Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A fenti két kategóriában az egyes egységeket a következőképpen osztottuk fel: I. Öntözőrendszerek D/14. Duna-jobbparti alsó és Dráva-menti öntözőrendszer. II. Rendszeren kívüli területek DRK/7. A Keletdunántúli szórványöntözések. (Déli és délnyugati terület) Szennyvízöntözések. Csőkutas öntözések. A talaj és éghajlati viszonyokat az alábbiakban ismertetjük. Ugyancsak összefoglalóan foglalkozunk a más vízgazdálkodási ágakra gyakorolt hatásokkal. Talajtani viszonyok Baranya megyében a talajok zöme vályog típusú, a Duna-jobbparti részeken közép-kötött, legnagyobbrészt elégséges és bő mésztartalommal, melyben kisebb foltokban gyengén savanyú talajú területek is vannak. A Dráva völgyében homokos vályogtalajok alakultak ki, váltakozva a meszes és savanyú típusokkal. A kisvízfolyások völgyeiben túlnyomó többségben vályogok vannak. Somogy megyének a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területére eső részein vályog, homokos vályog és homok talajok találhatók. A vályogtalajok a Kapós és koppányok vízrendszerére, a homok és homokos vályogtalajok a Dráva és mellékvizeinek vízgyűjtőjére jellemzőek. Mindegyikben savanyú és meszes részek váltakoznak. Tolna megyében a völgyekben a domboldalakról lehordott löszös eredetű, erdőtalajtípusú hordalékokat találunk, melyek ugyan gyengén savanyúak, de kitűnő termékenységűek. A dombok talaja legnagyobbrészt gyengén savanyú erdőtalaj, részben mészigényes, humuszrétegvastagságúk 60 cm körüli. A meredekebb oldalakon jellemző a nagyfokú erózió. A sík területek talaja a völgyekéhez hasonló. Az ismertetett talajtípusok az 1. és a. talajkategóriába sorolhatók, míg az öntözhetővé váló területek talajait szinte kizárólag a 2. talajkategóriába soroljuk. A talajjavítás, az erózió és a defláció eleni védelem megvalósítása az alapvetően fontos feladat. Ezen célok eredményes végrehajtása érdekében a művelési ágakat kell felülvizsgálni, helyenként a szántóföldi hasznosítás helyett az erdősítést, a gyümölcstermesztést megindítani és a sáncolást, és a véderdősávokat létesíteni. Ezenfelül szénsavas mésszel való talajjavításra is szükség van. A talajviszonyok kiváló lehetőséget nyújtanak az öntözéshez. Az öntözésnek — különösen az esőszerű öntözési módnak — talajtani problémája nincs, és mivel a terület talajainak vízháztartása kedvező, nagyobb és költségesebb beruházások árán is érdemes az öntözéses termelést megvalósítani. Baranya megye hőmérsékleti viszonyai — déli fekvéséből eredően — igen kedvezőek, mintegy 2 héttel előbb tavaszodik és ebből kifolyólag a megyében, a primőrök termesztése terén, országosan is kiemelkedő szerepe van. A csapadékviszonyokra is jellemző sokévi átlagban 720 mm, melyből a tenyészidőben átlagban 300—450 mm esik le. A nyári félév csapadékeloszlása azonban igen szeszélyes, gyakorlati megfigyelések szerint az évek túlnyomó többségében 2—3 hetes, sőt 3—5 hetes száraz periódusok vannak, mind a tavaszi, mind a nyári időszakban. Az országos csapadékeloszlásnak megfelelően, keletről nyugatra haladva, növekszik a csapadékmennyiség. A tenyészidőben a legszárazabb a mohácsi és a siklósi járás, ahol csak 350 mm az átlagosan lehulló csapadék mennyisége. Éghajlati szempontból tehát az öntözés fejlesztése itt a legindokoltabb. Valamivel kedvezőbb a helyzet a sellyei, szigetvári és pécsi járásokban, azonban teljes ellátottságról még a Dráva közvetlen környezetében és a hegyvidéki részeken sem beszélhetünk. Somogy megye hőmérsékleti adottságai Baranya megyével nagyjából azonosak. (A csapadék valószínűségre vonatkozó adatokat az 1. táblázatban, a középhőmérséklet adatait a 2. táblázatban adjuk meg.) 1. táblázat 1 0 f 25 I 50 I 75 f 100 %-os gyakorisággal meghaladott értékei A téli (XI. 1—IV. 30) félévben 442 348 287 240 114 A nyári (V. 1—X. 31) félévben 755 520 386 333 191 Az öntözési félévben 718 498 410 326 197 Az átlagos léghőmérsékletre nézve a hügyészi állomás adatait ismertetjük: 2. táblázat Középhőmérséklet C°ban Hőgyész Havi к ö z í p h 6 m érsékl etek I Évi közép- hőmérséklet I. П. Ш. TV. ! V. 1 VIvm. J vm. [ IX. 1 X. 1 XI. ХП. 1,3 0,2 3,4 10,7 15,8 19,3 21,5 20,8 16,3 10,7 4,9 1,2 10,4 218
