Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
3.217 A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok A 3. sz. Balatonvidék területén, súlyponttal a Balaton térségében számtalan vízügyi és vízügyi szolgálaton kívüli szerv fejt ki tevékenységet. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 19/1960. sz. Főigazgatói utasítással a balatoni sajátos vízgazdálkodási igények kielégítésére létrehozta a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget, siófoki székhellyel. A kirendeltség személyi állomány szempontjából és gazdaságilag a Középdunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, műszakilag közvetlenül az OVF alá. A Balaton térségében három; Középdunántúli, Déldunántúli, Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság működik a 34/1958. számú Főigazgatói utasításban megjelölt területen. A BVK működési területét a 19/1960. számú OVF rendelet szabja meg, ebből kitűnik, hogy a BVK működése elsősorban a Balaton közvetlen környékére és a Sió Kapostorkolat feletti szakaszára terjed ki. A BVK fő tevékenysége a Balaton szabályozása és partrendezése, ezenbelül a partbiztosítások és strandok tervezése és kiviteli munkáinak elvégzése, ezenkívül minden Balatont érintő mélyépítési munkáknak a Balatoni Intéző Bizottsággal egyetértésben való felülbírálata és részben a kivitele. A vízjogi engedélyezés alá eső építmények hatósági engedélyezések tárgyalásánál a hatósági szakértő szerepét tölti be, és döntő szava van a művek engedélyezésénél. A Balatonra vonatkozó vízügyi vonatkozású és kommunális létesítmények tervezésénél szakvéleményező szerepe van. Gondoskodik a vízleeresztő Sió-zsilip kezeléséről, a Balaton vízszintjének szabályozásáról, figyelemmel kíséri és segíti a tudományos kutatást. A Balaton fejlesztését a VATERV Balatoni Létesítményi Főmérnökséggel, a balatoni főépítészszel, a BIB-el közösen koordinálja. A Balaton-térség szaktervezői: A VÍZITERV, ÉM MÉLYÉPTERV, UVATERV. Kiviteli munkákat végez a FOKA, a Hídépítő Vállalat, a kikötők fenntartásét és új kikötők építését a MAHART látja el. Kutatási munkákat a VITUKI fogja össze és végzi. A területen 12 vízitársulat működik és 7 van jelenleg alakulóban, ezek többnyire belvíszabályo- zásra, ivóvízellátásra és öntözésre alakultak. A társulatok műszaki felülvizsgálatát és irányítását a BVK végzi. Nagyobb vízgazdálkodó szerv még a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság, Északsomogyi Halgazdaság. A községi vízművek összefogására létesült a Délbalatoni és a Veszprémi Víz- és Csatornamű Vállalat. A Balaton-térség nagyobb vízimunkáinak a beruházója a VÍZIBER. /,0 Л A Balaton fejlődő idegenforgalma követeli, hogy a kutatásban, a lehetőségek jobb, gazdaságosabb kihasználásában, a műszaki tervezésben, a megtervezett munkák jobb kivitelezésében még fokozottabb és szervezettebb tevékenységet fejtsünk ki. Minden Balatont érintő munkának egységes vízügyi kezelése érdekében nemzetgazdasági szempontból kívánatos volna önálló balatoni vízügyi szerv létesítése. Idetartozna a balatoni kikötők tervezése, megépítése, fenntartása is. Ez a vízügyi szerv intézné a Balaton fürdőkultúrájával kapcsolatos összes vízi építkezés irányítását is. összehangolná a Balatonnnal kapcsolatos különböző minisztériumoknak, tudományos intézeteknek, tervező irodáknak és a Balatonnal összefüggő nép- gazdasági intézmények munkáját is. 2.3 A vízgazdálkodási feladatok megvalósítási sorrendje Az 1. sz. mellékleten szakágazatok sorrendjében feltüntetettük a beruházási munkákat és megállapítottuk a vízgazdasági és népgazdasági szempontok figyelembevételével a megvalósítás javasolt sorrendjét. A sorrend megállapításánál elsősorban az üdülés szempontjait vettük figyelembe, másodsorban azokat a munkálatokat soroltuk be, amelyeknek megvalósítása nagyobb rongálódásokat akadályoz meg. 2.4 A vízgazdálkodási létesítmények főbb munkamennyiségei és költségei A 2. sz. mellékleten szakágazatonként részletezzük az előírt bontásban a beruházási költségeket és főbb munkamennyiségeket. Hogy a rendelkezésre álló — korlátolt létszámú — munkaerőt jól ki lehessen használni, ahhoz feltétlenül szükséges az egyes fejezetekben felsorolt munkagépeket már lehetőleg az 1960—1965. első öt év folyamán beszerezni és munkába állítani. A gépesítés népgazdasági haszna akkor lesz teljes, ha a gépeket az év minden szakában kihasználják. Erre a lehetőség a Balaton mellett megvan. Ma még különböző állami vállalatok nagy száma dolgozik a Balaton menti mélyépítéseken, kívánatos, hogy ezeket a BVK a szakképzett személyzetével és speciálisan a Balatonra készült gépeivel végezze. Ezért is szükséges és gazdaságos a tervidőszak első éveiben a BVK javasolt fejlesztését elvégezni. A balatoni létesítmények, legtöbbje olyan természetű, hogy a haszna közvetett, forinthaszna az idegenforgalom növekedésében és a károk elmaradásában (pl. partbiztosítás, kotrás stb.) mutatkozik, így a megtérülési idő csak egyes munkanemeknél (öntözés, halászat, folyócsatornázás) határozható meg. Kétségtelen az, hogy a Balaton mentén tervezett munkák összessége az életnívó emelkedését szolgálja. 326
