Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Az állami gazdaságok nagyobbarányú öntözésfejlesztése gyümölcsöntözéssel indult meg, földalatti nyomócsöves formában. A szántóföldi öntözést későbbiekben a hordozható berendezések megjelenésével vezették be. Az 1960. évi állapot adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. A táblázatban szereplő adatok közül a terület nagyságára, a berendezés kapacitására, az öntözött növénykultúra és az öntözési módra vonatkozó adatok a legmegbízhatóbbak. A felhasznált teljesítmény adatait a szokványos víznormák kiöntözésének megfelelően, számítással próbáltuk meghatározni. Jellemzi ezt a képet, hogy ebben az időszakban az esőztető öntözési mód az uralkodó, és az egyéb öntözési módok teljesen háttérbe szorulnak. Az öntözött növénykultúrák tekintetében vezető helyen a kertészet van, szántóföldi növény öntözése ritka és csak a somogyi részen jelenik meg a szőlő és a gyümölcs. A vízbeszerzés helyi felszíni vizekből történik. A kisvízfolyások korlátozott vízkészlete ösztönzött a tározók fejlesztésére. A telepek általában elaprózott, kis öntözések. Nagy telepek főképp az állami gazdaságoknál vannak és a tsz-ek közül nagyüzemi öntözésre csak most kezdenek berendezkedni. Azokon a hleyeken, ahol szervezetten folyt az öntözés, kiváló eredmények adódtak, ami főleg a zöldségtermelésben mutatkozott meg. 1.3 Az öntözés fejlesztésének szükségessége Sem Somogy, sem Baranya területén nincsenek olyan jelentős kiterjedésű területek, amelyeknek a művelésbe való bevonásával a mezőgazdasági termelés fejleszthető lenne. A korszerű mezőgazdaság fejlesztésének alapelve, hogy a mezőgazdasági termelés fokozása csak belterjes úton, nem a művelés alá vont terület növelésével, hanem a már meglévő művelt teületek termésátlagának fokozásával lehetséges, ezen a területen fokozottan kell, hogy érvényesüljön. Az öntözés egyrészt mint termésfokozó agrotechnikai eljárás, másrészt az öntözésnek termésbiztosító szerepe is van, és azt a megyei szervek a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében akarják kihasználni az adottságok figyelembevételével. Az öntözés fejlesztésének főiránya a zöldségfélék öntözéses termesztése. Ennek oka, hogy mindkét megyében a zöldségellátást a pécs—komlói iparvidék, a balatoni üdülőhelyek nyéri ellátásának javítása érdekében fokozni kell, továbbá tekintettel kell lenni a konzervipar fejlődésére is. Ezen szempontok mellett a kertészeti öntözés fejlesztését indokolják az exportlehetőségek is. Erre a terület azért is alkalmas, mert az ország déli részén van, így a hőmérsékleti adottságok kedvezőbbek, mint az északibb részeken, ennek következtében a termények kb. 2—3 héttel előbb érnek be, mint máshol. Az öntözéses gazdálkodásnak a zöldségöntözésnél lényegesen nagyobb területe a takarmánynövények öntözése. Ez fontos tényezője az állattenyésztés fejlesztésének, de a zöldsédöntözésekre is visszahat, mert biztosítja egyben a trágyaellátást is. A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása biztosítja az öntözés hatékony végrehajtásának szervezeti bázisát és az üzemek gazdasági megerősödésének fontos tényezőjévé válik, 2. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK. FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A terület öntözéseit összefoglalóan először az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlata tárgyalja. Mivel az illetékes tanácsi szervek több Ízben foglalkoztak a megyék öntözési kérdéseivel, ezen tárgyalások előkészítő anyagai is összefoglaló anyagnak tekinthetők. Ezeken kívül járási és megyei szinten több tanulmány készült a megyék öntözési lehetőségeire. Ezek a tanulmányok és beszámolók a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságnál megtalálhatók. A kisvízfolyások vízhozamaira rendszeres mérési adatok nincsenek. A tározási lehetőségeket és a kivehető víz mennyiségét a VITUKI „Magyarország vízkészlete” című tanulmány tartalmazza. A felszínalatti vizekre vonatkozóan a VITUKI 1961-ben kutatásokat végzett a csőkutas öntözés lehetőségeinek feltárására. A felszínalatti vizek mennyiségére és minőségére a vizsgálatokról szóló jelentések alapján lehet adatokat kapni. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az öntözés távlati tervei elkészítésének fejlesztési alapelvei a következők: Az öntözések fejlesztésénél azt az alapelvet kell fő célkitűzésnek tekinteni, hogy az öntözés a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emelésének fontos tényezője. A korlátozott mértékben rendelkezésre álló vízkészletekből tehát elsősorban ott kell öntözőgazdálkodást folytatni, ahol a öntözővíz hasznosítása a legeredményesebb, továbbá ahol már jelenleg a társadalmi, technikai fejlődés figyelembevételével, távlatilag a gazdaságos vízbeszerzés mellett, az öntözés térmésfokozó és jövedelem javító hatásai a legkedvezőbbek. Az öntözések további fejlesztésénél elsősorban a már kialakult adottságokból, a 211
