Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

javasoljuk. (A zárójelben feltüntetett római szá­mok a 2.21 fejezetben alkalmazott körzetbeosztást jelentik.) Marcali és Tapolca községek központi vízmüvei­nek folyamatos kiépítését javasoljuk. A törpevízművek közül a megyei tanácsok ha­tározatai alapján az 1960—70-es tervidőszakban az alábbi községeket kell ellátni törpevízművel: Ba- latonkeresztúr, Balatonkiliti, Balatonberény, Bala- tonmária, Buzsák, Lengyeltóti, Mesztegnyő, Nagy­bajom, Öreglak, Somogyvár, Ordacsehi és Somogy- szentpál. A fennmaradó községeket 1980-ig foko­zatosan, egyenletes ütemben javasoljuk kiépíteni. A közkutas vízellátásban felsorolt községek kö­zül legsürgősebben Lesenctomaj, Csajág és Füle községek vízellátását kell megoldani, míg a több: község közkútjait a tervidőszak végéig arányos ütemben kell kiépíteni a jelenlegi ellátottság alap­ján. A törpevízmű jellegű vízellátást a rendelke­zésre álló keret, valamint a sürgősség alapján ja­vasoljuk rangsorolni. 2.32 az ipari vízellátás megoldásának SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az ipari üzemek közül a fűzfői üzemek, valamint a diszelí kőbánya bővítését az 1960—70-es tervidő­szakban javasoljuk végrehajtani, míg a Nagybajo­mi Ecetgyárat 1970 és 1980 évek között célszerű felépíteni. A közműről ellátandó üzemek megvaló­sítási sorrendjét az illető közművek kiépítési üte­mezésével egybehangolva kell megállapítani. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb víz­gazdálkodási feladatokat, megteremti a lehetősé­gét és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatok­nak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati ter­veik kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivó- és ipari vízellátás terén végrehajtandó legsürgő­sebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sse. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált ada­tok álltak rendelkezésre, az ország közmű-ellátott­ságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek vízellátó berendezéseinek feltárásában, továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adatai­ban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindig az ipari víznormák és az al­kalmazott gyártási technológiák egybevetése alap­ján állapítottuk meg áz ipari üzemek hiányosan kidolgozott vízgazdálkodásának reális adatait. A kommunális vízellátás 20 éves fejlesztési ter­vének alapja az Országos- Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra ÍJ ,3 millió főre irányozza elő. A Keretterv cél­kitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Or­szágos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság 1962 januárjában megadott fejlesztési irány el veinek, továbbá a különböző tervező válla­latok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyköz­ség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellá­tásának megoldására egyedi terv készül, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellá­tására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű ipari üzemek jel­lemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ezen utóbbiaknál termé­szetesen a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlítható­ság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségévéi történt. Nem lehetett ugyanis figyelembevenni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez a megadott költsé­gekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekint­hetők mereven meghatározott számoknak. A tény­leges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró képességé­hez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezők­ben a Keretterv adatait folyamatosan helyesbíteni és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomí­tani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése ér­dekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhe­tetlen. Ennek érdekében további hidrológiai, hid­rogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell elvégezni, különös tekintettel a felszínalatti vízkészletek pon­tos megállapítására. Feltétlenül szükséges mind az üzemeltetés, kar­bantartás, mind pedig a fejlesztés szempontjából, hogy meglévő vízmüveinkről, azok csőhálózatáról, műtárgyairól, szerelvényeiről pontos feltárások, adatok álljanak rendelkezésre. Ezt a visszamenőleg 200

Next

/
Thumbnails
Contents