Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A. 3. sz. Vízgazdálkodási Keretterv területe a talajvíz szempontjából nem játszik fontos szerepet. Nagyobb kiterjedésű vízadó rétegeket tartalmazó területrészekkel nem rendelkezik. Vízkivételre csak kisebb jelentőségű helyi adottságok vannak, s ösz- szefoglalóan a kitermelhető dinamikus talajvízkészletet 0,30 m3/s-re becsültük. 2.424 A vízfolyások által befolyásolt területek talajvízkészletének jellemzése A vízfolyások talajvízre gyakorolt hatása szűk, mintegy 100 m-es sávra korlátozódik. A talajvíz általában a völgyek hosszelvényében áramlik, a vízfolyások nem igen táplálják a talajvizet. A partmenti vízforgalomra megfigyelési adatok hiányában mennyiségi jellemzők jelenleg még nem adhatók. 2.425 A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetőségei A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetőségei, valamint az elváltozás mértéke mindenütt a 'helyi adottságoktól és a műszaki beavatkozás jellegétől függ. A folyó csatornázás általában csak abban a partmenrti sávban érezteti hatását, ahol természetes állapotában is a talajvízállás a folyó vízállásváltozásainak hatása alatt áll. A kitermelhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet zömmel a csiapadéfcb ©szivárgásból származik. Ha mesterséges beavatkozással 7—10 m-nél mélyebbre süllyesztjük a talajvíztükröt, a csapadékból származó utánpótlódás megszűnik, Öntözött területeken a talajvíz nyárt párolgási vesztesége csökken. így a hasznosítható talajvíz- készlet növekszik. Ennek mértéke az öntözési idény időtartamától és az öntözés folyamatosságától függ. A hasznosítható dinamikus talajvízkészlet növekedése öt hónapos öntözési idényt számítva maximálisan 7—8 lit/s/km2 folyamatosan kitermelhető talajvízhozamot jelent. 2.426 A talajvízelőrejelzés A változatos talajvízviszonyok miatt erre a területegységre előrejelzés nem készül és nem is készíthető. 2.427 A talajvíz vegyi összetétele 2.4271 A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK ALTALANOS JELLEMZÉSE A felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az ö2 = fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a felszínalatti vizek oldott ö2 tartalma elenyészően csekély. (Lásd II. fej. 2.361.) 2.4272 A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VÍZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szemponté jából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység: kategória nk° használhatóság I 0— 15 minden esetben alkalmas II 15— 25 minden esetben alkalmas III 25— 45 csak esetenként alkalmas IV 45— mindenre alkalmatlan kategória mg/lit. használhatóság I 0— 60 so3 minden esetben alkalmas vagy 0— 72 SÓ4 II 60— 300 so3 minden esetben alkalmas vagy 72— 360 SO4 III 300— 1000 so3 csak esetenként alkalmas vagy 360— 1200 SÓ4 IV. lOOOf—2000 SO3 mindenre alkalmatlan vagy 1200— 2400 SÓ4 V 2000— so3 mindenre alkalmatlan vagy 2400— SO4 amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) kalcium-magnézium és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát- anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/lit SO3 vagy 3600 mg/lit SO4 és pH értéke nem kisebb, mint 4,4. Б feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek. A Balaton-környéki vizek keménység szempontjából megoszlanak a 15—25 nk° és a 25—45 nk°-os vizek között. Bár szulfáttartalom szempontjából a terület általában az I. kategóriába tartozik, közvetlenül a Balaton mellett a lápos területeken találunk 600—1000 mg/l-ig terjedő szulfáttartalmú, III. kategóriájú vizeket is. A lápos területek velejárója a munisav; ennek a lassan oxidálódó szerves vegyületnek az élvezhe- tőség szempontjából számbajöhető hatásával a Ba- laton-menti részeken számolni kell. Egészségügyi szempontból tekintetbe kell venni, hogy a baktérium-mentesítés céljából adagolt anyag elkeverése után a felkavart és nehezen ülepedő lápos iszap miatt a kutak vize napokig élvezhetetlen, csípős ízű lesz. Egészségügyi szempontból egyébként a terület vizeinek kb. 25%-a nem megfelelő. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 Talajvíz c. fejezetrészben, a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a TVK-egy- ségünk talajvízkészletére vonatkozó mai ismeretein86
