Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Ae: Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre. Szélirány: déli, délkeleti. Száraz idő vagy kisebb csapadék.

Aw: Nyugatról benyomuló ún. azóri anticiklon. Szélirány: északnyugati. Nyáron friss, szeles idő, futó csapadékokkal, télen enyülést hoz.

An: Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszonyok határozatlanok.

Cm: Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt, délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet.

AB: Anticiklon a Brit szigetek vagy az Északi tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez.)

CMm: Mediterrán ciklon a Földközi tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron dunántúli (50 mm/nap-ot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal.

As: Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő.

NY: Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő.

1. táblázat

A makroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

A

típus

Kategória

I- 1

II.

1 Ш.

IV.

! ! Vi.

VII.

1 VIII.

IX.

1 X.

! ». 1

XII.

*

jele

h

a V i

előfordulási valószínűsége

%-ban

A

16,2

11,4

9,4

7,0

7,8

12,3

18,8

18,8

23,0

15,5

14,0

15,8

14,1

I.

Ae

13,2

13,1

14,5

12,0

10,6

4,3

2,9

6,8

13,0

21,3

22,7

16,8

12,6

Aw

10,0

8.8

8,1

8,3

8,4

17,3

25,5

20,0

11,7

8,7

9,0

8,4

12,1

An

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

9,4

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

6,3

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

и.

AB

4,5

7.5

6,1

6,3

5,5

10,7

8,1

7,7

7,3

4,8

4,3

2,9

6,3

CMm 9,4

8.2

7,8

9,3

6,1

2,3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6,1

As

6,1

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

5,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

8,3

6,3

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4,1

5,5

2.214 Az emberi tevékenység hatása a mező- és mikroklímára

A terület hajdan teljes egészében a tölgyesek övébe esett, s csak Herend—Városiőd környékén, a Bakony déli nyúlványain volt őshonos a bükk. Az egykor szintén a Balaton összefüggő víztükréhez tartozó Tapolcai-medence és Nagyberek, továbbá különösen a déli parton sorakozó kisebb kiterjedésű berkek a lassú feltöltődés következtében már régen elláposodtak, s ezt a jelleget ma nagyobb kiterjedésben már csak a Tapolcai-medence és a Nagyberek őrzi.

A terület kultúrtájjá alakítását már a rómaiak megkezdték, s ez a munka a múlt század végére befejeződött. Mégis ezen a területen a további kul- túrtájalakitó tevékenységre — a Balatonnak a népgazdaságban elfoglalt különleges helyzete miatt sok vonatkozásban, így hidrometeorológiai tekintetben is — jelentős feladatok várnak még.

Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezés, a talajjavítás, erdősítés, településhálózat átalakítása, stb. mind-mind a helyi klímaelemek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására és továbbaprózódására vezetnek, s így egyre sűrűbb hálózatú és több klímaelem regisztrálására berendezkedett helyszíni meteorológiai mérések elvégzését teszik szükségessé, sőt, ezek hiánya bizonyos fokig máris érezhető.

2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése

Az eddig elmondottak alapján megállapítható, hogy a terület meteorológiai állomásai az itt megoldásra váró feladatokhoz nem nyújtanak elegendő segítséget. A résztájak elhatárolásához — erre az üdülés, az ellátás, a közlekedés stb. további fejlesztése céljából szükség van — csak az Országos Meteorológiai Intézet különleges kutatóállomásai adnak majd kielégítő adatokat. Ettől függetlenül a terület egészét a 2.212 alatt értékelt állomások adataival kielégítően lehet jellemezni, kivéve a Külső-Somogyi dombságot, amely állandó maga- sabbrendű meteorológiai állomást igényel.

2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY. BORULTSÁG

2.221 Besugárzás

Területünkön a besugárzás évi átlagos értéke kb. az országos átlagnak felel meg: a Napból a földfelszínre jutó energia mennyisége átlagosan 104— 106 kcal/cm2/év. Ebből a nyári félévre kb. 77

51