Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Népgazdaságunknak jelentős devizaforint meny- nyiséget jelentenek az itt üdülő, pihenő, sportoló külföldiek. A hazánkban megfordultak közül kb. egy-egy személy 4 napot a Balaton mellett tölt el. Az összlétszám kétharmada ma a baráti államokból tevődik ki és egyharmada a tőkés országokból jön hozzánk. Ez a mennyiség még kb. két évig ugrásszerűen fog emelkedni, amely devizaforint többletjövedelem lehetővé teszi a Balaton továbbfejlesztését minden vonalon. Népgazdaságunk ezideig is mindent megtett a fejlesztés érdekében, azonban ennek ütemét feltétlenül meg kell gyorsítani és a fejlesztést minőségileg is javítani kell. El kell érni, hogy mind a belföldiek, mind a külföldiek a legkulturáltabb körülmények között tölthessék szabad idejüket a Balaton mellett. Gondoskodni kell a kényelemről, a szórakozási és kulturális lehetőségekről. A mai vendégforgalom 1980-ig előreláthatólag 2,4 millió, 1995-ig pedig 2,77 millió főre emelkedik. Korszerű üdülők, az idegenforgalmi igényeket is kielégítő reprezentatív szállodák, motelek építése szükséges a magánépítkezéseken felül. Nagy gondot kell fordítani a mai kor egyik legkedveltebb üdülési formájára, a campingok telepítésére, átvonuló szállások, ifjúsági sátortáborok létesítésére. Számszerűen évenként közel 3000 új szálláshelyet kell biztosítani ahhoz, hogy a várható forgalom- növekedést kielégíthessük. Szélesebb alapokra kell helyezni a fizetővendéglátó szolgálatot, javítani kell a közlekedést, számban és minőségben fejleszteni kell a vendéglátóipari létesítményeket, nagy befogadóképességű gépkocsi parkírozó helyek, a vasút és hajóvégállomásokon tágas várócsarnokok, mozik, szabadtéri színpadok, sportpályák, parkok építése, múzeumok, könyvtárak létesítése szükséges. Mindenekelőtt pedig biztosítani kell a vízellátást és a szennyvízelvezetést, valamint a Balaton ezidőszerinti aránylag elég magas vízszintinga- dozását a lehető legkisebb mértékre lecsökkenteni. Korszerű strandfürdőket, megfelelő kikötőkkel ellátott vízi telepeket, nyitott és fedett uszodákat kell építeni. Idegenforgalmi szempontból elsősorban Balaton- földvár, Hévíz, Keszthely és Balatonfüred fejlesztése az elsőrendű feladat. Ezeken a településeken a fejlesztés alapfeltételei már megvannak, Balaton- földvár és Keszthely elsősorban a szórakozni vágyó, Balatonfüred és Hévíz pedig a szórakozáson felül a gyógyhelyi jellegénél fogva a gyógyulásra várók befogadására alkalmas. Tömegforgalmat Siófok, Zamárdi, Balatonakarattya és Balatonalmádi hivatott lebonyolítani, de ide lehet sorolni a közlekedési gócpontok településeit is. Kiránduló célként Tihanyt, Badacsonyt és Szigligetet lehet számításba venni. Itt főleg a megfelelő összeköttetést kell biztosítani és a tömeg kiszolgáló vendéglátóipari létesítményeket, bazárokat indokolt fejleszteni. 1980-ig több mint 1,5 milliárd Ft szükséges a szállodák, motelek, üdülők, campingok, sátortáborok, átvonuló szállások és magánnyaralók részére. Ugyanezen idő alatt az új strandok, a vízitelepek, uszodák építésének költsége 145,46 millió Ft. 2.214 A Balatonon nagylétesítmény nincs tervezve Az 1980. éven túli távlatban azonban a Balaton vízháztartására és vízszintszabályozására döntő jelentőségű lesz a Sió-csatorna vízlépcsőin felszivaty- tyúzható vízpótlás a Dunából. 2.215 A Balatonnak nemzetközi kapcsolatai a vízépítés terén nincsenek 2.216 Területi vízmérleg A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztése megköveteli, hogy a népgazdaságra ható tényezőket elemezzük. így igen fontos feladatunk, hogy ismerjük vízkészleteinket, s ennek birtokában tervezzük meg vízfelhasználásunk mértékét. E két tényezőt egymással szembeállítva kell vízmérleget készítenünk időszakonként, hisz mind igényeink, mind készleteink időben változóak. Területi vízmérleget készítettünk a jelenlegi állapotok figyelembevételével, majd az 1980-as évre és nagy távlatra. A vízmérlegen belül külön-külön készül kimunkálásra a felszíni és felszínalatti vízmérleg, s ez utóbbin belül a partiszűrésű talaj, réteg és karsztvízkészlet. Vizeink minőségi jellemzői a mennyiségieknél is nagyobb változatosságot mutatnak tervben és időben. Meghatározásukhoz az utóbbi években végzett rendszeres vizsgálatok szolgáltatnak több-kevesebb ténypontot. Ezeket az adatokat felhasználva, a vízmérleget a felszíni és felszínalatti készletekre való bontáson túl a használhatóság szempontjából négy minőségi kategóriába soroltuk. „A” mindenre alkalmas, „B” csak öntözésre (felszínalatti vizek: és ipari célra) alkalmas, „C” csak ipari és halászati célra alkalmas, „D” mindenre alkalmatlan. A jelenlegi augusztusi mértékadó vízmérleg szerint: A felszíni vizek vonatkozásában a Balatonnál vízfelesleg jelentkezik (4%-os kihasználtság). Felszínalatti vízkészletünk kihasználtsága minimális. Talajvízkészleteinket 2%, rétegvizeinket 3%, karsztvizeinket 4%-ban hasznosítjuk. Az 1980. évi vízmérlegünket már a tervezett vízfelhasználások, illetve az 1960. évi vízmérleg ismeretében állítottuk össze. A felszíni vizeink tekintetében megszűnt a nagy balatoni vízfelesleg és a Balaton vízkészletének elvi kihasználtsága 100%-ra növekedett. Felszínalatti vízmérlegünkben csak a talajvízkészletek intenzivebb kihasználása okozott komolyabb változást. így a talajvízmérlegünk 25%-os, rétegvízmérlegünk 7%-os, karsztvízmérlegünk 5%- os kihasználtságával kell számolni. A nagy távlati vízmérlegünkben felszíni vizeink kihasználtságáa 96%-ra adódott, vagyis gyakorlatilag vízfelesleg nem mutatkozik. A felszínalatti vízkészletek tekintetében mind inkább ki kell használnunk a talajvízkészleteinket. Mérlegünkben talajvízkészletünk elvi kihasználtsága 53%-ra, rétegkészletünké 10%-ra, karsztvízkészletünké 11%-ra adódott. 325
