Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
már meglévő öntözőtelepek, továbá a mezőgazda- sági termelési és települési viszonyokból kell kiindulni. Az öntözésfejlesztés irányvonalának néhány súlyponti kérdésére a terület eddigi öntözéseinek értékeléséből vonhatunk le következtetést. Ezek a következők: — Az öntözésfejlesztésnél alapvető kérdésként kell vizsgálni minden esetben az üzemek munkaerő helyeztét és ehhez kell szabni a megépítendő öntözőtelep nagyságát, öntözési módját és üzemének megszervezését. — Átfogó terv szükséges az ipari gócok és üdülőhelyek körül telepítendő kertészeti öntözőtelepek kialakítására. — A fejlesztés a permetező öntözési mód területén látszik legkedvezőbbnek, mind a munkaerő, mind a vízmérleg szempontjából. — Az üzemeket alkalmassá kell tenni, hogy ténylegesen gazdái legyenek az öntözéseknek és a területi szervek egységes koncepció alapján irányítsák, az öntözések fejlesztését. — Az öntözéshez szükséges vizet főleg felszíni vizekből, egyrészében tározással kell biztosítani. A felszínalatti vízkészletből — a kútöntözések tervezett és viszonylag nagyarányú kiterjesztésének ellenére is — távlatban a fejlesztés mértékéhez képest csak kisebb mértékben lehet a vizet beszerezni. — Az öntözőterületek növénykultúrák szerinti megoszlásánál — a területi viszonyok figyelembevételével — a vetésforgós gazdálkodásra kell törekedni. — Fokozni kell a szántóföldi kapások és szálas- takarmánvok öntözését. Ezeknél különösen törekedni kell az egyszerű és olcsó helyi lehetőségek felhasználására és az időszakos öntözésre. — Az öntözött zöldségnövények területe távlatban az öszes zöldségterületeknek legalább 70%-át érje el. — A rizstermesztés a területen nincs és ennek a bevezetése nem indokolt. — Fokozni kell a szőlő és gyümölcsösök öntözését és e helyeken az esőszerű öntözést fagyvédelmi célra fel kell használni. — A növénykultúrák arányát — a fentieknek megfelelően — az alábbiak szerint alakítottuk ki: Szántó 121 311 ha 71.5% Kert 18 516 ha 10.7% Szőlő-gyümölcs 24 600 ha 14.6% Rét-legelő 5 400 ha 3,2% összesen : 169 827 ha 100 % — A felületi öntözés kiterjedt alkalmazása a jövőben is lehetséges, de az esőszerű öntözési mód eddiginél fokozottabb kiterjesztése kívánatos. — A szennyvízönt.özés a területen korlátozott az erős ipari szennyeződés miatt. Ahol lehetséges, ott az egészségügyi előírások betartása kötelező. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSBEN A TVK. területén túlnyomó részben termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az öntözés fejlesztésénél ezért elsősorban a tanácsok szerepe domborodik ki. A tanácsi irányítás feladata a mezőgazdasági üzemekben megteremteni az eredményes öntözőgazdálkodáshoz szükséges előfeltételeket: az eredményes öntözés érdekében szükséges állóeszközöket kell biztosítani; szükséges az állatlétszám (megfelelő állatsűrűség) beállítása és a betakarítással járó korszerű gépesítés megteremtése, a termények tárolásának, tartósításának (szárítás stb.) lehetővé tétele; az öntözéssel összefüggő meliorációs feladatok, mint pl. talajjavítás, talajvédelem, lecsapolás stb. megoldása. Ezenkívül tanácsi kezdeményezést kíván a talajok termőképességének fenntartásához szükséges többlet szerves- és műtrágya megfelelő elosztása. Igen lényeges az öntözéses gazdálkodáshoz értő szakemberek beállítása és folyamatos szakképzéssel való továbbképzése. A feladatok összehangolt megoldásának előfeltétele az öntözőberendezések létesítésének tervezésével egyidejűleg a fejlesztéssel járó üzemi és komplex beruházási tervek elkészítése; ennek irányítása a tanácsok fostos feladatát képezi. Végül, de természetesen nem utolsósorban, tanácsi feladat az öntöző telepek helyének jó kijelölése és az öntözés- fejlesztés olyan irányvonalának meghatározása, ami a helyi és népgazdasági érdekek összehangolásával, annak leghatékonyabb megoldását biztosítja. A Földművelésügyi Minisztérium szerepe az öntözés fejlesztésénél elsősorban az általános irányítás. Különös súllyal kell tekintetbe venni ennél a talajjavítások helyes megoldását. A szakképzés felső, közép és alsófokú szinten a Földművelésügyi Minisztérium feladata. Az Agráregyetemen, a középfokú technikumokban és szakiskolákban kellő számú szakembert kell képezni, mert ellenkező esetben az öntözés hatékonysága nem érvényesül. A Földművelésügyi Minisztériumon belül, az állami gazdaságok főigazgatóságának feladata az állami gazdaságok öntözéséhez szükséges (gépi és beruházási) előfeltételeknek biztosítása. A vízügyi szervezet szerepe az öntözéshez szükséges víz biztosítása és a terület vízrendezése. Ezenkívül az öntözőtelepek tervezése és építése, valamint a főművek építése és üzemelése. A főművek fenntartása és felújítása szintén a vízügyi szervek feladata. A másodlagos üzemelést, melyet jelenleg a termelők, gépállomások és Vízügyi Igazgatóságok végzik, a jövőben a termelő szektoroknak kell átvenni. 2.2 Az öntözés keretterve A TVK területének öntözéseit — a keretterv általános beosztásának megfelelően — két főcsoport ban tárgyaljuk I. öntözőrendszerek II. Rendszeren kívüli öntözések. Az egyes egységeket részletesen a fenti megosztásban ismertetjük, míg a talajtani és éghajlati jellemzést összefoglalóan adjuk meg. 212
