Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
ság fejlődésére is kihatással lesz a Balaton víz- gazdálkodásának fejlesztése (5. TVK.) A fürdőtelepek kialakítása, a szabályozási tervek elkészítése, a partszabályozás fejlesztésének terve a Balaton fürdőkultúrájával szoros összefüggésben készül. A belvízszint szabályozás úgy a mezőgazdaság, mint a balatoni fürdőhelyek szempontjából fontos kérdés, így az egészségtelen berkek megszüntetésével egyidőben a mezőgazdaság számára nyerünk hasznos területet. Főleg a Balaton déli partján lévő 7 öblözet belvízlevezetése és talajvízszin szabályozása sürgető. E tekintetben fontos, teherforgalom nagyobb fejlesztésére csak a Sió hajózhatóvá tétele után gondolhatunk. Fontos kérdés, és a kulturált üdültetés célját szolgálja a partvédelem. Az elhabolás által legjobban veszélyeztetett délipart, ezért ennek védelmét a 20 éves tervidőszakban okvetlen meg kell oldani. Védeni kell a fürdőéletet, a hajózást, a halászatot és egyéb Balatonnal összefüggő vízhasználatot a túlságosan alacsony, vagy a megengedettnél magasabb vízállás veszélye ellen is. A vízszin szabályozásának feltétele az előrelátó, céltudatos zsilipkezelés és a Sió vízemésztőképessége, ami az 5. sz. TVK III. fejezetében tárgyaltak befejezésétől függ, és a Balatonban történő fölös víz tárolása is megoldást nyer. A vonatkozó kérdéseket és azok megoldását a TVK egyes fejezetei tárgyalják részletesen, a XIX-es fejezet rövid összefoglalásban ismerteti a tárgyalt kérdéseket. 3.2 Területi Vízgazdálkodási Keretterv A Területi Vízgazdálkodási Keretterv (TVK) készítésének célja: egyrészt, hogy a fejlődés irányának, az életszínvonal emelkedésének megfelelően feltárja az ipari és városi települések koncentrációjának, a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása következtében várható vízigényt. Másrészt az, hogy tisztázza a fenti igények kielégítésének lehetőségét, meghatározza az illető terület vízkészletét és ezen adatok összevetése alapján a város telepítés, valamint az ipar és mező- gazdaság tervszerű, arányos fejlesztésének irányt szabjon, továbbá javaslatokat dolgozzon ki a vízmérlegben fennálló vízhiányok megszüntetésére, valamint a vízfeleslegek hasznosítására. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (OVK.) az országos vízgazdálkodásnak a szocialista társadalom anyagi és kutlurális fejlődésével, valamint a természeti lehetőségekkel összhangban álló tervszerű fejlesztését szolgálja. Az OVK összeállítását a TVK adatai, valamint a VITUKI által szolgáltatott adatok alapján a VÍZITERV végzi. A TVK készítés szempontjából az ország területe 13. olyan vízrendszerre oszlik, amely figyelembe veszi a lehetőség szerint, a kisebb közigazgatási egységek határait. A 3. sz. Balatonvidék TVK-t a Balaton Vízügyi Kirendeltség készítette az OVK alapadatainak figyelembevételével. Az OVK és a TVK a 2001/1961. (I. 17.) Korm. sz. Kormányhatározat alapján alakított Kormány- biozttságban és a Magyar Tudományos Akadémián megtárgyalt egységes tematika alapján készült. A TVK az OVK előre meghatározott alapadataira támaszkodva állapította meg a helyi, területi tervezési adatokat, amelyek a területenkénti változások és a kidolgozás részletességében különböznek az OVK azonos fejezeteitől. A Vízgazdálkodási Kerettervek I—XIX fejezeti bői állnak. Az I. fejezet a vízgazdálkodás népgazdasági jelentőségét tárja fel. A II. fejezet az országos, illetve terület természeti adottságait és vízkészletét ismerteti. A III—XV. fejezetben szakterületenként a víz- gazdálkodás feladatait ismerteti. (Mederszabályozás, belvízrendezés, öntözés stb.) A XVI. fejezet a vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolataival foglalkozik. A XVII. fejezet az országos, illetve a területi vízmérleget ismerteti. A XVIII. fejezetben a vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok elvégzésére tesz javaslatot. A XIX. fejezet az Országos, illetve a Területi Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalását tartalmazza. A TVK összeállításánál a vízigények adatait a vízhasználó szervek jelentéseiből állítottuk össze, az így beszerzett adatok pontossága nem ellenőrizhető. A készletek meghatározásánál a felszíni vizek adatai mérések és észlelések eredményei, de a felszínalatti vizek részletesen feltárva nincsenek, így adataink sok esetben csak a hasonló területek adatainak átvételén, vagy becslésen alapszanak, megbízhatóságuk 30—35%. Mivel a TVK irányelvül szolgál, minden vízgazdálkodási feladat kidolgozásához, valamint a regionális tervek összeállításához ezért fenti pontosságok nem kielégítőek és a feltárások előrehaladása, valamint a vízhasználatok ellenőrzésésnek megvalósítása során a Keretterv adatainak időnkénti felülvizsgálata szükséges. A Keretterv készítése a következő alapelvek szerint történt: a) Időbeli ütemezés nélkül tartalmazza az ez idő szerint számbavehető jelentősebb vízgazdálkodási feladatokat, ezek megoldási lehetőségeit, tekintet nélkül arra, hogy a tervezés, a beruházás, az üzemelés, és a fenntartás mely szerv hatáskörébe tartozik. b) összhangban áll a népgazdaság fejlesztésének 20 éves távlati irány tervével. c) Figyelembe veszi az ipar és a mezőgazdaság termelőerejének fejlődését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az ipar decentralizálását, a települések, a közlekedési hálózat fejlődését, a lakás- építési programot, a tudomány, a technika, a gazdasági fejlődés hatásait, különös tekintette a gé27
