Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Zala. A területre való lépésekor 1,30 m3/s közepes kisvízű vízhozammal rendelkezik és közel ezzel a vízhozammal ömlik a Balatonba. Szennyezett minősítéssel jellemezhető. A Zalatoroknál a szeny- nyezett minősítésű víz hatására egy vékonyodó sávban lép a Balaton vize az elfogadható szennye- zettségű kategóriába. Hévíz—Páhoki csatorna. Hévíz tisztított szennyvizének öntözésre való felhasználása esetén a csatorna a szennyeződésektől mentesül. 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és indokolása Legsürgősebb Keszthely város csatornázása és szennyvíztisztító telepének megépítése. A város kiemelt üdülőhelyi központ, de csatornázása csak részben történik meg és a csatornahálózattal ösz- szegyűjtött szennyvizek kisebb részét nem kielégítő tisztítás, nagyobb részét minden tisztítás nélkül a meglévő csapadékvízcsatomákba és nyílt árkokban vezetik a Balatonba, amely közegészség- ügyi szempontból megengedhetetlen. A rosszul vagy egyáltalában nem tisztított szennyvizeknek a Balatonba való bevezetése miatt a Keszthelyi öböl a Balaton legszennyezettebb része. Tapolca község nagy mértékben fejlődő Balaton menti település, összefüggő csatornahálózata nincs, a községben összegyűlő szennyvizek tisztítatlanul vagy rosszul működő kezdetleges tisztítóberendezéseken jutnak a Tapolcába közegészségügyileg kifogásolható módon. Csatornahálózatának és szennyvíztisztító telepének megépítése sürgős. A felszíni vizek tisztasága szorosan összefügg a települések és ipartelepek szennyvizeinek tisztításával. Az ipari és kommunális szennyvíztisztító telepek sorozatos kiépítése jelentős mértékben növelheti vízfolyásaink tisztaságát. Az előzőekben tárgyaltak ezért egyúttal felszíni vizeink tisztaságának fokozásával kapcsolatos teendők sorrendjét is megadják. A Balaton vize tisztaságának megőrzése elsőrendű szempont, különös tekintettel annak üdülőhelyi és idegenforgalmi jellegére. Néhány fontosabb teendőt, melyek ezt a célt elősegítik, az alábbiakban sorolunk fel: 1. A rosszul vagy tisztítás nélkül a Balatonba, vagy a Balaton menti vízfolyásokba bevezetett szennyvizek felderítése, majd vízvizsgálatokkal a szennyezettség mértékének megállapítása. 2. Az 1/1961. sz. korm. rendelet alapján hatósági intézkedések foganatosítása a szennyvízbebocsátók felé. 3. Vizsgálatokat kell végezni a tisztított szennyvízzel Balatonba kerülő szerves anyagoknak a part közelében rendszeresen karbantartott növényi kultúrákkal való lekötésére. 4. Szennyvízlaboratórium felállítása a Balatonba kerülő szennyvizek és a Balaton vizének rendszeres vizsgálatára. 3. BEFEJEZES 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja jövőbeni teendőket. Tartalmazza a jelenleg figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. tMás népgazdasági ágazatnak jelentős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen megterhelést jelent a népgazdaság számára a csatornázás és szennyvíztisztítás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja össze. A kommunális csatornázás adatainak megbízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű-ellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses esetben ezért mindig a jobban megfogható ipari vízbeszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szenyvízmennyiség leellenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesz- tési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980- ra 11,3 millió főre irányozta elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1962. januárban megadott) fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költség reális számértéknek tekinthető. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek csatornázására és szennyvíztisztítására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körülményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak, vagy alacsonynak tűnik, azonban a 3. sz. Balatonvidék 216
