Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
ményeinek, továbbá közületi strandok közvetlen közelében juttatja a szennyvizet a Balatonba. KÖJÁL adatok szerint a Büdösárok mentén többször is előfordultak bél- és májbetegségek. Az egészség- ügyi helyzetet nagy mértékben veszélyezteti a fentieken kívül az a tény is, hogy a kórház szennyvizei is a Büdösárokba jutnak. Keszthely 14 854 fő lakosú belterületi lakosainak száma 14 090 fő. Csatornahálózattal 34,7% van ellátva a belterületi lakossághoz viszonyítva, míg ivóvízellátásban 54,1 % részesül. A Büdösárok 4880 fő szennyvizét napi 600 m3 mennyiségben vezeti be a Balatonba. Az egyesített rendszerű csatorna hossza 7 km. A vágóhíd részére külön az 1950-es évek elején létesült egy kísérleti jellegű tisztítómű. Kétszintes ülepítőn át Kessener medencébe jut a szennyvíz, ezután kísérleti jelleggel csepegtető testet is építettek be, a szennyvíz utóülepítés és klórozás után jut a csapadékelvezető csatornába, majd azon keresztül a Balatonba. A tisztítómű térségében komposztozótelep létesítése szükséges, mert- az iszap hatástalanítás jelenleg nincs megoldva. A tisztítótelep elhelyezése kifogásolható, mert a húsfeldolgozó üzem közelében van. A szennyvíz- tisztító telep terhelése 160, kapacitása 200 mVnap. A Dunántúli Rostkitermelő V. 310 m3/nap meny- nyiségű ipari szennyvizét lápos nádban nyeleti el. Balatonfűzfő Jelenlegi lakosszáma 4039 fő, amelyből csatorna- hálózattal 1890 fő van ellátva. A fűzfői ipartelep fejlődése tette időszerűvé az 1930-as években a lakótelepi fekáliás szennyvizeknek az ipari szennyvíztől történő külön kezelését. A szennyvíztisztító berendezés oldómence, amelyen keresztül vezetve gracitációsan folyik a Balatonba. A házi bekötések száma 50 db, a csatornahálózatba elvileg csak mechanikailag tisztított fekáliás házi szennyvizet vezetnek be, azonban az ipartelepről kis mennyiségű hűtővíz is kerülhet bele. A főgyűjtő hossza 2 km, a végső szelvény a Balatonba való betorkolásnál 20 cm. A szennyvíztisztítás hatásfoka a túlterheltség és az előhigítás miatt igen alacsony, a terhelése 270 mVnap. Az ipari üzemek fekáliás szennyvizének mennyisége 450 m8/nap. A község határában három ipartelep van; a Nit- rokémiai ipartelep folyamatos üzemben különböző vegyipari terméket állít elő, a Medicolor Vegyitermékek Gyára festékanyagot és orvosság alapanyagokat, a Fűzfői Papírgyár kész cellulózéból, facsi- szolatból és hulladékpapírból író, csomagoló ás egyéb papírfajtákat állít elő. Az ipari szennyvizek mennyisége összesen 14 000 mVnap, ebből savas 5000, szerves anyaggal szennyezett 3200, kevésbé szennyezett víz 1700, hűtővíz 3200 m3/nap. stb. Az ipari szennyvizek tisztítására csak a Fűzfői Papírgyárnak van mechanikai tisztítóberendezése. A papírgyári szennyvizeket, amelyek mennyisége 3900 m3/nap, a többiektől elkülönítve a gyár területén kívül levő ülepítőkbe vezetik be. Innen a szennyvízárkon keresztül a többi szennyvizekkel együtt a királyszentistváni tározóba jut. A hűtővizek egyrészét a Balatonba torkoló kisebb vízfolyásba vezetik. A fűzfői üzemek szennyvíztisztítása nincs megoldva. A Veszprém-i Séd patakba tisztítatlanul bevezetett szennyvizek a Nádor és Malom-csatornák vizét erősen szennyezték és emiatt a Nádor-csatorna völgyében létesített 2640 kát. hold területű halastavak halállományának húsa élvezhetetlenné vált. Ezen kívül a szennyezett víz, a káros hatások miatt létesült a királyszentistváni tározó 170 000 m3 befogadóképességgel. Ez a rendszer kisebb hibától eltekintve 1961 márciusáig jól működött. A községben külön csapadékvízhálózat nincs. Hévíz A hévízi tó gyógyfürdőhelyi jellege szükségessé tette már az első világháború után a vízellátás közműves megoldását, majd a szennyvizek elvezetését is. Eleveniszapos tisztítás után jutott a szennyvíz az Öberek csatornába. Túlterhelés miatt azonban üzemi nehézségek álltak elő, s a szennyvíztisztítás nélkül jutott az Óberekbe. Jellemző az igen kedvezőtlen helyzetre, hogy a szennyvíztisztító telep kapacitása 150 m3/nap, terhelése pedig 400 m3/nap! így a tisztítási hatásfok nem kielégítő. 1959-ben a helyzet olyan súlyos volt, hogy a heves nyári zápor hatására az Óberek kiöntött, a hévízi tavat a szennyvízelöntés és az utána szükséges tisztítás miatt a közönség látogatásától kb. 2 hétig le kellett zárni. Ez a veszély jelenleg is fennáll. Keszthely után itt a legrosszabb az állapot a szennyvíz- kezelés szempontjából. Különálló tisztító berendezése van még a SZOT Szanatóriumnak, a Gyógyfürdő kórháznak, a Pa- latinusz szállónak, a Honvéd-gyógykórháznak. Ezek a tisztító berendezések is túlterheltek, rosszul működnek, megfelelő kezelésükről nem gondoskodnak. Egyéb szennyvíztisztító berendezések: Balatonalmádiban, Fonyódon, Lesenceistvándon van még lényegesebb szennyvíztisztító berendezés. Kisebb egyedi szennyvíztisztító berendezések száma 621 db, melyek főleg a Balaton mellett létesültek. Az összlakosság száma ezen a területen 188 226 fő. A főgyűjtő csatornahálózat hossza kb. 1,4 km. A csatornahálózattal ellátott lakosság az összlakossághoz viszonyítva 0,2%, amiből látható, hogy a csatornázás területén óriási lemaradás van. 1.22 A VIZEK TISZTASÄGÄNAK VÉDELME A MŰLTBAN ÉS JELENBEN A 3. sz. Balatonvidék TVK egység vízminőségi szempontból minősített és ismertetett folyói, továbbá az I. és II. kategóriájú természetes vizei a következők: Balaton, Zala, Hévíz—Páhoki csatorna, Tetves patak és a Sió. Az alábbi ismertetések és minősítések az oxigénháztartáshoz tartozó két főkomponens az O2 éi a BOÏ5 alapján történtek.
