Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Míg az 1950-es évekig 9 településben volt közműves ivóvízmű, addig a településre kiterjedő csatornamű mindössze 2 település központja számára épült. Ezen kívül megemlíthető, hogy számos nagy üdülő, intézmény rendelkezett csatorna és tisztítóművel. A közműves ivóvízellátás mellett megfelelő szervező erő hiányában rendszeressé váltak és gomba módra szaporodtak a házi szennyvízelhelyező művek. Az 1960-as év folyamán a Vízügyi Tervező Iroda számba vette a 15 fő terhelés feletti használatban lévő házi szennyvízelhelyező műveket. A művek összes beruházási értéke többszáz millió forintot tesz ki. Mindamellett a művek kedvezőtlen kialakítása, a rossz talaj adottság és a rossz üzemelés miatt zömmel elfogadhatatlanul és igen magas fajlagos költségek mellett üzemelnek. A rosszul működő házi berendezéseknél a kialakult kellemetlen helyzetet jelentős módon enyhítette a szippantókocsikkal való időszakos vágj’ rendszeres szennyvízeltávolítás. Sajnos úgy látszik, hogy a jelentős hitelbefektetések ellenére a kérdés megoldása igen vontatottan halad. Kétségtelen, hogy a csatornázási kiviteli munkákat az igen rossz altalaj, a magas talajvíz rendkívüli módon megnehezíti és költségessé teszi. A szennyvízművek túlterhelése és az a tény, hogy ezek a túlterhelések időszakosan jelentkeznek (nyári csúcsidény), népgazdasági szempontból nem indokolják ezekre a méretekre a szennyvízművek kiépítését, ugyanakkor a Balaton vizének tisztántartása érdekében a teljes biológiai tisztítást minden körülmények között meg kell követelni. Fontos az is, hogy a tisztítási eljárás során a szennyvízben lévő tápanyag értékét biztosítsuk a mező- gazdaság, halgazdaság és a helyi parkok részére. A 3. sz. Balaton vidék területre 1 város, 157 község esik, lakóslétszám az 1960 évi népszámlálás adatai alapján 231 074 fő. Az összlakosság 5,7%-a, 13120 fő él csatornahálózattal ellátott területen. Levezetett összes szennyvízmennyiség 5400 m3/nap, ebből 800 m3/nap ipari eredetű. A csatornahálózatokon levezetett szennyvizeknek 88%-a kerül ki- sebb-nagyobb mértékű tisztítás alá. A szennyvíztisztító berendezések nagyrésze azonban nem üzemel megfelelő tisztítási hatásfokkal. A csaotmahálózatok összes hossza (az üzemi lakótelepekével együtt) 39,2 km, melyből 31,9 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna. A területen 792 db szennyvíztisztító kisberendezés található, melyek 1060 m3/nap házi szennyvizet kezelnek. A kisberendezések túlnyomó része azonban elavult, kezelésük gondatlan vágj'' egyáltalán nem történik, tisztítási hatásfokuk igen csekély. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása 0.19 m’/s: ennek a mennyiségnek 78%-a ipari és fe- káliás szennyeződésű. a többi szennyezetten (hűtővizek, stb). Az összes vízkibocsátás 28%-a ipari szennyvíztisztító berendezésekben kerül részleges ill. teljes tisztításra, 5%-át kommunális hálózatba vezetik be, 67%-a pedig közvetlenül a befogadóba kerül. Az ipari és fekáliás szennyeződésű vízkibocsátásból 0,8 m’/s (7250 m’/nap) jut a befogadókba minden tisztítás nélkül. A keletkező káros ipari szennyvizek (mérgező, cián, fenol, kátrány, lúg, sav, olaj és magas szervesanyag tartalmú, stb.) mennyisége 9000 m’/nap, ennek azonban mindössze 37%-át hatástalanítják, a többi maradéktalanul fejti ki romboló hatását a befogadókban. Városjogú település 1 db van, Keszthely. Lakosainak száma 9832 fő, belterületi lakősszám 9755 fő, maximális üdülőlétszám kb. 35—40 000 fő. Csatornahálózattal a belterületi lakosság 35%-a van ellátva. A város területén egyesített rendszerű csa tornahálózatot találunk, amelyben még a középkorban lefedett Büdös árok a főgyűjtő csatorna. Erre köt még rá több, újaban épített csapadékvíz-csatorna, amelyekbe bekötötték a szennyvizeket. A szennyvíz számottevő tisztítás nélkül (esetleg részleges ülepítés után) közvetlenül a Balatonba megy. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fent említett vízfolyás a város legjoban beépített központi részén folyik keresztül. Községi központos csatornahálózat 6 községben van, ez 8240 főt szolgál ki. A települések szalag jellege miatt 7 db helyi átemelőre van szükség. A csatornahálózatot Siófokon 3 nagyobb üzem szennyezi ipari szennyvízzel, míg Balatonfüreden csak a Szívkórház enged bele erősebb lúgos vizet. Közvetve, vagy közvetlenül a Balatonba vezetik a tisztított szennyvizet, kivéve Siófokot, ahol a Sió csatorna vezeti azt el. önálló csapadékvíz elvezető hálózat Siófokon. Balatonföldváron, Balatonfüreden van. összes hosz- sza 7,3 km. befogadójuk a Balaton. Ipari üzem 4 településben van, ahol káros szennyvizek is jelentkeznek. Ezek Balatonfűzfő, Keszthely (város), Siófok, és Balatonfüred. Az ösz- szes termelt szennyvíz 16 200 m3/nap; ebből szeny- nyezett 12 640 m’/nap, hűtővíz, nem szennyezett víz 1800 m3/nap. A különböző főbb szennyeződések: savas 5440, szerves anyagú 3200, zsíros 320, lúgos 70, stb. Az ipari szennyvizet ülepítés után a Bakonyi Sédbe vezetik, onnan a Királyszent- istván-i tározóba kerül. A tározás csak szükség megoldásnak tekinthető, végleges megoldást csak a szennyvizek teljes tisztítása ad. A gyártelepeken összesen 750 m3/nap fekáliás szennyvíz keletkezik, ezt ülepítés után a Balatonba vezetik. Fűzfő gyártelepen létesült egy 1500 fős lakótelep, napi 250 m3 fekáliás szennyvíztermeléssel külön szennyvíztisztító berendezése van, befogadója a Balaton. 1.211 Központi csatornaművel ellátott települések Siófok A községnek üdülőhelyi fejlődése már a század- forduló elején felvetette a csatornázás, szennyvíz- kezelés problémáját. Ebben az időben igen kezdetlegesen, egyszerű iszapfogóval oldották meg a kérdést. Az 1920-as évek végén építették meg az első bio206-
