Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
pítése esetében folyamatos, lejtős koronájú teraszokat kell építeni. A teraszkorona lejtése 17%-nál kisebb. A fölös vizek elvezetéséről minden esetben gondoskodni kell. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSÉBEN A vízfolyások és a vízgyűjtőterületek rendezésének országos szintű irányítását az O VF végzi területi szinten pedig ugyanilyen módon az illetékes Vízügyi Igazgatóság feladata. Azonban az Igazgatóságok egyelőre csak a vízrendezési feladatokat irányítják. Az I. kategórájú vízfolyások rendezése teljesen állami hitelből, az Igazgatóság tervezése és kivitelezése szerint történik, a II. kategóriájú vízfolyások rendezését ugyancsak az Igazgatóság végzi, csak részben állami hitelből, míg a III. kategóriájú vízfolyásszakaszok és vízfolyás rendezéséről kizárólag az érdekeltek, ill. a tanácsi szerveknél e célra rendelkezésre álló vízügyi hitelből a tanácsi szervek gondoskodnak. A feladatok megoldására vízrendező társulatokat is szerveznek. Az ilyen érdekeltségi alapon történő vízrendezésnél jut közvetlen feladat az FM különböző gazdasági szerveinek. A vízgyűjtők rendezésével kapcsolatban az OVF a Földművelésügyi Minisztériummal (FM-el) és az Országos Erdészeti Főigazgatósággal, (OEF-fel) valamint az Országos Talajvédelmi Tanáccsal egyetértésben elkészíti a vízgyűjtők talajvédelmi irány- tervét. Az OVF, illetőleg az FM az arra rendelt szak- igazgatási szervekkel támogatják a vízgyűjtők üzemeit a talajvédelemre történő felkészülésben (talajvédelmi. vagy talajvédelmi és vízrendezési társulat megalakítása; a szakmai tudás elsajátítása, stb.), gondoskodnak arról, hogy a talajvédelmet az országos kutatási témák közé sorolják, valamint a kutató munkákhoz biztosítják a kellő szubvenciót. Gondoskodnak továbbá az üzemi tervezési igények kielégítéséről, a talajvédelmi műszaki kiviteli munkák végrehajtásához szükséges vállalati kiviteli, továbbá művezetési kapacitásról, a szakismeretek állandó terjesztéséről és a kiviteli munkák állami hiteleinek biztosításától; végül felső szinten ellenőrzik a talajvédelem szabályainak betartását és a talajvédelem létesítményeinek okszerű használatát, fenntartását. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (AFTH) az érintett üzemek egybehangzó kívánságára, a megyei tanácsok közreműködésével felülvizsgálja a földrendezést, és a talajvédelmi (hegyvidéki üzemszervezési) igényeknek megfelelően kiigazítja azt. Résztvesz az üzemek táblásító munkájában. Az FM szakigazgatási szerveivel irányítja a hegy- és dombvidéki (talajvédő) növénytermesztést és az ezzel összefüggő állattenyésztést; az üzemi gépesítést (a hegy- és dombvidékek üzemeinek sajátos gépesítése); az üzemek közötti kooperáció kialakítását. Az OEF végrehajtja a kopárok és a talajvédelem érdekében kijelölt egyéb területek fásítását. A megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályai (az állami gazdaságok megyei igazgatóságai) talajvédelmi felügyelők kirendelésével — közvetlenül irányítják és ellenőrzik az üzemek talajvédelmi felkészülését, a talajvédelmi feladatok végrehajtását és a társulatok talajvédelmi munkáját. A vízügyi igazgatóságok irányítják a társulatok talajvédelemmel kapcsolatos vízrendezési tevékenységét, illetőleg főleg azoknak a társulatoknak a munkáját, amelyek a talajvédelem mellett a víz- rendezési feladatok ellátását is vállalják. A gépállomások közreműködnek az üzemek talajvédelmi berendezésének végrehajtásában; gépparkjuk fejlesztésekor a talajvédelmi igényeknek megfelelően egészítik ki azt. A Magyar Tudományos Akadémia Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézete és Mezőgazdasági Üzemtani Intézete, a mezőgazdasági tájintézetek, a Szőlészeti és Kertészeti, az Erdészeti a Mező- gazdasági Gépkísérleti, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutató Intézete, a Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézet, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, az Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti Főiskola és a mezőgazdasági akadémiák kutató tervüket úgy állapítják meg és úgy folytatják tudományos tevékenységüket, hogy a gondozásukra bízott tájak, illetőleg tudományos témák talajvédelmi vonatkozású kérdéseit hézagmentesen tisztázni lehessen. A szakpropaganda szervei gondoskodnak a tudományos és gyakorlati eredmények állandó elterjesztéséről. E téma ismertetésével egyébként a Keretterv XVIII. fejezet is foglalkozik. 2.2 A kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik rendezésének keretterve 2.21 A KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE Általában megállapítható, hogy kevés kivétellel valamennyi vízfolyáson további bővítéseket kell végrehajtani. A rendezés tervezéséhez csak nagyon kevés esetben, főképpen III. kategóriájú vízfolyásoknál fordult elő, hogy legalábbis vezérfonálképpen ne lett volna terv, vagy akár egy felvétel a vízfolyásokról; Erre a tényre valamennyi vízfolyásnál a részletes tárgyalás során kitérünk. A tervezés elve az, hogy töltések közötti árvízlevezetést (töltésszerű deponiák is ide értendők! kizárólag az I. kategóriájú vízfolyásoknál célszerű távlatilag tervezni. A II. és III. kategóriájú vízfolyások rendezése a depóniák teljes elteregetésé- vel történik, kivéve egyes II. és III. kategóriájú vízfolyások torkolati szakaszait, ahol a kiöntés csak úgy hárítható el, ha a II. vagy III. kategóriájú 166
