Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
sëk, állami gazdaságok és termelőszövetkezeti központok, nagyobb gépállomások szennyvízkezelésének megoldására. Szükséges beruházási költség 30 millió Ft. A fejlesztési időszakban sem csatornázandó területen lévő fontosabb közintézmények (kórházak, iskolák stb.) szennyvíztisztító berendezéseinek létesítésére biztosított keretösszeg 4 millió Ft. 2.213 Ipartelepek csatornázása és szennyvíztisztítása A Balaton vidék területén 1960-ban 4 db nagyobb ipartelep 16 200 m3/nap szennyvizet termelt, melyből 12 650 m3 szennyezett, a többi főleg hűtővíz. 1980-ban a 4 nagyobb és egyéb kisebb ipari üzemek által termelt szennyvízmennyiség eléri a 24 600 m3/nap mennyiséget, melyből 18 500 m3 szennyezett. Ezen mennyiségből 10 900 m3/nap káros szennyezettségű. A Veszprémi Séd 15 900 m3/nap, Balaton 6500 m3/nap, Sió 1300 m3/nap, a Tapolca patak 400 m3/nap és egyéb kisebb vízfolyásokba 500 m3/nap tiszta, illetve tisztított szennyvízmennyiség kerül. Balatonfüzfő. Űj, illetve bővített ipartelepek száma 3 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 21100 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 15 900 m3/nap, a többi szennyezetten. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 15 900 m3/nap mennyiség teljes tisztítás alá kerül. A nem szennyezett vízkibocsátás közvetlenül a Balatonba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 10 000 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Veszprémi Séd. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 66,— millió Ft. Balatonfüred Iparfejlesztés nem várható. A meglévő ipari vízh kibocsátás a káros szennyeződések előzetes hatástalanítása után teljes egészében a közcsatornába kerül. Keszthely A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 820 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 620 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatornázatba jut 170 m3/nap, ipari szennyvíz- tisztító berendezésekben 150 m3/nap mennyiséget teljesen, 300 m3/nap-ot pedig részlegesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátás közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 450 m3/nap, a teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó: a Balaton. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 1,8 millió Ft. Siófok A város új, illetve bővített ipartelepeinek száma 3 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 1300 mVnap, melyből 95Ö m3/nap ipari és fekáliás szennyezettségű, a többi szennyezetten. A szennyezett vízkibocsátás előtisztítás után a közcsatornahálózatba kerül, a nem szennyezett pedig közvetlenül, illetve a csapadék- csatornákon keresztül jut a Sióba. Az ipari létesítmények szennyvíz elvezetésének és előzetes tisztításának várható beruházási költsége 1,5 millió Ft. Tapolca A város új, illetve bővített ipartelepeinek száma 2 db. A fejlesztési időszak végén Várható összes ipari vízkibocsátás 400 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 300 m3/nap, mely a közcsatornahálózatba jut. A nem szennyezett vízkibocsátás közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 50 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó: a Tapolca patak. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 0,3 millió Ft. A Balatonvidék területén lévő egyéb települések kisebb ipari létesítményeinek összes vízkibocsátása 1980-ban 500 m3/nap, ebből ipari és fekáliás szeny- nyezettségű 250 m3/nap, a többi szennyezetten. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 250 m3/nap mennyiség teljes tisztítás alá kerül. A nem szeny- nyezett vízkibocsátás közvetlenül a befogadóba jut. A szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának beruházási költsége 1 millió Ft. 2.213 Szennyvizek hasznosítása A tisztított szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása során a balatonlellei és fonyódi rendszer nyári csúcshozama a zardavári halastavakban kerül felhasználásra, összesen 5700 m3/nap mennyiségben. 2.22 A VIZEK TISZTASÁGA VÉDELMÉNEK KERETTERVE A Balatonvidék terület vízfolyásainak és a Balatonnak várható szennyezettségi állapota az 1979, év végén várható szennyvízkibocsátási és tisztítási adatok alapján a következőkben foglalható össze. Sió. A siófoki biológiai tisztítótelep megépülése után a Sió vízeresztésekor tiszta, zsilipzáráskor pedig szennyezett (III) kategóriába fog tartozni. Balaton. Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatonkenese, Balatonfüzfő, Balatonalmádi, Balatonfüred, Révfülöp, Badacsony-fürdőtelep és Keszthely szennyvizeinek biológiai tisztítása esetén a Balaton továbbra is a tiszta (I) kategóriában marad, de a szennyvizek várható növekedése miatt a mai állapot változása nem várható. A keszthelyi öbölben a fejlesztési terv megvalósítása esetén a partmenti szakaszon elfogadható lesz a vízminőség. Elfogadható marad a Zala torkolat hatására a Zalától Balatonmáriafürdőig terjedő partsáv is. 215
