Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
javasoljuk. (A zárójelben feltüntetett római számok a 2.21 fejezetben alkalmazott körzetbeosztást jelentik.) Marcali és Tapolca községek központi vízmüveinek folyamatos kiépítését javasoljuk. A törpevízművek közül a megyei tanácsok határozatai alapján az 1960—70-es tervidőszakban az alábbi községeket kell ellátni törpevízművel: Ba- latonkeresztúr, Balatonkiliti, Balatonberény, Bala- tonmária, Buzsák, Lengyeltóti, Mesztegnyő, Nagybajom, Öreglak, Somogyvár, Ordacsehi és Somogy- szentpál. A fennmaradó községeket 1980-ig fokozatosan, egyenletes ütemben javasoljuk kiépíteni. A közkutas vízellátásban felsorolt községek közül legsürgősebben Lesenctomaj, Csajág és Füle községek vízellátását kell megoldani, míg a több: község közkútjait a tervidőszak végéig arányos ütemben kell kiépíteni a jelenlegi ellátottság alapján. A törpevízmű jellegű vízellátást a rendelkezésre álló keret, valamint a sürgősség alapján javasoljuk rangsorolni. 2.32 az ipari vízellátás megoldásának SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az ipari üzemek közül a fűzfői üzemek, valamint a diszelí kőbánya bővítését az 1960—70-es tervidőszakban javasoljuk végrehajtani, míg a Nagybajomi Ecetgyárat 1970 és 1980 évek között célszerű felépíteni. A közműről ellátandó üzemek megvalósítási sorrendjét az illető közművek kiépítési ütemezésével egybehangolva kell megállapítani. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat, megteremti a lehetőségét és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivó- és ipari vízellátás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sse. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre, az ország közmű-ellátottságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek vízellátó berendezéseinek feltárásában, továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adataiban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindig az ipari víznormák és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapítottuk meg áz ipari üzemek hiányosan kidolgozott vízgazdálkodásának reális adatait. A kommunális vízellátás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos- Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra ÍJ ,3 millió főre irányozza elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962 januárjában megadott fejlesztési irány el veinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásának megoldására egyedi terv készül, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellátására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű ipari üzemek jellemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ezen utóbbiaknál természetesen a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlíthatóság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségévéi történt. Nem lehetett ugyanis figyelembevenni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró képességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezőkben a Keretterv adatait folyamatosan helyesbíteni és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomítani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése érdekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhetetlen. Ennek érdekében további hidrológiai, hidrogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell elvégezni, különös tekintettel a felszínalatti vízkészletek pontos megállapítására. Feltétlenül szükséges mind az üzemeltetés, karbantartás, mind pedig a fejlesztés szempontjából, hogy meglévő vízmüveinkről, azok csőhálózatáról, műtárgyairól, szerelvényeiről pontos feltárások, adatok álljanak rendelkezésre. Ezt a visszamenőleg 200
