Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A Zokogai és a Lokai holtágak víziszámyas telepekkel, öntözővízszolgáltatással és járulékos haltenyésztéssel hasznosíthatók. A Korcsina mentén található holtágak 3,9 millió Ft hasznot fognak hozni évente a népgazdaságnak. Főbb munkamennyiségei: 30 000 m3 csatorna földmunka. 4 000 m3 töltés földmunka. 110 m3 betonmunka. Felsőszentmárton község nyugati szélén húzódik a Felső szentmártoni holtág, ami jelenleg is káros csapadékvizet tároz. Befogadóképessége 194 000 m3. Vízszinének szabályozására 0,2 m3/s vízszállítású zsilipkapu szivattyúállás építése szükséges, az árvédelmi töltésbe. A tározó mezőgazdasági hasznosítása az előző tározóéval megegyezik. 62/b—64 b Mohácsi—villányi vízrendszerek: 62/b Bédai vízrendszerben két jelentős víztározó ' van: a Belső-bédai és a Böki. Az előbbi területe 80 ha, űrtartalma 1,22 millió m3, az utóbbi területe 80 ha, űrtartalma 1,22 millió m3, az utóbbi területe 40 ha, űrtartalma 650 ezer m3. Hasznosításukra víziszárnyas telepek öntözővíz-szolgáltatás és haltenyésztés javasolható. A tározókkal kapcsolatban káros elöntések elleni védelmi vonatkozásban munkákra nincs szükség. 64b. Villányi vízrendszer: A Karasica jobbpartján Illocska községtől nyugatra fog létesülni az Idamajori víztározó a Szívócsatorna teljes vízmennyiségének felfogására. Területe 232 ha, tározható vízmennyiség 2,32 millió m3 lesz. A tározó kapacitását a Szívó-csatorna vizei nem fogják kihasználni, ezért a Karasica árhullámaiból kell a tározó szabad kapacitását feltölteni. A tározó magasabb vízállásai esetén amikor a Szívó-csatorna gravitációs befogadására nem lesz lehetőség, szivattyúval kell a vizeket a tározóba átemelni. Ennek érdekében a tározó északi töltéséhez 1.0 m3/s vízszállítású félstabil szivattyú- telep építése szükséges. A szivattyútelep mellé beeresztő, a Karasica jobbparti depóniájába. Ugyancsak a Szívó-csatorna határmenti szakaszára — leeresztőzsilipek építendők. A tározó nyugati és északi szegélyére töltést kell építeni. A Szívó-csatorna víztömegeinek Magyarország területén való tartása az ország érdeke, nemcsak a hasznosítási lehetőségek megteremtése miatt, hanem azért is, mert a csatorna vizét dunai árhullámok idején Jugoszláviában át kell emelni a Karasica vizeivel együtt. Ezért a magyar államnak a szivattyúzással kapcsolatos költségekhez hozzá kell járulnia, annak ellenére, hogy ez nem hasznot a Magyar Népköztársaságnak. Viszont a belvizek itt tartása, sőt a Karasica vizeinek teljes felfogásához való hozzájárulása a leggazdaságosabb megoldást nyújtja. A tározóban haltenyésztés a tározó mellé víziszámyas farmok telepítése célszerű. Az Idamajor környékének öntözéséhez szükséges víz a tározóból beszerezhető. A vízhasznosításhoz szükséges víz a Karasica felsőbb szakaszán létesített tározókból, a Karasica medrébe épített duzzasztó segítségvei pótolható lesz. A tározó építésével Jugoszláviában átemelendő vizek szivattyúzási költségeitől mentesül a népgazdaság, ugyanakkor, fenti vízhasznosítások megteremtésével 2,32 millió Ft évenkénti haszon érhető el. A tározóval kapcsolatos vízrendezési költségek (a Karasica duzzasztó a vízhasznosítási szakágazatot terheli) 683 000 Ft. Az elvégzendő főbb munkák 3 db zsilip építés 26 000 m3 földmunka. 2.214 Talajvízszint-szabályozás Talajvízszint-szabályozást általában csak a nagyobb vízfolyások völgyének víztelenítésére szükséges tervezni, ahol az árvizeket csak töltések között lehet levezetni, a kinnrekedt vizeket pedig megfelelő lecsapoló hálózattal kell bevezetni a főmederbe. Legfigyelemreméltóbb kiterjedésénél fogva a Dombó-csatorna árterének lecsapolása, mely még nem belvízi öblözet, ezért ez részletes tárgyalást igényel. A Dombó-csatorna vízrendszerének a Dráva s,k- ságához tartozó része, melyet északon a somogyi homokhát, illetve zalai dombok lába határol, délről pedig az országhatár.. A Dombó-csatorna a töltéseinek jelenlegi, illetve tervezett kiépítésével tulajdonképpen belvízöblözetté vált. A Dombó-csatorna vízrendszerének a Dráva síkvonalán halad, így egy északi és egy déli öblözetre őszük a terület. Az északi öblözetet a betorkol! ó kisvízfolyások síksági szakaszain már .kiépített, vagy a jövőben kiépítendő töltések osztják kisebb öblö- zetekre. A talajvízszint szabályozását szolgáló nyílt árkok az öblözetben szinte kivétel nélkül III. kategóriába tartoznak. Legtöbbjüknek ma már csak a nyoma található meg, ezért különösen az északi területek, de Gyékényes határában a déliek is rendkívül vizenyősek és vízrendezésük feltétlen szükséges. A feladat megoldása legcélszerűbben vízgazdálkodás társulat útján volna lehetséges. A többi vízrendezés keretében tárgyalt töltése^ zett kisvízfolyás (pl. Kapos, Karasica) völgyében a talajvízszint-szabályozással részletesebben nem szükséges foglalkozni, a kisvízfolyások mederrendezése (helyenként kiegészítő árkokkal) a talajvízszint-szabályozás problémáját gyakorlatilag megoldja. 52/z—54/b. Talajvízszint-szebályozás a káros és tartós elöntéseknek kitett területeken. Kapos vízrendszer: A talajvízszint, a tőzeges altalaj miatt, a Kapos mindenkori vízállásának a függvénye. A talajvízszint szabályozására a meglévő lecsapoló árokhálózat — kellő fenntartást feltételezve — elegendő. 25 * TVK 193
