Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

és szociális szintjének emelkedése következtében a víz iránti igény megnövekedett, a kapcsolatok még szorasabbá váltak. Ez a vízgazdálkodás tervszerűségének szükségességét az országos és regionális távlati tervek készítésének fontosságát helyezte előtérbe.

Ilyen tervek készítéséhez elegendő alappal rendelkezünk. Ismeretesek a népgazdaság általános fejlődésének irányvonalai, számbavehetők — legalábbis közelítőleg — az ipar, a mezőgazdaság, a lakosság részéről jelentkező vízigények és ezek változása s mindez összevethető a természeti, éghajlati, domborzati sajátosságokkal, a vízkészletekkel.

A vízgazdálkodás fogalomkörén belül a következő feladatok kerülnek megoldásra:

Vízkészletgazdálkodás:

Feltárás, tanulmány,

Mennyiségi vízkészletgazdálkodás,

Minőségi vízkészletgadálkodás,

Biológiai vízkészletgazdálkodás,

Víztisztítás,

Mechanikai, kémiai vízjavítás.

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás:

Hidrometria, hidrológia, hidraulika, meteorológia, Geohidrológia,

Laboratórium,

Gazdaságosság.

Vízjogi, államigazgatási, felügyeleti tevékenység:

Vízjogi engedélyezés,

Vízgazdálkodási törvény alkalmazása.

Ipari-, ivóvízellátás,

Csatornázás, szennyvízkezelés.

Ásvány-, gyógy-, és hévizek:

Üdülés-, sport, fürdő.

Tározás, tározógazdálkodás:

Síkvidéki, dombvidéki tározás.

V ízer őhasznosítás,

Árvízmentesítés,

Folyószabályozás,

Viziutak létesítése,

Viziút-kitűzés.

Vízrendezés:

Belvízrendezés,

Lecsapolás,

Kisvízfolyások rendezése,

Vízmosások, talajerózió,

Területrendezés,

Vízgyűjtők komplex rendezése.

Mezőgazdasági jellegű vízhasznosítási munkák, Öntözés, szennyvízöntözés,

Halastógazdálkodás.

Egyéb mezőgazdasági vízhasznosítás (nád-fűz termelés, mezőgazdasági nagyüzemek vízellátása). Agroökonómia,

Népgazdasági tervezés.

Kivitel:

Építés,

Üzem.

A felsorolás a vízgazdálkodás fogalmát kiterjedten és komplex módon értelmezi: az alapvető jelenségek tanulmányozásától kezdve egészen a céltudatos kivitelig.

z. a balatonvidEk vízgazdAlkodAsAnak KIALAKULÁSA

Területegység elnevezése félreérthetetlenül elárulja, hogy központja: a Balaton. A 3. sz. Balaton- vidék Területi Vízgazdálkodási Keretterv a Balatont és vízgyűjtő területét foglalja magában, kivéve mégis a Zala vízgyűjtőjének nagyobb részét. Mind éghajlati, mind domborzati, mind vízrajzi szempontból változatos vidék. A Balatontól északra a Balaton-felvidék terül el, 200—300 m-es, részben erdővel borított dombjaival. A déil part túlnyomóan sík. Ez ősi állapotában vízállásos, zsombékos, mocsaras terület volt, amely a lecsapolások, illetve a Balaton vízszintjének szabályozásával mentesült a kisebb-nagyobb mértékben állandóan fennálló vízborítás alól. Különösen vonatkozik ez a tó keleti részén a Bozót, a déli és délnyugati alsó részén a Nagyberek és Kisbalaton elnevezésű területekre.

A TVK területe közigazgatásilag Veszprém, Zala és Somogy megyék egy-egy részére terjed ki. Egyetlen folyója a Zala, de jelentős a kisvízfolyások és patakok száma, melyek részben a Balaton-felvidék- ről, részben pedig a Somogyi dombvidékről hozzák a vizet a Balatonba.

A terület kiemelkedő népgazdasági jelentőségét a Balaton üdülési és idegenforgalmi lehetősége adja meg, emellett azonban jelentős az északi oldal szőlő- és gyümölcstermelése, s a déli oldal belterjesség felé haladó mezőgazdasági. S itt külön említést érdemel, hogy a régi Balaton-Nagybereki Társulat helyén alakult meg az ország egyik legnagyobb állami gazdasága, a Nagybereki Állami Gazdaság, mintegy 10 ha területen.

A Badacsony-környéki vulkanikus hegyvidék adja az ország egyik legjobb bazaltkövét.

A felszabadulás óta bekövetkezett társadalmi fejlődés a Balatonnak, mint üdülési lehetőségnek kihasználásával kapcsolatban létesített szorosabb kapcsolatot a vízgazdálkodással. A Balatonon ma a SZOT üdülőinek egész sorában a dolgozók ezrei üdülhetnek. E mellett a nagyobb vállalatok, sőt újabban a termelőszövetkezetek is üdülőket építenek vagy vásárolnak a Balaton mellett.

A Balaton vízszintjének biztosítása, a partszabályozás, az egészségtelen mocsarak lecsapolása, a fürdőtelepeknek jó ivóvízzel való ellátása, a hajózás,

22