Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
A fejlesztés egységes vízgazdálkodási szemlélet érvényesítését teszi szükségessé, ezért indokolt lenne a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget önálló szervvé fejleszteni; meg kellene vizsgálni, hogy a balatoni kotrópark gazdaságos üzemelése nem volna-e jobban megoldható a Balatoni Vízügyi Kirendeltségen belül; működési területére hatósági jogkört biztosítani. Az irányelvek megvalósítása lehetővé tenné a Balaton vízgazdálkodási egységes szemléletű intézését. 2. KUTATÁSI FELADATOK A vízgazdálkodás feladatai: a vizek kártételeinek elhárítása, a vízkincs megőrzése és a társadalom részére leghatékonyabb kihasználása már magukban rejtik, hogy ehhez a gazdálkodáshoz a gazdálkodás tárgyának, a víznek, mint természeti adottságnak, minél tökéletesebb ismerete szükséges. Minél nagyobbak a vízzel való gazdálkodás követelményei (a társadalom előrehaladása miatt) és minél bonyolultabb lesz a gazdálkodás, annál mélyrehatóbbnak kell lenni a tudományos kutatás minden módszerét igénybevevő ismeretfeltárásnak. A kutatási feladatok előbb csak mint a felszíni, majd a felszínalatti vizekre vonatkozó adatfeltárások jelentkeztek a fontosabb vízfolyások és területek hidrológiai adataira — a vízállás, vízhozam és ezeket befolyásoló egyéb adatokra — vonatkozóan. A vízgazdálkodás feladatainak megoldásához azonban nemcsak adatokra van szükség, hanem hidrológiai és ehhez kapcsolódó meteorológiai, geológiai és morfológiai kutatásokra is. A hidrológiai adatgyűjtést és alapkutatásokat a Keretterv időszaka előtt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), valamint ennek elődje, a Vízrajzi Intézet és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) vízépítéstani tanszékei, míg az alkalmazott kutatásokat előbbiek, valamint túlnyomóan a VlZITERV, MÉLYÉPTERV, UVA- TERV és FTI végezte. A Kerettervet megelőző időszakról azoknak, a területekre vonatkozó hidrológiai alap- és alkalmazott kutatásoknak a címjegyzékét és adatait, melyeknek összefoglaló jelentései az egyes intézményeknél rendelkezésre állanak — az elvi és módszertani tanulmányok, valamint az egészen helyi jellegű vizsgálatok kivételével — a 13 TVK-nak megfelelő bontásban Csermák Béla: Hidrológiai Kutatási számbavétele (1951—1961) VITUKI kiadvány (1962) tartalmazza. Ezek a kutatási eredmények — a kiadvány csoportosítása szerint — az egyes területek felszíni vizeire és vízrendezéseire (I), a földalatti vizeire és forrásaira (II), a vízháztartás, vízgazdálkodás és tervezés kérdéseire (III), a felszíni (IV) és felszínalatti (V) vizekből való vízellátásra és a geohidrológiai (VI) vonatkoznak. A számbavétel szerint valamennyi területre érvényesek az alábbi fontosabb és általános kutatási eredmények, melyek a belvízrendszerek tervezésére, a különböző valószínűségi árvízszintek meghatározására, az árhullámok előrejelzésére, a töltésezett folyóink hullámtereinek rendezésére, a talajvízszint térképezésére, a talajvizszintala- kulás és talajvízáramlás törvényszerűségeire, a talajvízkészlet számbavételére, a különböző vízgazdálkodási létesítmények: öntözés, vízlépcsők, vízellátás, talajvízre való hatásának vizsgálatára, a talajvízállás előrejelzésére, az ország hasznosítható karsztvízkészletére, a bányavizek nyilvántartására és a bányaüzemek karsztvízkészletekre való hatásának vizsgálatára, forráshozamok előrejelzésére, a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgálatára, az ország vízkészletének megállapítására, a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervére, az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a Tiszavölgy öntözési kerettervére, a talajvízdusításokra, a talajvízből való öntözések lehetőségeinek feltárására, a geohidrológiai talaj- és karsztvíztérképezésre, a mélységi geohidrológiai térképezésre, a víztáro- zási lehetőségek feltárására, a hazai árvédelmi vonalak geohidrológiai felvételére, az árvédelmi gátak szivárgásvizsgálataira és a Duna komplex hasznosításának kérdéseire vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még számos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei a Keretterv végrehajtása szempontjából igen fontosak. Ezek a felszíni és felszínalatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, a különböző ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehetőségek feltárására vonatkoztak. Magán a 3. sz. területen a VITUKI. VlZITERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV, FTI, ÉMKE I. Víztanszék és a pécsi VlZIG végeztek olyan kutatási és kutatójellegű munkákat, melyek a Keretterv munkáinak alapjai lehetnek. Ezek a vizsgálatok főképpen a Balaton és vízgyűjtőterületének hidrológiai és morfológiai viszonyainak felvételével és vízháztartásával, vízállásainak előrejelzésével, a feliszapoló- dásával, a vízelvezetésekkel, a Kis-Balaton hidrológiájával, a Balaton vízháztartási vizsgálataival, a Balaton melléki berkek hasznosításával, a balatonfüredi öntözővízellátással, a Balaton környék helységeinek felszínalatti vizekből való teljes vagy részleges vízellátásával (déli part, Zamárdi, Hévíz, Badacsony, Révfülöp, Tihany, Balatonfüred, Csopak, Balatonalmádi, Bala- tonaliga, Balatonföldvár—Zamárdi, Balatonboglár, Balatonlelle, Fonyód) foglalkoztak. 302
