Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
elvégzendő feladatot elsősorban a községi és törpe - vízműveknél kell pótlólag végrehajtani, ahol ezen adatok nagyrészt hiányzanak. A törpe és kisvízműveinknél jelenleg gyakran tapasztalható üzemeltetési nehézségek és hibák kiküszöbölése érdekében megyei szinten megfelelő számú és szaktudású szakemberrel rendelkező váU lalatokat kell létrehozni, melyek a körzetükbe tartozó vízművek üzemeltetésében irányító és ellenőrző szerepet töltenek be. Hasonló jelleggel megyei közműépítő és karbantartó vállalatok szervezése is szükséges. A vízművek higiénikus, üzembiztos és gazdaságos üzemeltetése érdekében a jövőben megfelelő számú és szaktudású kezelő és karbantartó szakkáderek kiképzése elengedhetetlen. A törpevízművek száma a jövőben rohamosan növekszik. E vízművek gazdaságos és olcsó beruházása érdekében a leggyakrabban előforduló víztermelő és vízkezelő gépi berendezéseket olcsó és korszerű típusgyártmányokként kell forgalomba- hozni. Hasonlóképpen tipizálni, illetve szabványosítani kell a leggyakrabban előforduló műtárgyakat is (kútaknák, szivattyú és nyomásfokozó gépházak, mély- és magasszintű tárolómedencék, víztornyok stb.). Biztosítani kell a jól bevált hidrog- lóbuszok bizonyos korszerűsítés utáni újabb űrméretekben történő nagymennyiségű gyártását. A jövőben jelentősen megemelkedő csőigény kielégítése érdekében fejleszteni kell a hazai csőgyárak gyártási kapacitását mind mennyiségi, mind minőségi vonalon, elsősorban az azbesztcement csőgyártás területén. Ugyanez vonatkozik a szerelvények gyártására is. A külföldön jól bevált műanyagcsövek gyártására hazai üzemeinknek is be kell a jövőben rendezkedniük. A központi vízművek, továbbá egyes törpevízműveknél törekedni kell a jövőben a teljes, vágj' részleges automatizálás biztosítására. Az ehhez szükséges műszerek és berendezések gyártására a műszeriparnak fel kell készülnie. A vízpazarlás elkerülésére, továbbá a termelt és kiszolgált víz felhasználásának ellenőrzésére a vízműveket kellőszámú és megfelelő minőségű vízmérőberendezésekkel kell felszerelni. A vízművek jelenlegi vízmérő-ellátottsága igen alacsony. Az elmaradottságot csak jelentékeny mennyiségű vízmérőberendezés forgalombahozatalával és beépítésével lehet megszüntetni. Az ipari üzemek vízfogyasztásának állandó ellenőrzése céljából meg kell szervezni az üzemek rendszeres — mérési adatokon alapuló — bejelentési kötelezettségét. A jelentősebb üzemekben lehetőleg mérnöki képesítéssel rendelkező szakembereket kell megbízni az üzemek vízgazdálkodási kérdéseinek kézbentartásával, akik az üzemen belüli tervszerű és gazdaságos vízfelhasználást ellenőrizni és biztosítani tudják. A techonlógiai fegyelmet ki kell terjeszteni az üzemek vízgadálkodá- sára is. Valamennyi ipari tárcánál megfelelő számú és képzettségű vízügyi szakembert kell alkalmazni a vízgazdálkodási kérdések intézésére. Áz ivóvízmúvekhez hasonlóan az ipari vízműveknél is szükséges, hogy a meglévő berendezésekről, műtárgyakról, pontos feltérképezés álljon rendelkezésre, melyet a fejlesztés, bővítés során kialakult állapotnak megfelelően olyamatosan ki kell egészíteni. A vízszegény területre telepített üzemekben fokozott mértékben kell a víztakarékosságot ellenőrizni és biztosítani. Ennek érdekében a jövőben felül kell vizsgálni az üzemek belső vízháztartását, s ahol arra mód van, be kell veztni, illetve bővíteni kell a vízvisszaforgatást. Üzemeinkben tehát — indokolt esetben — a visszaforgatás mértékét az üzemek sajátosságának, technológiájának figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy azok jövőbeni vízháztartását a magas vízgazdálkodási hatásfok jellemezze. A nyersvízigények részbeni, vagy teljes kielégítésénél a jövőben figyelembe kell venni az üzemek tisztított szennyvizeinek ismételt felhasználását is. Egymáshoz közel települő új üzemek vízellátásánál a lehetőségekhez képest biztosítani kell részint az egy, közös ipari vízműről történő vízellátást, részben a sorozatos, illetve az ismételt vízfelhasználást. Az ivóvízművek tehermentesítése, továbbá a lakosság vízellátásának megjavítása érdekében mennyiségi és minőségi szempontból felül kell vizsgálni azon üzemek vízgazdálkodását, melyek víz- beszerzési nehézségekkel, valamint gyakori vízhiánnyal küzdő ivóvízművektől vásárolják ipari vizüket. Indokolt esetben kötelezhetők legyenek az üzemek arra, hogy nyers minőségű igényüket a továbbiakban ne a vízműtől, hanem saját vízbeszerzéseiktől (felszíni víz, talajvíz, stb.) szerezzék be. Az ipari vízellátás gazdaságos tervezése, továbbá a meglévő üzemek vízgazdálkodásának ellenőrzése kellően megalapozott, megbízható ipari víznormák nélkül elképzelhetetlen. A jövő sürgős feladata, hogy mind a hatósági szervek, mind a tervező mérnökök igényeinek megfelelő ipari víznormagyűjtemény állíttassék össze, mely megfelelő adatokat nyújt — a különböző technológiai módszerek fi- gyelembevételével — az egyes üzemtípusok minőségi és mennyiségi vízgazdálkodására vonatkozóan. Gondoskodni kell arról, hogy az ivó- és ipari vízellátás területén megoldásra váró témák és problémák bekerüljenek a tudományos intézetek kutatásai terveibe. Végezetül a jövőben a fejlődésnek és a szervezésnek oda kell irányulnia, hogy a vízügyi igazgatóságok a területükön, a többi vízgazdálkodási ághoz hasonlóan az ivó- és ipari vízellátásnak is irányítói legyenek. Ehhez a vízügyi igazgatóságoknak kommunális és ipari vízgazdálkodás területén jártas szakemberekre van szükségük, akik egjrrészt csak a vízgazdálkodási szempontból jól megoldott tervek kivitelezését engedélyezik, másrészt valamennyi vízellátási kérdésben a hatósági irányító és ellenőrző tevékenységet látják el. 26 3 TVK 201
