Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
zárógátak altalaja mészkőre vagy dolomitra telepedett agyagos vagy homokos üledék. A Balatontól délre eső területen tározási lehetőségek alig találhatók, a jó vízzáró pleisztocén barna agyagtakaró hiánya miatt. Ez az ország legtípusosabb löszvidéke, amely a Balatontól egészen a Dráváig eléggé egységes felépítésű. Ugyancsak nem alkalmasak víztározásra a balatoni medencében elhelyezkedő Nagyberek és Kisbalaton tőzeges altalaj ú területe. A tározáshoz tartozik az emeltvízű tógazdaságokban való tározás is, ami a terület Somogy megyei részén az öntözés céljára a vizet tározza. E 3. sz. Balatonvidék TVK területén 9 nagyobb víztározót és 4000 ha emeltvízű halastavat terveztünk, amelynek 4845 ha vízterülettel 76.5 millió m3 vizet tároznak. E tározás 3,6 m3/s vízmennyiséget biztosít folyamatos vízsugárban. Öntözés céljára igénybevéve évi 150 nap alatt 6,6 m3/s vízsugár. A tározók közül 20 éven belül megvalósulnak a következők: Pulai víztározó 7,1 millió m3 Zalapetendi víztározó 8,2 millió m3 Ábrahámhegyi víztározó 1,2 millió m3 Bodrogi víztározó 1,5 millió m3 4000 ha emeltvízű halastó 47,2 millió m3 tározótérfogattal. A többi víztározó helye még ismeretlen. A 3. sz. Balatonvidék TVK területén való víztározás költsége 1,84—4,39 Ft/m3, ami a 10,0 Ft/m3-es országos átlaghoz képest kedvező. A fejlesztés költségelőirányzata 1980-ig 69.6 millió Ft. 2.212 Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása A 3. sz. Balatonvidék TVK területén a múltban két jelentősebb gyógyvíz hasznosítási központ alakult ki: Hévíz a mozgásszervi, Balatonfüred a szív- és érrendszeri betegségek gyógyhelyei. A Balaton északi partján az ásványvizek helyi vagy megyei jellegű palackozása ismeretes, úgymint Csopak és Kékkút palackozó üzemei, valamint több községben forrásfoglalásokkal üdítő ásványvíznyerés. Ezenkívül olajkutatás során meddővé nyilvánított kútból Buzsák—Csisztapusztán strandfürdő létesül 62 C°-os melegvízre. Fejlesztés terén Hévíz gyorsütemű gyógy- és üdülőhellyé való kialakítását terveztük kórház és szanatóriumok építésével. Balatonfüred gyógyhelyié való fejlesztésével kapcsolatban feltétlenül szükséges hidrogeológiai vizsgálat újabb víznyerőhelyek felkutatására, mivel a jelenlegi források vízhozama a már meglévő kórházak és szanatóriumok gyógyvízzel való kiszolgálását nem biztosítják megfelelően. A fejlesztést Csopak felé javasoljuk. Buzsák—Csisztapusztai hőforrással kapcsolatban gyógyfürdő jellegű fejlesztést és szanatórium kialakítását javasoljuk. Az ásványvizekkel kapcsolatban modern nagyüzemű palackozást irányoztunk elő, ezen üzemek bekapcsolódhatnak a Balaton-part üdítővíz ellátásába, úgymint Csopak, Kékkút. Fonyód palackozó gócpontokba. Ásvány-, gyógy- és hévíz hasznosításra 97,8 millió Ft-ot irányoztunk elő a táblázat szerinti bontásban. Gyógyvízhasznosításból jövedelmezőséget kimutatni nem lehet, a munkaerőkiesésre és a vizek regeneráló hatására adatok nincsenek. 2.213 Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok Hazánk felbecsülhetetlen kincse a Balaton. Szocialista társadalmunk hatalmas erőfeszítéseket tesz a dolgozók kulturális, üdülési, pihenési, szórakozási igényeinek kielégítésre, melyhez nagy természeti adottság a balatonparti üdülés és a sportolási lehetőség. A felszabadulás előtt főleg magánüdülők voltak, és csak 1936-ban kezdődött szervezett intézményi üdültetés mintegy 5—600 fővel (OTI tanoncüdülte- tés). Ezzel szemben ma a statisztikai becsült adatok alapján kb. 1,5 millió fő pihen itt, átlagban egy személy 10 napig. A mezőgazdasági munkák jellegéből adódóan őszi, téli üdülőkkel számolhatunk, amely a téli üdülés és sportolás fejlesztését kívánja meg. A Balaton jelenlegi víkend-forgalma 50— 55 ezer fő/hét, ami igen jelentős. Ez azonban lényegesen emelkedni fog az 5 napos munkahét bevezetésével és ez erős fejlesztési igényt von maga után (hévégi telepek, sátortáborok stb.). Míg 1945-ig csak hat vitorlásklub működött, addig 1960-ban 24, ezer db vitorlással, melyből 300 versenyhajó. A vitorlázás és motorcsónakozási lehetőség igen erős vonzereje a Balatonnak ez az általános életszínvonal emelkedése során még fokozottabban fog jelentkezni. A Balatonfüredi Hajógyár fejlesztési bázisa lehetne e sportágnak, annál is inkább, mivel több baráti állam kíván saját, költségén klubházat létrehozni megfelelő hajóparkkal a Balaton mellett. A Magyar Természetbarát Szövetség turista szakosztályán belül jelentős kiránduló forgalma van a tóvidéknek és környékének. Egyes üdülőhelyek jellegét teljesen meghatározza az egynapos kiránduló forgalom, amelynek során az itt üdülő vendégek keresnek fel egyes helyeket. Ilyen pl. Tihany, Badacsony. A tájjeleg megoldása érdekében célszerű lenne a badacsonytomaji kőfejtés beszüntetése és az így nyert új kirándulóhely lényegesen tehermentesítené Badacsony mai túlzsúfoltságát. A turizmus fejlesztésének érdekében irányadónak kellene tekinteni a veszprémi Idegenforgalmi Hivatal törekvéseit a turista utak kiépítése, felszerelése, karbantartása és népszerűsítésének megvalósításában. Az üdülési, pihenési igény kielégítését kívánja elérni az IBUSZ az üdülő, kiránduló különvonatok, autóbuszjáratok szervezésével is. örvendetesen má jobb arány mutatkozik az ezeken résztvevő ipari és mezőgazdasági dolgozók között, mivel több vidéki városból, nagyobb mezőgazdasági gócpontokról is indulnak ilyen céljáratok. Ezeket azonban lényegesen sűríteni és népszerűsíteni kellene. Meg kell emlékezni még az egyre nagyobb igénnyel jelentkező állami, vállalati, úttörő, illetve KISZ ifjúsági üdültetésről is, amely az ország teljes fiatalságát magába foglalja. 324
