Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

lógiai tisztítást biztosító csepegtető testes szennyvíztisztító berendezést. Ennek azonban már az 1930-as évektől csak a mechanikai részét tudták használni. Méretei és korszerűtlensége miatt egyre jobban túlterheltté vált, a felszabadulás után szinte tisztítatlan szennyvíz jutott a Sió csatornába.

Döntő változást a BIB létrehozása hozott, mely szerv 1958—61 évi beruházással megépítette a jelenleg még csak mechanikai tisztítást biztosító, de 1962-től már biológiai (cseppegtető testes) szennyvíztisztítást is biztosító szennyvíztisztító telepet. Ezzel egyidőben bővítik a csatornahálózatot is.

Jelenleg a lakosság (9832 fő) 31%-a van bekötve (533 db bekötés) a csatornahálózatba. A főgyűjtők hossza 10 km, 4 db átemelő juttatja a telepre a szennyvizet, itt újabb átemelés után jut a Sióba. Jelenlegi szennyvízmennyiség 2100 m3/nap, melyből 520 m3/nap ipari szennyvíz.

A településen belül két ipari üzem van, a vágóhíd és a tejüzem, 170 és 70 m3/nap terheléssel. A keletkező szennyvíz zsíros és savas, külön szennyvíztisztítás nincs, a községi csatornahálózaton keresztül jut a szennyvíz a tisztítótelepre. Ezen kívül még több kisebb és kevésbé szennyezett vizet termelő ipari jellegű létesítmény köt rá a csatornahálózatra. Összes ipari vízkibocsátás 800 m

3/nap, melyből 550 m3/nap szennyezett, a többi szennyezetten.

A csapadékcsatorna hálózat függetlenített a szennyvíztől, hossza 3,5 km, befogadója a Balaton és a Sió csatorna.

1.212 Kis csatornaművel ellátott települések

Balatonföldvár

A századforduló idején fellendülő üdülőkultúra tette szükségessé a szennyvíz probléma megoldását. A 15 cm átmérőjű főgyűjtővel megépített csatornában összegyűjtött szennyvizet belvízárokba, halastóba emelték. A halállomány azonban majdnem teljesen elpusztult. Az 1930-as években átépítették a csatornahálózatot. A rossz altalaj és a csőanyag gyenge minősége következtében a csatorna összetöredezett és jó része teljesen használhatatlan lett. Ezért az 1950-es évek elején az egész hálózatot átépítették. Az új átemelő és tisztítómű is ekkor létesült és egy évtizeden keresztül ez volt a Balaton vidék egyetlen korszerű közműves tisztítóművé. A szennyvíztisztítás két fokozatban történik. Télen csak a mechanikailag tisztított szennyvízzel végzik a kb. 50 kát. hold felületű halastó feltöltését. A téli fagyok elmúltával indítják meg a csepegtető testes biológiai tisztítást. Eddig még nem teljesen tisztázott okok miatt a biológiai hártya a csepegtető testen nem minden időben alakult ki.

Jelenlegi lakoslétszám 1067 fő, a belterületi lakosság 33%-a van ellátva csatornahálózattal. A házi bekötések száma 90 db, csatornahálózat hosz- sza 5 km. A szennyvíz 1 db mellék és 1 fő átemelő teleppel kerül a tisztítótelepre. A csatornamű jelenlegi terhelése 700 ms/nap. Földváron ipari szennyvizet termelő vállalat, intézmény nincsen.

Csapadékcsatornája széttagolt, több helyen vezetik be a Balatonba 2 db átemelő segítségével. Az ossz zártszelvényű csatornahossz 300 m.

Egy szivatytútelep, a MOTEL térségében elhelyezett alagcsőhálózat vizét emeli át a Balatonba nagyobb esőzések idején. Az átemelőtelep jelenleg a MOTEL tulajdonában van.

Balatonfüred

Lakosságának száma 7572 fő, amelyből csatorna- hálózattal 1180 fő van ellátva jelenleg. A balatonfüredi kórház telepítésével kapcsolatban a század- forduló idején merült fel először a szennyvízelhelyezési probléma, de ekkor még csak házi szennyvízkezelést végeztek. Az 1920-as években építették az első közműves szennyvíztisztító telepet, valamint a csatornahálózat egy részét 1 db átemelővel. A tisztítás módja mechanikai+biológiai volt, befogadó a Balaton. A karbantartás hiánya és a közműbe jutó agresszív (szénsavas) víz miatt a mű tönkrement és a felszabadulás utáni időben már csak oldómedenceként működött. Ilyen körülmények között, figyelembevéve Balatonfüred központi üdülő és gyógyhelyi jellegét, 1958-ban már nagyon időszerűvé vált a szennyvíztisztító telep és elválasztó rendszerű közcsatornahálózat létesítése. A szennyvíztisztítás Kessener rendszerű biológiai eljárással történik, majd befogadó a Balaton. A házi bekötések száma: 79. A főgyűjtő hossza 5 km. A szennyvíz a Baricskai átemelő után gravitációsan jut a szennyvíztisztító telepre. A biológiai része a szennyvíztisztítás 1960-ban még nem működik. Jelenlegi szennyvízmennyiség 1300 m3/nap, mechanikailag tisztítva.

Füreden a hajógyárban és a szívkórházban keletkezik ipari szennyvíz. A hajógyárban 140 m3/nap vegyes szennyezettségű, a szívkórházban 70 m3/nap lúgos szenyeződésű víz, ehhez hozzájön még a hajógyár 60 és a szívkórház 210 m3/nap mennyiségű fekáliás szennyvize, összesen 480 m3/nap.

A hajógyár ülepítés után a Balatonba engedi a szennyvizet, a kórház ráköt a csatornahálózatra.

Balatonfüred rendelkezik külön csapadékvíz elvezető hálózattal, ez a kórház környékét, az üdülő központot szolgálja ki. Hossza 3,5 km, befogadója a Balaton.

Keszhely

A házi szennyvíz elvezetése a település fejlődése következtében központi problémává vált, amely napjainkban is fennáll. A Balaton menti egyetlen üdülőváros szennyvizei egyesített rendszerű csatornába jutnak el a Büdösárok nevű csapadékvíz csatornába, majd onnan a Balatonba.

1959-ben a MOTEL építése idején 5 km hosszú szennyvízgyűjtő csatornát fektettek le, valamint mechanikai tisztító berendezés készült. Az így tisztított szennyvíz átemelőn keresztül jut a Büdösárokba, majd a Keszthely városból jövő tisztítatlan szennyvizekkel együtt a Balatonba. Szennyvízelhelyezés szempontjából Keszthelyen a legtarthatatlanabb az állapot a Balaton térségében. A Büdösárok nem felel meg a szennyvízelvezetés követel207