Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

lógiai tisztítást biztosító csepegtető testes szenny­víztisztító berendezést. Ennek azonban már az 1930-as évektől csak a mechanikai részét tudták használni. Méretei és korszerűtlensége miatt egy­re jobban túlterheltté vált, a felszabadulás után szinte tisztítatlan szennyvíz jutott a Sió csatorná­ba. Döntő változást a BIB létrehozása hozott, mely szerv 1958—61 évi beruházással megépítette a je­lenleg még csak mechanikai tisztítást biztosító, de 1962-től már biológiai (cseppegtető testes) szenny­víztisztítást is biztosító szennyvíztisztító telepet. Ezzel egyidőben bővítik a csatornahálózatot is. Jelenleg a lakosság (9832 fő) 31%-a van beköt­ve (533 db bekötés) a csatornahálózatba. A főgyűj­tők hossza 10 km, 4 db átemelő juttatja a telepre a szennyvizet, itt újabb átemelés után jut a Sióba. Jelenlegi szennyvízmennyiség 2100 m3/nap, mely­ből 520 m3/nap ipari szennyvíz. A településen belül két ipari üzem van, a vágó­híd és a tejüzem, 170 és 70 m3/nap terheléssel. A keletkező szennyvíz zsíros és savas, külön szenny­víztisztítás nincs, a községi csatornahálózaton ke­resztül jut a szennyvíz a tisztítótelepre. Ezen kívül még több kisebb és kevésbé szennyezett vizet ter­melő ipari jellegű létesítmény köt rá a csatorna­hálózatra. Összes ipari vízkibocsátás 800 m 3/nap, melyből 550 m3/nap szennyezett, a többi szennye­zetten. A csapadékcsatorna hálózat függetlenített a szennyvíztől, hossza 3,5 km, befogadója a Balaton és a Sió csatorna. 1.212 Kis csatornaművel ellátott települések Balatonföldvár A századforduló idején fellendülő üdülőkultúra tette szükségessé a szennyvíz probléma megoldá­sát. A 15 cm átmérőjű főgyűjtővel megépített csa­tornában összegyűjtött szennyvizet belvízárokba, halastóba emelték. A halállomány azonban majd­nem teljesen elpusztult. Az 1930-as években átépí­tették a csatornahálózatot. A rossz altalaj és a cső­anyag gyenge minősége következtében a csatorna összetöredezett és jó része teljesen használhatatlan lett. Ezért az 1950-es évek elején az egész háló­zatot átépítették. Az új átemelő és tisztítómű is ek­kor létesült és egy évtizeden keresztül ez volt a Balaton vidék egyetlen korszerű közműves tisztító­művé. A szennyvíztisztítás két fokozatban történik. Télen csak a mechanikailag tisztított szennyvízzel végzik a kb. 50 kát. hold felületű halastó feltölté­sét. A téli fagyok elmúltával indítják meg a cse­pegtető testes biológiai tisztítást. Eddig még nem teljesen tisztázott okok miatt a biológiai hártya a csepegtető testen nem minden időben alakult ki. Jelenlegi lakoslétszám 1067 fő, a belterületi la­kosság 33%-a van ellátva csatornahálózattal. A házi bekötések száma 90 db, csatornahálózat hosz- sza 5 km. A szennyvíz 1 db mellék és 1 fő átemelő teleppel kerül a tisztítótelepre. A csatornamű je­lenlegi terhelése 700 ms/nap. Földváron ipari szennyvizet termelő vállalat, intézmény nincsen. Csapadékcsatornája széttagolt, több helyen vezetik be a Balatonba 2 db átemelő segítségével. Az ossz zártszelvényű csatornahossz 300 m. Egy szivatytútelep, a MOTEL térségében elhelye­zett alagcsőhálózat vizét emeli át a Balatonba na­gyobb esőzések idején. Az átemelőtelep jelenleg a MOTEL tulajdonában van. Balatonfüred Lakosságának száma 7572 fő, amelyből csatorna- hálózattal 1180 fő van ellátva jelenleg. A balaton­füredi kórház telepítésével kapcsolatban a század- forduló idején merült fel először a szennyvízelhe­lyezési probléma, de ekkor még csak házi szenny­vízkezelést végeztek. Az 1920-as években építették az első közműves szennyvíztisztító telepet, valamint a csatornahálózat egy részét 1 db átemelővel. A tisztítás módja mechanikai+biológiai volt, befo­gadó a Balaton. A karbantartás hiánya és a köz­műbe jutó agresszív (szénsavas) víz miatt a mű tönkrement és a felszabadulás utáni időben már csak oldómedenceként működött. Ilyen körülmé­nyek között, figyelembevéve Balatonfüred központi üdülő és gyógyhelyi jellegét, 1958-ban már nagyon időszerűvé vált a szennyvíztisztító telep és elvá­lasztó rendszerű közcsatornahálózat létesítése. A szennyvíztisztítás Kessener rendszerű biológiai el­járással történik, majd befogadó a Balaton. A házi bekötések száma: 79. A főgyűjtő hossza 5 km. A szennyvíz a Baricskai átemelő után gravitációsan jut a szennyvíztisztító telepre. A biológiai része a szennyvíztisztítás 1960-ban még nem működik. Je­lenlegi szennyvízmennyiség 1300 m3/nap, mechani­kailag tisztítva. Füreden a hajógyárban és a szívkórházban kelet­kezik ipari szennyvíz. A hajógyárban 140 m3/nap vegyes szennyezettségű, a szívkórházban 70 m3/nap lúgos szenyeződésű víz, ehhez hozzájön még a hajógyár 60 és a szívkórház 210 m3/nap mennyi­ségű fekáliás szennyvize, összesen 480 m3/nap. A hajógyár ülepítés után a Balatonba engedi a szennyvizet, a kórház ráköt a csatornahálózatra. Balatonfüred rendelkezik külön csapadékvíz el­vezető hálózattal, ez a kórház környékét, az üdülő központot szolgálja ki. Hossza 3,5 km, befogadója a Balaton. Keszhely A házi szennyvíz elvezetése a település fejlődése következtében központi problémává vált, amely napjainkban is fennáll. A Balaton menti egyetlen üdülőváros szennyvizei egyesített rendszerű csator­nába jutnak el a Büdösárok nevű csapadékvíz csa­tornába, majd onnan a Balatonba. 1959-ben a MOTEL építése idején 5 km hosszú szennyvízgyűjtő csatornát fektettek le, valamint mechanikai tisztító berendezés készült. Az így tisz­tított szennyvíz átemelőn keresztül jut a Büdös­árokba, majd a Keszthely városból jövő tisztítatlan szennyvizekkel együtt a Balatonba. Szennyvízel­helyezés szempontjából Keszthelyen a legtarthatat­lanabb az állapot a Balaton térségében. A Büdös­árok nem felel meg a szennyvízelvezetés követel­207

Next

/
Thumbnails
Contents