Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
Igazgatósághoz tartozik, de a szakaszmérnökségeknél lényegesen kiterjedtebb hatáskörrel rendelkezik. Működési területe kiterjed a Balatonkör- nyéki községekre is, amennyiben az ott felmerülő vízügyi problémák a Balaton vízgazdálkodásával kapcsolatban vannak. A vízjogi engedélyezési feladatokat azonban az illetékes vízügyi igazgatóságok látják el. A BVK elkészíti a Balaton, valamint a Siónak a Balaton és Kapos közötti szakasza rendezésének, szabályozásának, fenntartásának műszaki terveit és végrehajtja a szükséges munkálatokat. A BVK ezenkívül széleskörű ellenőrző feladatokat lát el, a kiadott vízjogi engedélyekbe foglalt kikötések megtartása érdekében. Közvetlen kapcsolatot tart fenn a Balatoni Intéző Bizottsággal és a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalattal, közreműködik — mint hatósági szakértő — a községek, üdülőhelyek, kikötők, fürdők engedélyezési eljárásainál. A BVK munkája elősegíti a Balaton és a közvetlen Balaton-környék vízgazdálkodásának egységes, tervszerű és komplex fejlesztését. Az elért eredményeket számszerűleg az alábbi táblázat tünteti fel: a) Az árvízvédelmi töltések hossza b) A rendezett vízfolyások hossza: folyó kisvízfolyás: I. kategória II. kategória III. kategória A vízfolyások rendezett hosz- szának és összhosszának viszonya: 1,8% c) A belvízcsatornák hossza a belvízcsatornák átlagos kiépítési mértéke a belvízátemelő telepek kapacitása 36,658 km 70,000 km 36.5 km 289,5 km 608,1 km 402,08 km 15.5 m3/s d) A rendezett vízgyűjtő terület nagysága a rendezett terület és TVK teljes területének viszonya e) Az öntözött terület nagysága: berendezve: üzemelve: Az öntöző csatornák hossza: f) A tógazdaságok területe: g) A közműves vízellátással rendelkező városok és községek száma: közműves vízellátással ellátott lakosok száma: közművel ellátott, ill. el nem látott lakosság viszonya: h) Szennyvízcsatornával ellátott települések száma: a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakosság száma: a bekapcsolt lakosság és a terület összlakosságának viszonya: i) Termelt vízienergia: 35 000 kWó/év, a kiépítés foka: j) A víziút hossza: nagy haj ózásra: Kikötők száma: személykikötő : teherkikötő k) A feltárt ásványvíz lelőhelyek száma: gyógyvíz hévíz 1080 ha 892,1 ha 21,2 km 1400 ha 52 000 fő 22,7% 6 db 12 900 48% 46,5%-os 132,5 km 17 2 15 4 3 l) Saját hajópark kapacitás: 412 LE, űrtartalom: 180 m Saját gépkocsijaink száma: 2 m) A rendszeresen észlelő balatoni vízmércék száma: 7 talajvíz megfigyelő kutak száma 0 3. a vIzgazdAlkodAs jövöje 3.1 A vízgazdálkodás fejlesztésének főbb irányelvei Vízgazdálkodásunkat — figyelembevéve a jelenlegi gazdasági, műszaki, tudományos alapokat és természeti adottságokat — úgy kell fejleszteni, hogy álló és mozgó vizeinkkel való gazdálkodás a népgazdaság arányos fejlődését figyelembe véve, az egész nép érdekeit védő és jólétét előmozdító tevékenység legyen. A 3. Balatonvidéki TVK területe a Balaton és vízgyűjtőjének legnagyobb részét. Ezen belül a Balaton és közvetlen környéke fejlesztésének irányát az üdülési és fürdőlehetőség szabja meg, míg a Balatontól délre eső területek belterjes mezőgazdaságát, az északi part köves hegyoldalain a szőlő és gyümölcs-kultúrát kell továbbfejleszteni. Elsőrendű feladatként valósítandó meg a lakosság jó ivóvízzel való ellátása, és a balparton közművesítése. A fenti célok megvalósítását célzó vízgazdálkodási tevékenységet a TVK vonatkozó fejezeteiben részletesen tárgyaltuk. Az egyes népgazdasági ágak és a 3. Balaton- vidék TVK vízgazdálkodásának fejlesztése az alábbiak szerint függ össze. A Balaton elsősorban az üdülést és idegenforgalmi célokat szolgál, vízfeleslege mindaddig nem lesz, amíg a Sió-lépcsőzése, amit a TVK részletesen tárgyal, el nem készül, ezért a Balaton mente ipartelepítésre nem alkalmas. A jelenleg meglévő üzemek fejlesztése, és újak telepítése — főleg a Sió mentén — csak a lépcsőzés után lehetséges, mert akkor több víz áll rendelkezésre. A Balaton és Siómenti mezőgazda26