Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
A Vízügyi Igazgatóságoknál az első központi műszaki tervezési csoportok formálisan 1953 év végén alakultak meg, később kiegészültek geodéziai csoporttal. 1954—55 években a tervezés hely szervei az így megalakult Vízügyi Igazgatóságok tervezési csoportjai. Az Állami Gazdaságok Vízépítési Tervező Csoportok 1960 év körül alakultak meg. Az előbbiek zömmel a saját munkáik tervezésével és a Tsz-i öntözőtelepek belső berendezésének tervezésével, az utóbbiak Ä. G.-oknál felmerült feladatok tervezésével foglalkoztak. Az országos jelentőségű vízgazdálkodási tervezési munkákat ebben az időben az ÉM. Mélyépítési Tervező Iroda (MÉLYÉPTERV), a Mezőgazdasági Vízépítési Tervező Iroda (MEVITERV), és a Vízerőügyi Tervező Iroda (VITI) végezték, az utóbbi kettő összevonása után a Vízügyi Tervező Iroda (VlZITERV), melyek altervezőként munkáikba bevonták a szükséges szaktervező vállalatokat, illetve irodákat. így ebben az időben a Vízügyi Igazgatóságok mindazokkal a tervezési feladatokkal, amelyeket úgy létszámuk, mint kisebb tervezői felkészültségük miatt megoldani nem tudtak, az országos tervezési irodákhoz fordultak. A fenti tervezési forma 1960. év végéig megfelelőnek is bizonyult. A komplex vízgazdálkodási feladatok megoldását kereső tervezési munkák eredményei rövidesen azt mutatták, hogy a Vízügyi Igazgatóságoknak megbízása alapján a szaktervező irodák által végzett tervezések, bár igyekeztek a vízgazdálkodás szakágazatainak kívánalmait mindenben kielégíteni, a komplex vízgazdálkodási feladatok helyes megoldását — az összefüggések helyi ismeretének hiánya miatt — csak nagy utánjárással tudták megadni. Ebben az időben a komplex vízgazdálkodási tervezési munka csak a Vízügyi Tervező Irodában folyt. Ez a munka a Duna, a Tisza és egyéb vízfolyások komplex vízgazdálkodási terveinek, az ivó- és ipari vízellátás regionális terveinek, nagy területeket magukba foglaló öntözéses fejlesztését és belvízgazdálkodási tervek készítését foglalta magába. Az egyes ipartelepek vízellátásának tervezését az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) és az ÉM Mélyépítési Tervező Iroda (MÉLYÉPTERV) végezte el, egyéb eltervező irodák bevonásával. A Vízügyi Igazgatóságok a területeiken lévő létesítmények fenntartásának és felújításának, valamint kisebb jelentőségű és közvetlenül általuk, illetve megbízásuk alapján kivitelezett munkák terveit készítették el. Így az igazgatóságok készítették a folyószabályozási terveket, az árvízvédelem fejlesztési és a belvízgazdálkodás terveit, kisebb jelentőségű öntözőtelepek, halastavak stb. terveit. A távlati tervezés ebben az időben csak a Vízügyi Tervező Irodában (VlZITERV) folyt, de az Igazgatóságok az adatgyűjtés munkájával megkezdték a távlati tervek alapadatainak megállapítását is. A távlati tervek alapadatainak egyeztetése a területen a Vízügyi Igazgatóságok feladata volt. Megállapítható tehát, hogy az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítések megindulásakor a vízgazdálkodás műszaki tervezése kétszínű volt. A felső szinten a Vízügyi Tervező Iroda készítette a vízgazdálkodás komplex terveit, valamint az országos vízgazdálkodás távlati terveit, míg a Vízügyi Igazgatóságok tervezési osztályai alsó szinten a területen szükséges fenntartási, felújítási munkákhoz szükséges tervezést, az Igazgatóságok éves beruházásaihoz szükséges tervek egy részét és a mezőgazdasági vízépítés megrendeléses munkáinak zömét készítették el, amennyiben a megfelelő tervezési munkaerő is rendelkezésükre állt. Ezenkívül egyes Igazgatóságok területén megkezdődött — a megalakult Vízgazdálkodási Társulatok működéséhez szükséges — a Társulat által végzett tervezési munka. A Társulatok által végzett tervezési munkát a Vízügyi Igazgatóságok irányították, az így készült terveket építési jóváhagyással látták el. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben tervezett vízgazdálkodás fejlesztése szükségessé teszi, hogy a műszaki tervezés jelenlegi kétszintű (egyes Vízigeknél már háromszintű) szervezeti rendszere fejlődjék és az rövidesen három, illetve négyszintű legyen. Ezért a következő szervezeti felépítés megvalósítására kell törekedni. Létre kell hozni a Vízügyi Tervező Iroda megfelelő fejlesztésével a Budapesten működő központi tervező vállalatot, a szükséges számú irodákkal. Előreláthatólag két középszintű tervező vállalatot kell szervezni a vízgazdálkodási főfeladatok figyelembevételével, egyet a Tisza-vidéken, egyet pedig a Dunántúlon. A két középszintű Tervező Vállalat szervezése mellett a TVK-ban megállapított vízgazdálkodási egységeknek megfelelően a Vízügyi Igazgatóságok Tervezési Osztályait is tovább kell fejleszteni. A Budapesten működő központi tervező irodák végeznék az országos jelentőségű komplex vízgazdálkodási tervezési munkát, egyes fontosabb területre a vízellátás regionális tervezését, nagyvárosok és ipartelepek vízellátási és szennyvízelvezetési, valamint ezekkel összefüggő szennyvíztisztítási tervezést. A Tiszavidéki középszintű Tervező Vállalat volna hivatva elsősorban a Tisza völgyében létesítendő — a Tisza komplex vízgazdálkodási terv alapjaira támaszkodó — öntözésfejlesztés és belvízgazdálkodás tervezése, a szükséges főcsatornák, öntözési fürtök, telepek, nagy halastavak, valamint a törpevízművek és kisebb helyi szennyvíztisztítótelep tervezésére. A Dunántúli középszintű Tervező Vállalat végezné elsősorban — a terület földrajzi jellegéből eredően — dunántúli kisvízfolyások és azok vízgyűjtőterülete rendezésének regionális tervezési munkáját, a nagy területekre kiterjedő öntözéfejlesz- tést és a belvízgazdálkodás-fejlesztés tervezését, valamint fent, már a Tiszavidéki Tervező Vállalatnál ismertetett egyéb tervezési munkákat. Az egyes TVK-к területén működő Vízügyi Igazgatóságok Tervezési Osztályainak profilják a terület, a vízgazdálkodás jellegének megfelelően kell kialakítani. Így az egyes TVK területen működő Tervezési Osztályok szerkezetében és felépítésében lényeges eltérések lesznek. 304
