Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
2.214 Közkutas vízellátás A vízellátás színvonalának emelkedése következtében a tervidőszak végén mindössze 48 községben kerül sor fúrt közkutas vízellátásra, melynek keretében 26 547 fő ellátása biztosítható. E szám az érintett községek belterületi lakosságának 100%-át, a TVK összlakosságának pedig 10%-át jelenti. A jövőbeni szükséges fúrt közkutak száma 70-re becsülhető, melynek 90°/o-a új, 10%-a pedig meglévő létesítmény. Ásott közkutakat — a velük kapcsolatban szerzett kedvezőtlen tapasztalatok miatt — nem terveztünk. A közkutak napi igénybevétele 50/1/fő fejadagot feltételezve 1330 m3. Az állatállomány vízellátására a jelenleg meglévő ásott magán- és közkutak továbbra is felhasználhatók. A közkutas vízellátás fejlesztésével kapcsolatos beruházások költsége 19,5 millió forintra becsülhető. 2.215 Törpevízmű jellegű vízellátás Azokban a községekben, ahol a kedvezőtlen hid- roögeológiai adottságok nem teszik lehetővé fúrt közkutak létesítését, illetve ahol a rétegvasasság következtében nem gazdaságos egyedi fúrt közkutakat telepíteni (a magas vastalanítási költségek miatt), ott a vízellátást ún. törpevízmű jellegű berendezésekkel javasoljuk megoldani. Törpevízmű jellegű vízellátással a 20 éves tervidőszak végén 40 településben mintegy 17 000 főt tervezünk ellátni, ami a TVK perspektivikus lakosságának 6%-át jelenti. 2.22 az ipari vízellátás keretterve A Balatonvidék jövőbeni fokozott üdülési, gyógyászati és idegenforgalmi funkcióját tekintetbe véve, az iparfejlesztés a területre oly jellegű üzemek telepítését irányozta elő, melyek egyrészt nem hatnak ki károsan a szállodák, üdülők, szanatóriumok, campingek lakóira, másrészt viszont le tudják kötni a Balaton menti településekben folyamatosan felszabaduló munkaerőket. Ennek megfelelően a fűzfői üzemek kisebb mérvű bővítésén felül mintegy 5—6 db új — könnyű- és gépipari — üzem létesítésével számolhatunk a partmenti településekben, továbbá a diszeli kőbánya bővítésével, valamint 1 db új ecetgyárral Nagybajomban. A tervidőszak végére az üzemek frissvízigénye 29 800 m3-re nő, melyből az ipari vízművek 26 700 m3-t, az ivóvízművek pedig 3100 m3-t biztosítanak. Az ipari vízbeszerzés zömét (kb. 90%) balatoni vízkivétel fogja szolgáltatni. Az üzemek napi vízforgalma a forgatott vízmennyiséggel együtt 40 100 m3, ebből 38 800 m3 üzemi (30%-ban hűtési), 1300 m3 pedig szociális célokat szolgál. Az iparfejlesztés beruházási költsége 27 millió forint. A következőkben az ipari üzemek főbb perspektivikus vízgazdálkodási adatait ismertetjük, településenkénti rövid összefoglalásban. Keszthely új könnyűipari üzemének perspektivikus vízigénye a meglévő üzemek igényével együtt 1500 m3, melyből 500 m3-t a Balaton, 1000 m8-t az ivóvízmű biztosít. Vízforgatás nem várható. A termelt vízből 1400 m3 üzemi, 100 m3 szociális célokat fog szolgálni. Siófok két új könnyűipari üzemének, továbbá a meglévő üzemek együttes perspektivikus vízigénye 1900 m3, melyből 600 m3-t a Balatonból, 100 m3-t fúrt kutakból, 1200 m3-t pedig a vízműről fognak az üzemek beszerezni. A 2 új kisfogyasz- tású üzemet közvetlenül a vízműre kell kapcsolni. A beszerzett vízből 1800 m3 üzemi, 100 m3 pedig szociális célokat szolgál. Tapolca 3 db új, valamint meglévő üzemeinek együttes jövőbeni vízigénye 1300 m3, melyből 700 m3-t mélyfúrású kutak, 600 m3-t pedig az ivóvíz- mű biztosít. A kisfogyasztású új üzemeket közvetlenül a közmű hálózatára kell csatlakoztatni. A napi vízfelhasználás forgatással együtt 1500 m3, melyből 1300 m3 üzemi (30%-ban hűtési) 200 m2 pedig szociális célokat szolgál. Balatonfüredi-re számottevő iparfejlesztés nincs előirányozva, csupán a Hajógyár kismérvű bővítésével kell számolnunk. A perspektivikus napi ipari vízigény 700 m5, melyből 300 ms a Balatonból nyert víz, 100 m3-t mélyfúrású kutak, 300 m3-t pedig a központi vízmű fog kielégíteni. A beszerzett vízből 600 m3 üzemi (30%-ban hűtési), 100 m3 szociális célokat szolgál. Fűzfő. A 3 ipartelep bővítése során összesen mintegy 800 m3 többletvízigénnyel kell számolnunk. A tervidőszak végére tehát a 3 üzem együttes vízigénye 23 700 m3-re emelkedik, melyből 22 100 m3-t a Balatonból, 1600 m3-t pedig a meglévő fúrt kutakból kell kielégíteni. A fejlesztés során a jelenlegi — 14 300 m3 kapacitású — felszíni vízmüvet kell bővíteni, a kútvízmű a megemelt igényt újabb kutak létesítése nélkül is biztosítani fogja. A 3 üzem együttes napi vízforgalma — a 10 000 m3 forgatott vízmennyiséggel együtt — 33 700 m3, melyből 33 000 m3 üzemi (35%-ban hűtési) célokat, 700 m3 pedig szociális célokat szolgál. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Balatoni Regionális Vízművel kapcsolatban 1965-ig elsősorban a tihanyi részt (V/3), másrészt Alsóörs környékét (V/l) kell kiépíteni. Folyamatosan kell megoldani Siófok környékének vízellátását úgy, hogy az a tervidőszak végére egyenletes ütemben befejezést nyerjen. 1960—1970-ig kell megkezdeni és befejezni Balatonlelle (II), Fonyód (III), Csopak—Füred (V/2), Badacsony—Révfülöp (VI), Keszthely (VII), Hévíz (VIII) térségéhez tartozó települések regionális vízellátásának kiépítését. Kenese, Akarattya (IV) környék regionális vízmüvének kiépítését a tervidőszak utolsó negyedére 199
