Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
cemberi (1,7 kcal/cm2/hó) a legkisebb, a júliusi (15,4 kcal/cm2/hó) a legnagyobb. A havi összegekről részletesebben a 2. táblázat tájékoztat. kcal/cm2 (75%), a téli félévre 26 kcal/cm2 (25%) esik. A besugárzás átlagos havi összegei közül a deг. táblázat A besugárzás havi összegei Keszthelyen kcal/cm-/hó-ban (sokévi számított átlag) I. 1 ír. III. 1 IV. V- 1 VI. 1 VII. VIII. IX. X. 1 XI. 1 XII. évi 3,0 4,8 8,1 10,4 13,5 14,8 15,4 13,0 9,2 5,5 2,9 1,7 102,9 A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 cal/crrr, min felső határt. 2.222 Napfény tartam A napsütéses órák évi átlagos összege területünkön 1900—2020 között van. Ez az átlagos összeg — amint a 7. ábra is mutatja — délnyugatról északkelet felé haladva növekszik. Ennek a viszonylag bőséges napsütésnek mintegy 75%-a a nyári félévre (április—szeptember) esik (8. ábra). Decemberre, az év napfényben legszegényebb hónapjára 48 óra (napi 1,5 óra), míg júliusra 281 óra jut, tehát az átlagosan 15,5 órás nappal idején 9 óra hosszat van napsütés. A napfénytartam évközi megoszlásának jellemzésére a 3. táblázatban Siófok havi átlagos és szélsőséges napfénytartamait közöljük. Utóbbiak ismerete elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos. 3. táblázat A legnaposabb (1), az átlagos (2) és a legborultabb (3) hónapok és évek napsütéstartamának összegei Siófok, (1928—44, továbbá 1957 V.—1959) 1 I. il. 1 in. 1 ív. 1 V. 1 VI. VII. Vili. IX. X. 1 XT. 1 XII. 1 Év (1) 83 147 219 252 320 361 361 325 252 209 139 110 2254 (2) 64 90 140 179 252 269 291 269 193 134 69 49 1999 (3) 18 40 79 113 174 215 267 208 121 83 26 14 1823 Táblázatunk tanúságot tesz arról, hogy a napsütés területünkön meglehetősen szeszélyes elem, hiszen márciustól októberig minden hónapban 100 —150 óra körüli ingadozást mutat, mely felér a tavaszi és őszi átlagos összegek nagyságával. A június—júliusi maximumokat a Földközi-tenger környékéről, a december—januári minimumokat az északi sarki tengerek tájáról érkező légtömegek uralmának tulajdonítják. A legnagyobb, 150 óra körüli ingadozást szeptember és június mutatja. Az egyik a nyári monszun, a másik a vénasszonyok nyara érvényesülésének, vagy elmaradásának hatását szemlélteti. A táblázatból kitűnik az is, hogy a legnaposabb hónap napfényóráinak száma szélsőséges esetben majdnem eléri a sokévi átlag másfélszeresét, míg a legborultabb hónapban, decemberben a napfényórák száma az átlagérték egyharmadára is lecsökkenhet. 2.223 Derült, borult és ködös napok A borultság fogalmában a felhők és a köd égbolttakaró, sugárzást visszatartó szerepe egyesül. Jelentősége a sugárzás és általában hazánk légtere energiaviszonyainak alakulásában döntő. A derült és borult napok havonkénti átlagos számát és az égbolt felhők vagy sűrű köd által való takartságának, fedettségének mértékét kifejező %-os borultságot a 4. táblázatban mutatjuk be. 4. táblázat A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3) Keszthelyen (1901—1930) n. in. IV. V. VI. VII. IX. X. XI. XII. j Év (1) 3,0 4,2 5,0 5,0 6,0 5,3 6,8 8,7 7,8 5,6 2,7 1,8 (2) 13,1 9,2 8,8 8,6 5,1 4,7 4,3 3,4 5,4 8,1 11,1 16,9 (3) 67 60 55 56 50 49 40 41 47 54 66 73 52 61,9 98,7 55
