Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
Az egyes Területi Kerettervek végrehajtásához szükséges kutatások — a hidrológiai kutatások mellett — mind élesebben mint a műszaki beavatkozásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeznek. Azok a feladatok, melyek az egyes területeken a Keretterv időszakában a kutatómunka jövő feladatait adják: az egyes kisebb vízgyűjtőterületek összefüggő egységes rendezési terveinek kidolgozása, a talaj-, karszt- és mélységi vízkészletek és hasznosan kitermelhető mennyiségeiknek megállapítása, a vízkészletgazdálkodás kialakítása, a vízgazdálkodási létesítmények legbiztosabb és leggazdaságosabb megtervezése, az árvíz- védekezés, belvízgazdálkodás, öntözés, vízerőhasz- nosítás stb. A Keretterv végrehajtásához szükséges további adatgyűjtést és sűrítést, valamint kutatást — az egyes területekre decentralizáltan — a Vízügyi Igazgatóságok hidrológusainak, vízkémiai laboratóriumainak és a jövőben alkalmazandó geohidroló- gusainak is végezni kell az országos szervvel, a VITUKI-val együtt és az ő koordimációja mellett. A kutatások során országosan, de a területekre vetítetetten is, az alábbi súlyponti feladatcsoportok jelentkeznek: a vízminőségi kutatás kiszélesítése és a rendelkezésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, a vízszükségletek fedezése érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálkodás, vízrendezés, öntözés, folyószabályozás, víz- erőhasznosítás) kapcsolatos kutatások fokozása, a vízépítési és építőgépekkel kapcsolatos kutatás kiszélesítése, a területek nagyobb vízgazdálkodási létesítményeinek (vízlépcsők, vízművek, öntözőrendszerek, műtárgyak, belvízmegfigyelő területek stb.) előmunkálataival, építésével, és üzemével összefüggő laboratóriumi és helyszíni kísérletek. 3. MŰSZAKI A vízügyi műszaki szolgálatot 1948 évig részben állami hivatalok, részben a helyi érdekelteknek a területen működő autonom társulásai látták el. Az állami vízügyi hivatalok — így a Folyam- mérnöki- és a Kultúrmérnöki Hivatalok, a Vízrajzi Intézet, a Soroksári Dunaág Munkálatainak Kirendeltsége, a Balatoni Kikötő Felügyelőség, az Országos öntözésügyi Hivatal, a Folyócsatornázási és Vízerőügyi Hivatal stb. — a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Főosztálya alá voltak rendelve és a Főosztály felügyelet alatt állottak az autonom Vízi Társulatok is. 1948 évig a műszaki tervezési munkát a területen működő Hivatalok és Társulatok műszaki személyzete végezte el, tehát ún. „házi” tervezési rendszer alakult ki, a Vízi Társulatok ezen kívül magánmérnöki irodákat és mérnököket is megbíztak a tervezési munkák elvégzésével. A 3. sz. terület vízgazdálkodási munkái során — eltekintve a vízgazdálkodás egész területét, tehát a 3. sz||területet is érintő alap- és alkalmazott kutatásoktól — a fontosabb kutatási kérdések a Balaton hidrológiai vízminőségi és vízháztartási kérdései mellett az ármentesítéssel, a vízrendezéssel, vízellátással és kismértékben az öntözéssel kapcsolatban merülnek fel. Országunk legnagyobb fontosságú üdültetési tája a Balaton, melynek vízgazdálkodásában éppen ebből kifolyólag különleges beavatkozásokra és ezt előkészítendő különleges vizsgálatokra van szükség. A Balaton különböző hidrológiai, vízminőségi tényezőinek vizsgálatára a VITUKI Balaton kutató állomást létesített Bala- tonszemesen, mely a munkáját a Keretterv első éveiben fogja csak kifejteni. Ezenkívül a Balaton környéke a turzásokkal elválasztott, mély, lápi, tőzeges területek sorából áll, melyek különleges vízrendezési kérdéseket rejtenek magukban. A Balaton kutatás céljából szükséges a kutatóállomás munkájának kifejlesztése és különböző hidrológiai, vízminőségi tényezők és a vízháztartás vizsgálatára alkalmassá tenni (vízállás és a vízállások változása, a vízállások előrejelzése, a hullámzás és vízlengés észlelése, a hullámzás parteróziója és hordalékszállítása, áramlások, a hordalék lerakódás és hordalékmérleg, a különböző vízállások gazdasági előnyei és hátrányai). A vízrendezés főképen a lápos területek hasznosítására vonatkozik, ezért a vizsgálatoknak is ilyen különleges kérdésekkel kell foglalkozni, (a levezetendő fajlagos víz- mennyiségek, talajvízszintalakulás, a csatornahálózat legalkalmasabb elrendezése, a szívóárkok olcsó gépi építése, a levezetés üzemi kérdései). A Balaton állandó vízminőségi ellenőrzést kíván (vízminőségi vizsgálatok, a szennyfertőzések ellenőrzése és az eutrofizálódás vizsgálata), az öntözővízkivétel miatt pedig a tápanyag visszapótlásának vizsgálata a kutatás feladata. TERVEZËS A területen működő Hivatalok és Társulatok által. készített jelentősebb műszaki terveket a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztálya felülvizsgálta, majd a terv jóváhagyása után a munka elvégzésére építési engedélyt adott. A fenti időpontig a nagyobb jelentőségű vízügyi műszaki létesítmények terveit (duzzasztóművek, vízerőművek, csatornák, folyócsatornázás stb.) a Vízügyi Műszaki Főosztályon belül működő Tervezési és Építési Ügyosztály, továbbá a Vízrajzi Intézet tervező, illetve tanulmányi csoportja, valamint az Országos Öntözésügyi Hivatal, Folyócsatornázás és Vízerőügyi Hivatal készítette el. 1948 évtől — a vízügyi társulatok államosítása után — a műszaki tervezésnek a fent már ismertetett „házi” tervezési formája továbbra is fennmaradt, nagyobb jelentőségű terveket pedig az Országos Vízgazdálkodási Hivatal Tervezési Főosztálya készítette el. 303
