Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Biokémiai oxigénigény Az oldott, vagy oldhatatlan szervesanyagok biokémiai lebontását végző mikroszervezetek az oxidációhoz szükséges oxigént a vízben oldott oxigénből vonják el. A BOI5 mutatja azt az oxigénmeny- nyiséget, amely 5 nap alatt a vízben oldott anyagok biokémiai úton való oxidálásához szükséges. Oxigénfogyasztás Mutatja azt az oxigénmennyiséget, mely a vízben lévő anyagok kémiai úton való oxidálásához szükséges. Az oxigénfogyasztással a szennyezettség azonnal, gyorsan megállapítható. A terhelhetőség értékét úgy határoztuk meg, hogy a várható szennyezettség értéke a második, elfogadható kategóriát ne haladja meg. A terület legnagyobb felszíni vize, a Balaton a 350 napos tartósságú vízállásnak megfelelő felülete 588 km2. Vízminőségi adatai a következők: a nyílt víz oxigénfogyasztása szélcsendes időben 4—5 mg/1, BÖI5, 3,2 mg/1. Viharos időben ez az érték 25%~ kal növekszik. Az iszap felkeveredésével jelentős bakteriológiai szennyezettség kerül a felszínre. Partmenti sávokban a déli parton a marásvonaltól 150 m-re minden szennyvíz hatás eltűnik, az északi porton ez a távolság a partéltől számítva mintegy 250 m-re tehető. Relatíve a legszennyezettebb pontjai a Balatonnak: a fűzfői öböl, a keszthelyi öböl, valamint a Zala-torok. Fűzfői öböl A Fűzfő gyártelep házi szennyvizeivel terhelt, időszakosan a múltban ipari szennyvízszennyeződés is érte, a gondatlan kezelés miatt. Keszthelyi öböl: A legszennyezettebb pontja a Balatonnak, itt az oxigénfogyasztás 10 mg/lit, időszakosan a 14 mg/lit.-t is elérheti. Ennek a szennyeződésnek az oka a keszthelyi Büdösárok, mely Keszthely város házi szennyvizeinek nagy részét, valamint a vágóhídi csatorna, mely jelenleg a vágóhíd elégtelenül tisztított vizeit vezeti a Balatonba. Ez utóbbi szeny- nyezőforrás a berendezés korszerűsítésével köny- nyen kiküszöbölhető. Zalatoroknál: A szennyeződés a Zala szennyezett minősítésű vize hatására egy vékonyodó sávban lép a Balaton vize elfogadható szennyezettségű kategóriába. A Balaton kulturális és szociális jelentőségénél fogva szennyvízzel tovább nem terhelhető és a Balatonra vonatkozó szigorú szennyvízbevezetési intézkedések miatt várható, hogy a partmenti helyi szennyeződések csökkenni fognak. A Balaton egész területén közegészségügyi és halászati kifogás a Balaton vízminősége ellen nem merült fel. A Zala a területére lépéskor 1,30 mVs közepes kisvízű vízhozammal rendelkezik, és közel ezzel a vízhozammal ömlik a Balatonba. Szennyezett minősítéssel jellemezhető a Zalavíz mind O2 fogy. mind BOI5 szerint. Ugyanilyen minőséggel ömlik a Balatonba. Hévíz—Páhoki csatorna 350 napos tartósságú kisvízhozama 0,40 mVs, ezzel a vízhozammal ömlik a Zalába. Minősítés szerint elfogadható kategóriába esik. Szennyezettsége Hévíz üdülőtelepeiről ered. Hévíz szennyvize ily módon a Balatonba jut. A városi szennyvíz szennyvízöntözéses hasznosításával a Balaton a szennyvíztől tehermentesíthető. Sió csatorna: A területen lép ki a Sióból, közepes kisvízmeny- nyisége gyakorlatilag nulla, csak a zsiliptábiák tökéletlen zárása miatt folyik el zsilipzáráskor víz- mennyiség. A terület elhagyásáig ez az érték változatlan. A területre eső Sió szakasz igen rövid. Vízminőségi kategóriája mind BOI5, mind O2 fogyasztás alapján elfogadható. Azért nem esik a víz minősége a Balatonnak megfelelő tiszta kategóriába, mert mindjárt a zsilipek után Siófok tisztított szennyvize ömlik bele. Tetves patak: A patak a területen ered és a területről való el- folyáskor a 350 napos tartósságú kisvízhozama hozzávetőlegesen 0,2 mVs. Oxigénfogyasztása magas és ez, mint az összes Nagy berekből eredő víznél, nem szennyvízbevezetésektől, hanem attól a hu- minsavmennyiségtől ered, melyet a lápos területekről lugoz ki. Szennyvízzel való terhelése csak egészen indokolt esetben engedhető meg. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNAZÁSA FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A kommunális és ipari szennyvizek elvezetése, kezelése és elhelyezése évtizedeken át elhanyagolt, másodrendű feladat volt.. Az állandóan fejlődő ipari és a nagyobb településekbe koncentrálódó lakosság szennyvízkibocsátása egyre jobban elszeny- nyezte élővízfolyásainkat. A befogadóba tisztítatlanul bevezetett ipari és kommunális szennyvizek miatt jelenleg már gyakran mutatkoznak nehézségek az ipari-vízelátásban, halastó tápvíz- és öntözővíz szolgáltatásban. Egyes helyeken a parti szűrésű és ásott kutak vize is elszennyeződött. Sorozatos és ismétlődő halpusztulások, egyes vízfolyások sport és fürdési célokra való használhatatlansága, ezek élővizeink elszennyeződésének jellemzői. A városok és nagyobb települések egyrésze rosszul, vagy egyáltalán nem csatornázott: ezek némelyikében időnként közegészségügyileg tűrhe27 3 TVK 209
