Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
tervek, stb.), tekintettel kell lenni a megközelíthetőséget és használhatóságot befolyásoló összes egyéb körülményekre. Különös tekintettel kell lenni a hazai lakosság növekvő igényére, a külföldiek várható létszámára. A campingeket csak szervezetten és megfelelő egészségügyi berendezéssel (ivóvíz, szennyvíz) szabad építeni. A természetvédelem érdekében létesítendő vízgazdálkodási létesítményeknél a természetvédelmi előírásokat kell figyelembevenni. 2.2 A vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem keretterve 3.21 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, A FÜRDÉS ÉS A VfZISPORTOK KERETTERVE Az üdülés A Balaton üdülési fejlesztési kerettervét a balatoni régió teljes területén fekvő 75 községből a balatoni zónába eső 42 partmenti településre vonatkozóan kell kidolgozni. A 42 település fejlesztési tervének kidolgozása során a főszempont a forgalom várható 65%-os emelkedése. A tervet úgy kell ütemezni, hogy a 42 település adott időpontokban alkalmas legyen a várható forgalom minden igényt kielégítő fogadására. A terv kidolgozása során négy fő irányvonalat tartottunk szem előtt: Vannak olyan települések, amelyeket elsősorban az idegenforgalom várható növekedésére figyelemmel kell fejleszteni. Második csoportba azok a települések tartoznak, amelyek a tömegforgalmat bonyolítják le. A harmadik csoportot a kiránduló célként legmegfelelőbben használható települések alkotják. Végül a fenti három kategóriába nem tartozó települések. Természetesen a települések ilyen osztályozása nem jelenti a település kizárólagos jellegét, hanem csak a település fő profilját határozza meg. Fejlesztésüket azonban elsősorban ilyen irányban kell kialakítani. A fejlesztés minden kategóriára nézve más és más feladatok megoldását kívánja. Idegenforgalmi szempontból elsősorban azok a települések jöhetnek számításba, amelyeknél a gazdaságos idegenforgalmi gócponttá való kifejlesztés alapfeltételei már biztosítottak. Ezek azok a települések, amelyekben a vízellátás, szennyvízelvezetés, megközelíthetőség, gépkocsiparkolás, parkosítás, strand, partvédelem, világítás stb. kérdései már megoldottak, vagy legalábbis kevés anyagi befektetéssel megoldhatók, illetőleg az idegenforgalmi és a fizető belföldi igényeknek megfelelő szintre emelhetők. Ilyen települések: Balatoniöldvár, Hévíz, Balatonfüred, Keszthely. Balatonföldvár és Keszthely főként a szórakozni kívánók elhelyezésére szolgál, Balatonfüreden és Hévízen ezenfelül a gyógyhely jellegnek is ki kell domborodnia a fejlesztés során. Hévíz fejlesztését gyógyfürdő jellegénél fogva a XIII. fejezet tárgyalja. Az első csoportba tartozó településeken számításba kell venni az idegenforgalom várható évi emelkedését, amelyet az Országos Idegenforgalmi Tanács öt évenként 1000 új szállodai férőhely létesítésével kíván megoldani. Ez egy évre vetítve 200 új férőhely biztosítását jelenti, ami — 100 napos 10 пар/fő teljes kihasználást figyelembe véve — meg is felel a tervezett évi 2000 fős emelkedésnek. Gondoskodni kell e településeken megfelelő Vendéglátó objektumokról, tehát éttermekről, eszpresszókról, mozikról, szabadtéri színpadokról, könyvtárakról, múzeumokról stb. Ezeken a helyeken elsősorban hideg-melegvizes, fürdőszobákkal ellátott szállodákat és a külföldiek által igen kedvelt moteleket kell építeni, de megfelelő I. o. új campingek építése, illetőleg a meglévő bővítése és I. osztályúvá fejlesztése szükséges. A hangsúly a kényelem, a szórakozás biztosításán van, e településeket a külföldiek részére vonzóvá kell tenni. Természetesen e településeken is megfelelő fejlesztést kell elérni az üdülők, átvonuló szállások létesítése terén, ki kell terjeszteni a fizetővendég- látói hálózatot, mert mint említettük, e településeknek az idegenforgalom nem kizárólagosan profiljuk. A távlati fejlesztés során a Balatoni Intéző Bizottság idegenforgalmi települést tervez létesíteni Balatongyöröktől keletre, amely az Ausztria felől érkező vendégeket lenne hivatott fogadni, tekintettel a jó és gyors összeköttetés lehetőségeire. Második csoportba a tömegforgalmat lebonyolító települések tartoznak. Ide azok a helységek sorolhatók, amelyek a fővároshoz való közelségük és nagyobb befogadóképességük következtében arra alkalmasak. Ezek a települések: Siófok, Zamárdi, Balaton- akarattya és Balatonalmádi. Ide sorolhatók még azok a települések is, amelyek vasúti és közúti gócpontok, így Fonyód, Balatonboglár, Balaton- lelle, Balatonszemes, Balatonmáriafürdő, Balaton- berény, Balatongyörök, Révfülöp, végül Keszthely, amelyet e tekintetbe is számításba kell venni. A tömegforgalmat lebonyolító helyek feladata elsősorban a hétvégi tömegek befogadása, ezáltal a főként idegenforgalmi profilú települések tehermentesítése. A hétvégi üdülők zömmel nem vasárnap, hanem szombaton, az ötnapos munkahéttel dolgozók pedig már pénteken felkeresik a Balatont. A szállásbiztosítás legcélszerűbb camping táborozás útján oldható meg. Nem szabad elhanyagolni e településeken sem az átvonuló szállások, szállodák, sőt üdülők építését sem. A tömegforgalmat lebonyolító településeket fedett várócsarnokkal, gépkocsiparkírozó helyekkel, olcsó és nagykapacitású vendéglátóipari létesítményekkel, igen sok nyilvános WC-vel kell ellátni. Távlati fejlesztésként említést kell tenni Badacsonytomajról is, amely a kőbányászás megszüntetése után tömegforgalmi bázissá alakítható ki. A harmadik csoportban a kiránduló célként szereplő települések tartoznak. Ezek: Tihany—Bada266
