Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
62 km. A hálózatból ellátott jelenlegi lakoslétszám 23 000 főre becsülhető, mely 20 lakóhelyen oszlik meg. A háztartási vízhasználat 2180 m3. Az összes tárolótérfogat 1510 m3. A legfőbb víztermelőhely a Széchenyi-akna, melyből a kiemelt víz a Liász kőszéntelepes összlet feletti kb. 2 km“ vízgyűjtő területű szarmata mészkőből származik. Ez a víz látja el a Széchenyi-aknától a Vasas I. lakótelepig terjedő hálózatot, melyhez aoznban még hozzájárul a Szabolcs-végakna és az István-akna víztermelése is. A Petőfi-akna—Vasasi hálózatot, valamint Hár- sas-telepet az utóbbi területén telepített 7 ásott kút látja el ivóvízzel. A hosszúhetényi bányaüzem vízellátását egy ásott kútra telepített kisvízmű biztosítja. Kaposvár. A város vízmüvét 1904-ben kezdték építeni és azt azóta is fejlesztik napjainkig. A vízmüvet jelenleg 5 víznyerő telep táplálja. A víznyerőtelepek közvetlenül a városi hálózatra termelik a vizet. A vízfelesleg a hegyoldalban lévő 1000 m3 űrtartalmú ellennyomó medencében táro- zódik. A jelenlegi vízigény a nyári csúcsfogyasztás idején 8000 m3/napra becsülhető. A víznyerőtelepek összteljesítménye ezzel szemben a jelenlegi kiépítettség mellett kb. 6—6500 m3/nap. A vízmű vízhiánnyal küzd, ami gyakorlatilag a magasabban fekvő területek vízellátásában mutatkozó zavarokban nyilvánul meg. A vízművek új kutak fúrásával igyekszik segíteni. 9 új kút bekötésével kb. 2500—3000 m3/nap vízhozammal bővíthető a vízmű kapacitása. A toponári vízműtelep 30 kismély- ségű szivomyás kútból és 5 mélyfúrású kútból nyeri a vizét. A kutak vize a szivattyúház előtti tározómedencébe folyik, ahonnan a gépház szivattyúi továbbítják a városi hálózatba. A vízműtelep napi termelése kb. 2000 m3. A Cseri úti vízműtelep 6 mélyfúrású kúttal üzemel. A kutak vize részben gravitációsan, részben szivattyús emeléssel jut a szivattyúház melletti gyűjtőmedencébe, ahonnan gépegységek nyomják azt a hálózatba. A telep napi víztermelése kb. 1400 —1500 m3. A strandi vízműtelep eredetileg a kaposvári strandfürdő vízellátását szolgálta. A város vízhiánya miatt a telepet a téli idényben teljes mértékben, a nyári fürdőszezonban pedig részlegesen a vízellátás céljaira hasznosítják. A telep 3 langyos vizet és 1 forróvizet szolgáltató mélyfúrású kútjának napi termelése 650—700 m3/nap. A fácánosi vízmű 4 üzemelő mélyfúrású kútja jelenleg 800—900 m3/nap vízmennyiséget termel. A császárréti vízműtelep 4 mélyfúrású kútja kb. 1200 m3 vizet termel naponta. Komló. 1900-ig jelentéktelen mezőgazdasági település volt. 1900—1944-ig már kisebb mértékű bánya- és energiaiparral is rendelkezik, összlakossága azonban nem haladja még meg a 4000 főt. A jelenlegi erőmű is ebben az időszakban létesül. Ekkor a település vízellátását ásott kutak biztosították. A fejlődés 1949-ben a bányaipar fellendülésével indult meg. 1951-ben várossá nyilvánították. Azóta állandóan épül, fejlődik, jelenlegi lélek- száma 24 850 fő. A hirtelen felnövekedett igények diktálta ütem mellett sem a város tervszerű telepítését sem pedig annak vízgazdálkodását nem tervezték meg előre. Az ivóvízellátást a mánfai és a ligeti vízművek mélyfúrású kútjai biztosítják. A mánia—budafai vízmű kútjait tulajdonképpen a városfejlesztési program keretében, annak meg- indultával fúrták. Elsőként a 170—300 m mélységben lévő víztartószintet (triász kagylós mészkő), majd a felsőbb 50—150 m mélységben lévő miocén homokköves víztartó szintet csapolták meg. A lefúrt kutak száma 30, jelenleg azonban 27 kút van üzemben. A vizek vastartalma miatt a mánfai szivattyútelep mellett vastalanító is van. Az 50—100 m mély kutak vízminősége a környezettől rendkívül befolyásolható. A liget—oroszlói vízmű területén lefúrt kutak száma 26. Ebből a vízmű jelenleg csupán 8 kutat üzemeltet. A kútvizek vastartalma itt is szűrő- berendezés megépítését tette szükségessé. A Liget —Oroszló—Sásdi völgyből összesen 8000 m3/nap vízkivétel van előirányozva. Jelenleg 3500 m3/nap vízmennyiséget termelnek. A kutak mélysége általában 200 és 300 m között változik. A várost tehát a Mánia—Budafáról jövő 0 250 mm-es és a Liget—Oroszlóról jövő 0 400 mm-es nyomóvezetékről látják el vízzel. A jelenlegi hálózat összekapcsolt rendszerű, azaz a város 4 pontján elhelyezett 3x600, illetve egy helyen 2x600 m3-es tározói egymással kapcsolatba hozhatók. Az elosztóhálózat összhossza 125 km. A városban a lakóépületek 73%-a, a lakosság 100%-a ivóvízzel ellátott. A város száraz, és vízszegény időszakokban vízhiánnyal küzd. Az egy főre jutó víztermelés 280 liter/пар, az 1750 m3/nap mennyiségű ipari vízelvonást figyelembe véve. Dombóvár. A község vízellátását a múltban nagyobbrészt ásott kutak szolgáltatták. 1950 után indult meg a községi vízmű tervezési és kivitelezési munkája. A jelenlegi vízmű egy 600 m3/nap hozamú mélyfúrású kútból, egy 250 m3-es vasbeton víztoronyból és 20 km hosszú csőhálózatból a lakosság 35%-át (kb. 5000 fő) látja el. A fejenkénti fogyasztás igen kevés, mindössze 40 1/nap. Szigetvár. A község vízműve 2 mélyfúrású kútra telepített hidrofor berendezés. A Kossuth téri kút a téren elhelyezett tározómedencébe dolgozik, ahonnan szivattyúk emelik a vizet a hálózatba. A kútvíz baktériumtartalma magas, ami a medence védterületének hiányával magyarázható. A két kút összes vízhozama 550 m3/nap, a meglévő csőhálózat hossza 9 km. A bekötések száma 335, a közkifolyóké 30. A régi fektetésű öreg csövek átmérője kicsiny, így néhol emiatt is nehézségek mutatkoznak a vízellátásban. A vízműről ellátottak száma 5000 főre becsülhető. A hálózat tervszerűtlen fejlesztése folytán sok helyre nem megfelelő átmérőjű vezeték került. A vízmű üzemében a megfelelő nagyságú tározótérfogat hiánya is zavarokat idéz elő csúcsfogyasztási időszakokban. Az amúgy is elégtelen vízhozamot a nemrég megfúrt konzervgyári kút egymásra hatása is csökkenti. 234
