Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

Míg az 1950-es évekig 9 településben volt köz­műves ivóvízmű, addig a településre kiterjedő csa­tornamű mindössze 2 település központja számára épült. Ezen kívül megemlíthető, hogy számos nagy üdülő, intézmény rendelkezett csatorna és tisztító­művel. A közműves ivóvízellátás mellett megfelelő szer­vező erő hiányában rendszeressé váltak és gomba módra szaporodtak a házi szennyvízelhelyező mű­vek. Az 1960-as év folyamán a Vízügyi Tervező Iroda számba vette a 15 fő terhelés feletti haszná­latban lévő házi szennyvízelhelyező műveket. A művek összes beruházási értéke többszáz millió forintot tesz ki. Mindamellett a művek kedvezőtlen kialakítása, a rossz talaj adottság és a rossz üze­melés miatt zömmel elfogadhatatlanul és igen ma­gas fajlagos költségek mellett üzemelnek. A rosszul működő házi berendezéseknél a kiala­kult kellemetlen helyzetet jelentős módon enyhí­tette a szippantókocsikkal való időszakos vágj’ rendszeres szennyvízeltávolítás. Sajnos úgy látszik, hogy a jelentős hitelbefek­tetések ellenére a kérdés megoldása igen vonta­tottan halad. Kétségtelen, hogy a csatornázási ki­viteli munkákat az igen rossz altalaj, a magas ta­lajvíz rendkívüli módon megnehezíti és költségessé teszi. A szennyvízművek túlterhelése és az a tény, hogy ezek a túlterhelések időszakosan jelentkeznek (nyári csúcsidény), népgazdasági szempontból nem indokolják ezekre a méretekre a szennyvízművek kiépítését, ugyanakkor a Balaton vizének tisztán­tartása érdekében a teljes biológiai tisztítást min­den körülmények között meg kell követelni. Fon­tos az is, hogy a tisztítási eljárás során a szenny­vízben lévő tápanyag értékét biztosítsuk a mező- gazdaság, halgazdaság és a helyi parkok részére. A 3. sz. Balaton vidék területre 1 város, 157 köz­ség esik, lakóslétszám az 1960 évi népszámlálás adatai alapján 231 074 fő. Az összlakosság 5,7%-a, 13120 fő él csatornahálózattal ellátott területen. Levezetett összes szennyvízmennyiség 5400 m3/nap, ebből 800 m3/nap ipari eredetű. A csatornaháló­zatokon levezetett szennyvizeknek 88%-a kerül ki- sebb-nagyobb mértékű tisztítás alá. A szennyvíztisztító berendezések nagyrésze azon­ban nem üzemel megfelelő tisztítási hatásfokkal. A csaotmahálózatok összes hossza (az üzemi lakó­telepekével együtt) 39,2 km, melyből 31,9 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna. A területen 792 db szennyvíztisztító kisberende­zés található, melyek 1060 m3/nap házi szennyvi­zet kezelnek. A kisberendezések túlnyomó része azonban elavult, kezelésük gondatlan vágj'' egyál­talán nem történik, tisztítási hatásfokuk igen cse­kély. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása 0.19 m’/s: ennek a mennyiségnek 78%-a ipari és fe- káliás szennyeződésű. a többi szennyezetten (hűtő­vizek, stb). Az összes vízkibocsátás 28%-a ipari szennyvíztisztító berendezésekben kerül részleges ill. teljes tisztításra, 5%-át kommunális hálózatba vezetik be, 67%-a pedig közvetlenül a befogadóba kerül. Az ipari és fekáliás szennyeződésű vízkibo­csátásból 0,8 m’/s (7250 m’/nap) jut a befogadókba minden tisztítás nélkül. A keletkező káros ipari szennyvizek (mérgező, cián, fenol, kátrány, lúg, sav, olaj és magas szer­vesanyag tartalmú, stb.) mennyisége 9000 m’/nap, ennek azonban mindössze 37%-át hatástalanítják, a többi maradéktalanul fejti ki romboló hatását a befogadókban. Városjogú település 1 db van, Keszthely. Lako­sainak száma 9832 fő, belterületi lakősszám 9755 fő, maximális üdülőlétszám kb. 35—40 000 fő. Csa­tornahálózattal a belterületi lakosság 35%-a van ellátva. A város területén egyesített rendszerű csa tornahálózatot találunk, amelyben még a közép­korban lefedett Büdös árok a főgyűjtő csatorna. Erre köt még rá több, újaban épített csapadék­víz-csatorna, amelyekbe bekötötték a szennyvize­ket. A szennyvíz számottevő tisztítás nélkül (eset­leg részleges ülepítés után) közvetlenül a Balaton­ba megy. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fent em­lített vízfolyás a város legjoban beépített központi részén folyik keresztül. Községi központos csatornahálózat 6 községben van, ez 8240 főt szolgál ki. A települések szalag jellege miatt 7 db helyi átemelőre van szükség. A csatornahálózatot Siófokon 3 nagyobb üzem szennyezi ipari szennyvízzel, míg Balatonfüreden csak a Szívkórház enged bele erősebb lúgos vizet. Közvetve, vagy közvetlenül a Balatonba vezetik a tisztított szennyvizet, kivéve Siófokot, ahol a Sió csatorna vezeti azt el. önálló csapadékvíz elvezető hálózat Siófokon. Balatonföldváron, Balatonfüreden van. összes hosz- sza 7,3 km. befogadójuk a Balaton. Ipari üzem 4 településben van, ahol káros szennyvizek is jelentkeznek. Ezek Balatonfűzfő, Keszthely (város), Siófok, és Balatonfüred. Az ösz- szes termelt szennyvíz 16 200 m3/nap; ebből szeny- nyezett 12 640 m’/nap, hűtővíz, nem szennyezett víz 1800 m3/nap. A különböző főbb szennyeződé­sek: savas 5440, szerves anyagú 3200, zsíros 320, lúgos 70, stb. Az ipari szennyvizet ülepítés után a Bakonyi Sédbe vezetik, onnan a Királyszent- istván-i tározóba kerül. A tározás csak szükség megoldásnak tekinthető, végleges megoldást csak a szennyvizek teljes tisztítása ad. A gyártelepeken összesen 750 m3/nap fekáliás szennyvíz keletkezik, ezt ülepítés után a Balatonba vezetik. Fűzfő gyártelepen létesült egy 1500 fős lakó­telep, napi 250 m3 fekáliás szennyvíztermeléssel külön szennyvíztisztító berendezése van, befogadó­ja a Balaton. 1.211 Központi csatornaművel ellátott települések Siófok A községnek üdülőhelyi fejlődése már a század- forduló elején felvetette a csatornázás, szennyvíz- kezelés problémáját. Ebben az időben igen kezdet­legesen, egyszerű iszapfogóval oldották meg a kér­dést. Az 1920-as évek végén építették meg az első bio­206-

Next

/
Thumbnails
Contents