Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
jellemző, addig, amíg a talajvMükör hasonló mélységben helyezkedik el, mint a megadott kútnál. Részleteket a térkép nem tartalmaz, s a helyi adottságok szerint kisebb területfoltokon — elsősorban a domborzat változásai szerint — különböző mélységben található a talajvíztükör. A térképen feltüntetett adatok az egyes területekre jellemző talajvízállást mutatják, mégpedig a közelmúlt (1956—60) átlagát. A talajvíz szélső ingadozását izométrikus vonalakkal ábrázoltuk. Ebből a legmagasabb talajvízállás közelítő értékét megkapjuk, ha a szélső ingadozás felét vagy 3/5-ét az átlagos talajvízálláshoz hozzáadjuk, a legalacsonyabbat pedig ha a felét vagy 2/5-ét levonjuk. Síksági területeinken a talajvíz mindenütt ho- locén és pleisztocén rétegekben helyezkedik el. Csupán hegyvidéki tájakon vannak olyan területrészek, ahol idősebb képződmények tárolj ált a talajvizet. A talajvíz sztatikus készletét tekintve, a készlet mennyiségében igen szűk határok közötti különbség mutatkozik. A talajvíztükör alatt a rétegek vízzel telítettek és a talajszemcsékhez kötött vizen felül a pórusokban elhelyezkedő, a gravitációs erő hatása alatt álló talajvíz mennyiségének fajlagos értéke az alábbi: kavics-homokos kavics rétegben homok rétegben finomhomok-iszapos homok rétegben agyagos homok-vályog rétegben agyag rétegben 200—300 lit/m3 220—250 lit/m3 170—190 lit/m3 130—150 lit/m3 130 lit/m3 A rétegekben tárolt víz fajlagos értéke hasonló. A teljes sztatikus készlet mennyiségét a rétegek méretei szabják meg. A sztatikus vízkészlet számbavételénél a mozgásállapotot nem tekintjük, csak az adott víztérforgatot számítjuk. A különböző vízvezető rétegek fizikai tulajdonságai mind természetes állapotban, mind mesterséges beavatkozásnál elsősorban vízmozgás lehetőségeit, a vízkitermelés, a víznyerés adottságait, s nem a vízkészletet szabják meg. A vízvezető rétegek elhelyezkedésének ismerete a víztermelő berendezések telepítési helyének kiválasztását teszik lehetővé, de a kutak pillanatnyi vízbősége önmagában nem jellemzi a tartósan kitermelhető, folyamatosan után- pótlódó dinamikus vízkészletet. A dinamikus talajvízkészlet az a mozgásban lévő viz, ami a természetes hidrológiai körfolyamatban részt vesz. Ez több összetevőből áll. Nagyságát elsősorban az utánpótlás fajtája és mértéke, valamint a hidrológiai körfolyamatot befolyásoló egyéb adottságok szabják meg. A felszínalatti vízkészlet meghatározásánál elsősorban azt keressük, hogy hol találhatók jó vízadó rétegek, amelyekből gazdaságosan víz termelheő. „Talajvízkészlet” с. 1:500 000 méretarányú térképen a jelenleg ismeretes adatok alapján azokat a területeket tüntettük fel, ahol a felszín közelében (max. 30—35 m mélységig) nagyobb kiterjedésű vizvezető rétegek helyezkednek el. Az eddigiek során a geológiai kutatás a felszínközeli vízvezető 100 Maximum Öt évi átlag Minimum Maximum öt évi átlag Minimum
