséges. A 250 m mélységű kutakat legcélszerűbb a Kápolna és Munkás utcák közötti területre telepíteni. A búvárszivattyúk által kitermelt víz 2x500 m3-es gyűjtőmedencébe jut, ahonnan magasnyomású szivattyúk nyomják tovább azt — vastalanító berendezésen keresztül — a 36 km hosszú hálózatba, illetve a 600 m3-es víztoronyba. Az ipari vízelvonás 1000 m3, az egy főre jutó fajlagos napi ivóvíztermelés 150 liter.

Siklós jövőbeni lakosságának száma 26 075 fő, mely Siklós, Harkány, Máriagyűd, Terehegy községek tervezett összeolvasztásából és fejlesztéséből tevődik össze. A lakosság, továbbá a vízműre kapcsolandó intézmények és ipartelepek együttes perspektivikus napi vízigénye 10 600 m3. E viszonylag nagy vízmennyiséget — az eddig végzett hidrogeológiai vizsgálatok alapján — (az 1961-ben megt240