Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
jóosztályok, valamint a túrahajók jönnek számításba. Sporthorgászat terén újabb horgásztanyák építése, illetőleg a meglévő férőhelyeinek növelése a feladat. 1.32 A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A kis-balatoni rezervátum fejlesztésre alig szorul, mert az értékes és ritka megjelenésű madárvilág és a jellegzetes növénytársulások lepusztulását, a madárvilág esetleges elvándorlását éppen a természet ősi állapotának fenntartásával lehet megakadályozni. A cél tehát az ősi állapot változatlan megtartása, amelyet nagyrészt a természet maga valósít meg. Továbbra is fenn kell tartani a nádégetési, kijelölt helyeken a nádaratási tilalmat, illetőleg a nádaratást a megkívánt időbeli korlátok közé kell szorítani. Az ősi állapot fenntartásához mesterséges beavatkozásra is szükség lesz, ezt a kérdést a 2,11 pont alatt tárgyaljuk. Tihanyi tájvédelmi körzet. A fejlesztés, elsődleges célja, hogy Tihany természeti szépségét, kulturális és tudományos kincseit minél többen megismerjék, ezért Tihanyt nem mint üdülőhelyet, hanem mint kirándulóhelyet kell fejleszteni. Gondoskodni kell a természetes tájjellegi szépség, a félsziget kincseinek megóvása és a tudományos kutatómunka előfeltételeinek további biztosításáról. El kell érni az egyes természeti ritkaságok köny- nyű megközelíthetőségét, a madár- és állatvilág fokozott biztonságát, a növényzet, fák, cserjék kipusztulásának megelőzését. Ez utóbbi célból az újonnan fásítandó területeken főként ligeteket kell kialakítani. A botanikai érdekességek, növénytársulások és általában a földterületek eredeti állapotukban továbbra is fenntartandók, az Óvár bala- tani oldalán a jövőben is meg kell tiltani az állatok legeltetését, az ősidőktől telepített szőlők és gyümölcsösök kipusztulását meg kell akadályozni, a művelési ág változtatását is engedélyhez kell kötni. Tihany rendezési, települési és fejlesztési tervei a természetvédelmi területek érintetlenül hagyásával készülnek. Tapolcai tavasbarlang A jövőben magának a tavasbarlangnak további kiépítése, valamint a hozzá csatlakozó kisebb és a tapolcai kórház alatt elterülő, a tavasbarlanggal mintegy azonos területű barlangok feltárása a feladat. Mind a bel-, mind a külföldi idegenforgalom egyik jelentős állomásává kell kiképezni a barlangok környékét. A védett forrásokat megfelelő elkerítéssel kell a szennyeződéstől megóvni. 2. vIzparti üdülés, fürdEs, vizisportok Es termëszetvEdelem 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE A Balaton fejlesztésére tudományos kutatás és adatgyűjtés a keretterv időbeni mélységéig nem készült. Elkészítette azonban a Várostervező Intézet a Balaton Kistájtervét, amelynek adatait a keretterv készítésénél irányadónak tekintjük és a további fejlesztést az abban lefektetett irányelvek figyelembevételével tervezzük. Az igények felderítése és felmérése, azoknak a különféle érdekelt szervekkel való összehangolása e keretterv keretében történik. Felhasználtuk a keretterv során a Központi Statisztikai Hivatal által készített „A Balaton-part közhasználatú szálláshelyei és a hétvégi forgalom az 1959 nyári idényben” elnevezésű munka adatait, az ugyancsak a Statisztikai Hivatal által kiadott „Magyarország népesedése” című 1960. évi kiadványt és a kereskedelmi forgalomra vonatkozó adatokat, továbbá a VlZITERV-nek a balatoni települések ivóvízellátásával összefüggésben az üdülői létszám jövőben várható emelkedésére vonatkozóan végzett felmérési adatait és a BIB-nak a balatoni strandok forgalmára végzett adatgyűjtését. A balatoni szabályozási vonalra vonatkozóan is készült kimerítő adatgyűjtés és műszaki leírás. (Lublóy László 1959. X.) Ennek adatai a keretterv időbeni mélységéig felhasználhatók, mert pontos útmutatást tartalmaznak úgy a déli, mint az északi partra vonatkozóan. A vízisportok fejlesztése tekintetében a Magyar Testnevelési és Sport Hivatal által rendelkezésre bocsátott adatokra támaszkodva készítettük el a fejlesztési tervet. Természetvédelmi vonatkozásban a Mezőgazda- sági Kiadó által 1960-ban kiadott a „Védett természeti ritkaságaink” című könyvre és az Országos Természetvédelmi Tanácstól kapott tájékoztatásra támaszkodunk a keretterv elkészítésénél. Az Országos Természetvédelmi Tanács távlati fejlesztési tervet nem készített. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A vízparti üdülés, a fürdés és a vízisportok fejlesztését a jelenlegi és a jövő létszám, valamint az életszínvonal emelkedésének figyelembevételével kell kialakítani. A hely és a kiterjedés megállapításánál el kell végezni az egyeztetést az egyéb fejlesztési elképzelésekkel (rendezési tervek, BIB, IBUSZ, távlati 34 3 TVK 265
