Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A Dráva-völgy széles völgysíkja Barcs és Beremend között 1,60 m3/s A Dráva melléke Gyékényes és Barcs között 0,70 m3/'s A Pécsi víz, Fekete víz és Mecsek közötti síkság (Ormánság) 0,30 m3/s A Kapos völgye Kaposvár és Simon- tomya között 0,25 m3/s A Duna melletti terraszok 0,10 m3/s A Mecsektől D-re elhelyezkedő medence (Tortycgó) 0,05 m3/s Ezen kívül a kisebb jelentőségű vízadó rétegekből összesen 0,35 m3/s kitermelhetőnek mondható talajvízkészletet becsültünk. készlet növekszik. Ennek mértéke az öntözési idény időtartamától és az öntözés folyamatosságától függ. A hasznosítható dinamikus talajvízkészlet növekedése öt hónapos öntözési idényt számítva maximálisan 7—8 lit/s-km2 folyamatosan kitermelhető talajvízhozamot jelent. 2.426 Talajvízelőrejelzés A változatos talajvízviszonyok miatt és kielégítő talajvízmegfigyelés hiányában rendszeres talajvízelőrejelzés nem készül és jelenleg még nem is készíthető. 2.427 A talajvíz vegyi összetétele 2.424 A vízfolyások által befolyásolt területek talajvízkészletének jellemzése A folyók környezetében a talajvíz általában magasabban helyezkedik el, mint folyók átlagos vízszintje, s így a talajvíz-elfolyás jelentősen növeli a folyók vízhozamát. Kivételt képez a Duna Mohács alatti szakasza, valamint a Dráva alsó szakasza, ahol magasabb folyóvízállásnál és árhullámoknál a f oly ókból is jelentős táplálást kap a talajvíz. A Kapósnál és egyéb kisebb vízfolyásoknál a folyó hatása alatt álló partmenti sáv 100—200 m-re korlátozódik, nagyobb szélességű folyóhatás sáv csak a Dunának és a Drávának az említett szakaszain tapasztalható. A Dunának a talajvízre gyakorolt közvetlen hatása, ahol a talajvízállás változása hűen követi a folyó vízállásváltozásait, a folyó partjától átlagosan 1,5 km, maximálisan 2,5 km és minimálisan 0,2 km távolságig terjed. Ezen túl helyezkedik el a közvetett hatás sávja, ahol több árhullám hatása már csak összegezetten és késleltetve érezhető. A második sáv hatása a Duna partjától átlagosan 3,0 km, maximálisan 4,0 km, minimálisan 0,5 km távolságban helyezkedik el. Ugyanezek a hatástávolságok mutatkoznak a Drávának előbb említett alsó szakaszán is. Az előzőekben megadott dinamikus talajvízkészletben a folyók partmenti sávjai- nak átlagos talajvízforgalma is szerepel, de a szűkebben értelmezett parti szűrésű vízkészlet nem. 2.425 A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetőségei A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetősége, valamint az elváltozás mértéke mindenütt a helyi adottságoktól és a műszaki beavatkozás jellegétől függ. A folyócsatornázás általában csak abban a partmenti sávban érezteti hatását, ahol természetes állapotában is a talajvízállás a folyó vízállásváltozásainak hatása alatt áll. A kitermelhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet zömmel a csapadékbeszivárgásból származik. Ha mesterséges beavatkozással 7—10 m-nél mélyebbre süllyesztjük a talajvíztükröt, a csapadékból származó utánpótlódás megszűnik. Öntözött területeken a talajvíz nyári párolgási vesztesége csökken. így a hasznosítható talaj vízA felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az Ch-fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a felszínalatti vizek oldott Ö2 tartalma elenyészően csekély (lásd II. fej. 2.361). A talajvizek kémiai jellemzése a víz felhasználása szempontjából. A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység: Kategória nk° használhatóság I 0—15 minden esetben alkalmas II 15—25 minden esetben alkalmas III 25—45 csak esetenként alkalmas IV 45— mindenre alkalmatlan Szulfáttartalom Kategória mg/1 I 0— 60 SO3 vagv 0— 72 SO4 II 60— 300 SO-. vagy 72— 360 SO4 III 300—1000 so3 vagy 360—1200 SO4 IV 1000—2000 SOvagy 1200—2400 SO4 V 2000— SO3 vagy 2400— S04 használhatóság minden esetben alkalmas minden esetiben alkalmas. csak esetenként alkalmas mindenre alkalmatlan mindenre alkalmatlan öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anionvarációval, vagy b) kálium-magnézium és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát- anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/1 SO3 vagy 3600 mg/1 SO4 és pH értéke nem kisebb, mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* * Magyarország első vízadó rétegének keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyar- ország vízkészlete IV. Minőségi számbavétel. Felszín- alatti vizék (Első vízadó réteg)” c. 1961-foem megjelent kiadványa. 102
